Fejérvármegye Hivatalos Lapja, 1928 (25. évfolyam, 1-54. szám)
1928-02-09 / 6. szám
6. szám. Fejér vármegye Hivatalos Lapja végére vonatkozólag a válaszoknak a Bizottsághoz való közvetlen beküldését pontosan, a tényeknek megfelelőleg haladéktalanul teljesítse és annak megtörténtét hozzám is jelentse. A megfelelően kiigazított kérdőpontokra adott válaszait a kérdőív házipéldányán is vezesse keresztül. A Kertészeti Közgazdasági Bizottság rendeletében fel nem említett községek részéről a nemleges jelentés tétele mellőzendő. Székesfehérvár, 1928. február 8. Dr. Havranek József sk., alispán. Kertészeti Közgazdasági Bizottság, M. kir. Földmivelésügyi Ministerium (V. Országház tér 11., 1. 111.) 4473—928. Alispán urnák Székesfehérvár. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur múlt évi 45210—Vili. 2. számú rendeletének valamennyi község részére megküldött kertészeti statisztikai kérdőivek feldolgozása során a következő észrevételek merültek fel: 2. A kérdőív 1. rovatában kért területi adatot nem közli, ámbár nagyobb gyümölcsfa-állományról ad számot: Vereb község. 2. A kertészeti mivelési ágazatok eloszlására vonatkozó (3-ik) kérdőpontra választ nem adtak ugyanakkor, amikor nagyobb kertészetileg mivelt összterületet, vagy nagyobb faállományt jelentenek: Érd, Perkáta, Ráckeresztúr, Szászhalombatta, Bakonysárkány, Csákvár, Csókakő, Bodajk, Sőréd, Alsószentiván, Cece, Sárszentmiklós, Vajta, Csór, Moha, Nagyláng, Pákozd, Polgárdi, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Zámoly és Baracska községek. 3. A kertileg használt összterületre és az üzemágazatok szerinti felosztásra nézve kért adatok (1. és 3. pont) egyaránt hiányoznak: Magyaralmás, Alap, Sárbogárd, Aba, Lovasberény, Sárkeresztes, Urhida, Csabdi, Szár, Tabajd, Vértesdoboz és Pusztazámor községek kérdőívein. „ 4. A termő gyümölcsfák számát (5. kérdés) nem köztik: Ráckeresztur, Bakonysárkány, Vajta, Csősz, Szabadbattyán és Martonvásár községek. Mány község 250.000 drb. termőgyümölcsfát jelentett be, ami a község határának és gyümölcsöseinek nagyságát tekintve valószínűtlennek látszik. A község újabb jelentéstételre szólítandó fel. 5. Nagyobb kerti terület vagy nagy termőfa állomány mellett a termesztett főbb gyümölcsnemeket és fajtákat (8. kérdés) elmulasztották jelenteni a következő községek: Ercsi, Perkáta, Ráckeresztúr, Bakonysárkány, Csákvár, Bodajk, Seréd, Alap, Igar, Kálóz, Szolgaegyháza, Vajta, Aba, Inota, Kápolnásnyék, Kisláng, Lovasberény, Moha, Pákozd, Polgárdi, Sárkeresztes, Seregélyes, Szbattyán, Tác, Alcsút, Bicske, Felcsút, Martonvásár, Vereb, Pusztazámor és Sóskút. 6. A termesztett főbb zöldségnemek megnevezését (18. kerdőpont) elmulasztották, a legtöbb helyen azzal, hogy zöldséget a gazdák csak saját használatra termesztenek: Dunapentele, Ercsi, Érd, Perkáta, Bakonysárkány, Csókakő, Magyaralmás, Alap, Igar, Aba, Inota, Kápolnásnyék, Kisláng, Lovasberény, Pákozd, Polgárdi, Sárkeresztes, Seregélyes, Szabadbattyán, Tác, Bicske, Csabdi, Kajászószentpéter, Szár, Tabajd, Vértesacsa, Gyúró, Küldő, Pusztazámor és Sóskút községek. 7. Semmiféle érdemleges és számszerű adatot nem közöl: Baracs, Iváncsa, Kisapostag, Nagyveleg, Pusztavám, Bakonykuti, Balinka, Guttamási, Isztimér, Sárosd, Pusztaszabolcs, Gánt, Vérteskozma, Hercegfalva, Nagylók, Sárkeresztur, Sáregres, Falubattyán, Füle, Etyek, Tordas és Vértesboglár, Sárszentágota, Pátka, Jenő, Pázmánd, Tárnok és Vál község. 8. Annak ellenére, hogy az elöl idézett miniszteri rendeletben kitűzött határidő már rég elmúlt, mindeddig semmiféle jelentést nem küldtek be. Pusztaegres, Gárdony és Sárkeszi községek. Felkérem Alispán urat, szíveskedje a részletezett hiányok és elmaradások azonnali pótlására megnevezett községeket szigorúan utasítani azzal, hogy a pótjelentések a lehető legrövidebb időn belül ide beküldendők, mert amíg ez meg nem történik, a már befejezésükhöz közeledő feldolgozási munkálatok le nem zárhatók. A fenti 7. pont alatt említett nemleges jelentéseket el nem fogadhatjuk, minthogy nem tételezhető fel, hogy a vármegye területén olyan község lenne, amelyben egyetlen gyümölcsfa sincsen, vagy ahol zöldséget legalább házi használatra ne termesztenének. Az ezen pontban felsorolt községek tehát a kérdőív lelkiismeretes megválaszolására és rögtönös elintézésére külön utasítandók. A kérdőív kiállítása, illetőleg a hiányok pótlása körül követendő módszert, illetően tájékoztatásul közlendő a községekkel, hogy a kérdőív 1. pontjára vonatkozó adatnak a község területén található öszszes gyümölcsöst, zöldségest, faiskolát, parkot és egyéb kertészetileg megművelt területet kell feltüntetnie a kataszteri birtokévek vagy az érdekelt bemondása, avagy megbízható becslés alapján; — a 3. pont alatt ugyanez részletesen sorolandó fel; — ami pedig az elszórtan álló gyümölcsfák mennyiségének megállapítását illeti (5-ik pont) legcélszerűbb, ha az egy-egy házra átlagban eső gyümölcsfák számának alapul vételével eszközöltetik. Tájékozásul : szolgáljon továbbá, hogy zárt gyümölcsösöknél egy holdra átlagban 80 drb. gyümölcsfa számítható. Végül közlöm, hogy ez a körülmény, hogy a lakosság csak saját használatra termeszt gyümölcsöt, zöldséget, nem mentesít a kérdőív kitöltése alól, amint azt több község hitte, mert a kérdőív minden termesztési adat jelentését kívánja. 51