Fejérvármegye Hivatalos Lapja, 1928 (25. évfolyam, 1-54. szám)

1928-02-09 / 6. szám

6. szám. Fejér vármegye Hivatalos Lapja végére vonatkozólag a válaszoknak a Bizottság­hoz való közvetlen beküldését pontosan, a tények­nek megfelelőleg haladéktalanul teljesítse és an­nak megtörténtét hozzám is jelentse. A megfele­lően kiigazított kérdőpontokra adott válaszait a kérdőív házipéldányán is vezesse keresztül. A Kertészeti Közgazdasági Bizottság rende­letében fel nem említett községek részéről a nem­leges jelentés tétele mellőzendő. Székesfehérvár, 1928. február 8. Dr. Havranek József sk., alispán. Kertészeti Közgazdasági Bizottság, M. kir. Földmivelésügyi Ministerium (V. Országház tér 11., 1. 111.) 4473—928. Alispán urnák Székesfehérvár. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur múlt évi 45210—Vili. 2. számú rendeletének valamennyi község részére megküldött kertészeti statisztikai kérdőivek feldolgozása során a következő észre­vételek merültek fel: 2. A kérdőív 1. rovatában kért területi adatot nem közli, ámbár nagyobb gyümölcsfa-állományról ad számot: Vereb község. 2. A kertészeti mivelési ágazatok eloszlására vonatkozó (3-ik) kérdőpontra választ nem adtak ugyanakkor, amikor nagyobb kertészetileg mivelt összterületet, vagy nagyobb faállományt jelentenek: Érd, Perkáta, Ráckeresztúr, Szászhalombatta, Bakonysárkány, Csákvár, Csókakő, Bodajk, Sőréd, Alsószentiván, Cece, Sárszentmiklós, Vajta, Csór, Moha, Nagyláng, Pákozd, Polgárdi, Seregélyes, So­­ponya, Szabadbattyán, Tác, Zámoly és Baracska községek. 3. A kertileg használt összterületre és az üzem­ágazatok szerinti felosztásra nézve kért adatok (1. és 3. pont) egyaránt hiányoznak: Magyaralmás, Alap, Sárbogárd, Aba, Lovasberény, Sárkeresztes, Urhida, Csabdi, Szár, Tabajd, Vértesdoboz és Puszta­­zámor községek kérdőívein. „ 4. A termő gyümölcsfák számát (5. kérdés) nem köztik: Ráckeresztur, Bakonysárkány, Vajta, Csősz, Szabadbattyán és Martonvásár községek. Mány község 250.000 drb. termőgyümölcsfát jelentett be, ami a község határának és gyümöl­csöseinek nagyságát tekintve valószínűtlennek látszik. A község újabb jelentéstételre szólítandó fel. 5. Nagyobb kerti terület vagy nagy termőfa állomány mellett a termesztett főbb gyümölcsneme­ket és fajtákat (8. kérdés) elmulasztották jelenteni a következő községek: Ercsi, Perkáta, Ráckeresztúr, Bakonysárkány, Csákvár, Bodajk, Seréd, Alap, Igar, Kálóz, Szolgaegyháza, Vajta, Aba, Inota, Kápolnás­nyék, Kisláng, Lovasberény, Moha, Pákozd, Polgárdi, Sárkeresztes, Seregélyes, Szbattyán, Tác, Alcsút, Bicske, Felcsút, Martonvásár, Vereb, Pusztazámor és Sóskút. 6. A termesztett főbb zöldségnemek megneve­zését (18. kerdőpont) elmulasztották, a legtöbb he­lyen azzal, hogy zöldséget a gazdák csak saját használatra termesztenek: Dunapentele, Ercsi, Érd, Perkáta, Bakonysár­kány, Csókakő, Magyaralmás, Alap, Igar, Aba, Inota, Kápolnásnyék, Kisláng, Lovasberény, Pákozd, Pol­gárdi, Sárkeresztes, Seregélyes, Szabadbattyán, Tác, Bicske, Csabdi, Kajászószentpéter, Szár, Tabajd, Vértesacsa, Gyúró, Küldő, Pusztazámor és Sóskút községek. 7. Semmiféle érdemleges és számszerű adatot nem közöl: Baracs, Iváncsa, Kisapostag, Nagyveleg, Puszta­vám, Bakonykuti, Balinka, Guttamási, Isztimér, Sá­­rosd, Pusztaszabolcs, Gánt, Vérteskozma, Herceg­falva, Nagylók, Sárkeresztur, Sáregres, Falubattyán, Füle, Etyek, Tordas és Vértesboglár, Sárszentágota, Pátka, Jenő, Pázmánd, Tárnok és Vál község. 8. Annak ellenére, hogy az elöl idézett minisz­teri rendeletben kitűzött határidő már rég elmúlt, mindeddig semmiféle jelentést nem küldtek be. Pusztaegres, Gárdony és Sárkeszi községek. Felkérem Alispán urat, szíveskedje a részlete­zett hiányok és elmaradások azonnali pótlására meg­nevezett községeket szigorúan utasítani azzal, hogy a pótjelentések a lehető legrövidebb időn belül ide beküldendők, mert amíg ez meg nem történik, a már befejezésükhöz közeledő feldolgozási munkálatok le nem zárhatók. A fenti 7. pont alatt említett nemleges jelen­téseket el nem fogadhatjuk, minthogy nem tételez­hető fel, hogy a vármegye területén olyan község lenne, amelyben egyetlen gyümölcsfa sincsen, vagy ahol zöldséget legalább házi használatra ne termesztenének. Az ezen pontban felsorolt községek tehát a kérdőív lelkiismeretes megválaszolására és rögtönös elintézésére külön utasítandók. A kérdőív kiállítása, illetőleg a hiányok pótlása körül követendő módszert, illetően tájékoztatásul közlendő a községekkel, hogy a kérdőív 1. pontjára vonatkozó adatnak a község területén található ösz­­szes gyümölcsöst, zöldségest, faiskolát, parkot és egyéb kertészetileg megművelt területet kell feltün­tetnie a kataszteri birtokévek vagy az érdekelt be­mondása, avagy megbízható becslés alapján; — a 3. pont alatt ugyanez részletesen sorolandó fel; — ami pedig az elszórtan álló gyümölcsfák mennyisé­gének megállapítását illeti (5-ik pont) legcélszerűbb, ha az egy-egy házra átlagban eső gyümölcsfák szá­mának alapul vételével eszközöltetik. Tájékozásul : szolgáljon továbbá, hogy zárt gyümölcsösöknél egy holdra átlagban 80 drb. gyümölcsfa számítható. Végül közlöm, hogy ez a körülmény, hogy a lakos­ság csak saját használatra termeszt gyümölcsöt, zöldséget, nem mentesít a kérdőív kitöltése alól, amint azt több község hitte, mert a kérdőív minden termesztési adat jelentését kívánja. 51

Next