Fejér Megyei Tanács Közlönye, 1967 (8. évfolyam, 1-4. szám)

1967-01-01 / 1. szám

FEJER MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE A szarvasmarhatenyésztésben foglalkoztatott kb. 1100 fő munkásnak jelenleg 32 l/o-a betanított és szakmunkás; ezt a szintet 3 éven belül 50 6/0-ra kívánjuk növelni. A tsz-ekben 71 közép és főiskolai végzettségű főállattenyésztő dolgozik. Ebből 11 a fő és mellékállású állatorvos. 1970-ig valamennyi tsz­­ben biztosítani kívánjuk a képzett szakvezetést, ehhez az ösztöndíjas és gyakornok utánpótlási ter­v végrehajtó bizottság a szarvasmarhatenyésztés helyzetéről és a fejlesztés érdekében teendő intézke­désekről szóló jelentést megtárgyalta és elfogadta. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a nagy­üzemi szarvasmarhatenyésztés az utóbbi években je­lentős mennyiségi és minőségi változáson ment ke­resztül. A tenyésztési és termelési mutatók, a közös gazda­ságok többségében megfelelően alakultak. Javult a tartás és takarmányozás, bár a megfelelő műszaki fejlesztés hiánya jelentős többlet-ráfordítással terheli az ágazatot. Az éves tej és hústermelési célkitűzések a tervnek megfelelően alakulnak. Nincs azonban hatá­rozott törekvés a tehénállomány létszámának növelé­sére, a háztáji és egyéni gazdaságokban pedig évről­­évre csökken a szarvasmarha állomány. 1. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését a III. ötéves terv célkitűz­ései és a Politikai Bizottság 1965. szep­tember 14-i határozatában e feladatra vonatkozó elvek alapján kell végezni. A végrehajtó bizottság a jelentésben foglalt cél­kitűzéseket megerősítve a következő főbb célkitű­zések megvalósítására hívja fel a termelőszövetke­zeti vezetők és az irányító szakapparátus figyelmét. a) A közös gazdaságokba céltudatosabb tenyésztői munka szükséges a tehénlétszám mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében. Ennek elősegíté­sére a hitellel támogatott beruházásokat döntően a nagy tehenészeti telepek építésére kell kon­centrálni. Az állomány szakszerű selejtezésével, az edlési forgók javításával növelni kell a tehénállomány élet­teljesítményét. A 4000 és 1000 Ft-os állami támogatásokból adódó előnyök mellett kívánatos, hogy minden életképes üszőt felneveljenek és legalább 1— 2 esetben borjáztassanak. A minőség javítása és a tejtermelés fokozása érdekében a következő években 5—6000 db-ra szükséges növelni az állandó törzskönyvi ellen­őrzés alá vont tehénállományt. A korszerű borjúnevelést úgy kell szélesíteni, hogy 1970-ig valamennyi tsz rendelkezzen a szükséges épületekkel és berendezésekkel. veink üzemszerűen biztosítottak. Szélesíteni kíván­juk az üzemek állatorvossal való ellátását, összegezve megyénk nagyüzemi szarvasmarha­tenyésztési ágazata az adott műszaki, árpolitikai, személyi és tárgyi feltételekhez mérten megfelelően fejlődött és úgy értékeljük, hogy a gyorsabb ütemű, döntően minőségi fejlesztés feltételei a jövőben még kedvezőbben alakulhatnak. c) Mielőbb ki kell alakítani a szarvasmarhatenyész­­­tés és a takarmánytermesztés helyes arányait. A rét-, legelőgazdálkodás, pillangós és zöldta­­karmány-termesz­tés, valamint az öntözéses ta­karmánytermesztés hozamainak növelésével na­gyobb fehérjebázist szükséges képezni a­­szarvas­marhatenyésztés igényeihez mérve. Javítani kell a takarmányozási technológiát és a fejlettebb takarmányozási eljárásokat széle­sítve, (tejpor, karbamid stb.) minden üzemben meg kell oldani a korszerű szénatárolást. A kor­szerű rét és legelőgazdálkodás érdekében bemu­tatókat tapasztalatcseréket kell szervezni.­­ II. A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSABB IRÁNYELVEI b) A III. ötéves terv folyamán nagyobb arányú műszaki fejlesztés szükséges. Ennek érdekében 15 tsz-ben korszerű, nagy tehenészeti telepet kell létesíteni. Valamennyi meglévő és arra alkalmas épületben el kell végezni a korszerűsítést. A ta­karmányos­osztás, trágyalehúzás, fejés gépesítését és a hiányzó vízközművesítést a korszerűsítéssel együtt kell megoldani. A tehenészetekben ki kell alakítani az ellető és elkülönítő helyiségeket. Az állategészségügy legelemibb feltételeinek biztosítása érdekében a szavasmarhatenyésztő telepeket fokozatosan kerítéssel kell ellátni. d) A dolgozók munkakörülményeinek javítása ér­dekében növelni kell a fürdő és öltözőhelyiségek, a készenléti és pihenőszobák építését, gondos­kodni kell a munkaruháról, a heti pihenőnapról. Ennek fedezetéről a tsz-ek az éves pénzügyi tervekben gondoskodjanak. Az új beruházások­­jóváhagyásánál a szociális feltételeket minden esetben biztosítani kell. e) Javítani kell a szarvasmarhatenyésztés szakirá­nyítását. 1970-ig minden tsz. rendelkezzen képzett főállattenyésztővel. A 200-on felüli tehenésze­tekben legalább technikusi képzettségű ágazat­vezetőre van szükség. A betanított és szakmun­kás létszámot a jelenlegi 32 %-ról 3 éven belül 50 %-ra célszerű emelni. Ennek érdekében nö­velni kell a fiatalkorú és felnőtt szakmunkás­­képzést. f) Az állategészségügyi munka területén különösen a TBC és brucellamentesítésre, a parazitás be­tegségek elfojtására, az üzemhigiéniai viszonyok javítására, a tőg­­gyulladásos esetek megelőzé­sére és a szaporodásbiológiai feladatokra kell ki­emelt figyelmet fordítani. Gondoskodni kell az állattenyésztő telepek bekerítéséről. Az eddigi­nél nagyobb figyelmet kell fordítani a telepek és épületek tisztaságára. Az üzemi állatorvosi hálózatot a vb korábbi határozatának megfele­lően tovább kell szélesíteni. g) Fejleszteni kell az állattenyésztésben dolgozók anyagi érdekeltségét. Célszerű az ösztönzőbb jö­vedelemelosztási és premizálási feltételeket úgy alakítani, hogy azok döntően a minőség emelé­sét, a tenyésztési és termelési mutatók javítását és a gazdaságosabb állattartást szolgálják. A legjobb tapasztalatokat évente össze kell gyűj­teni, azt a termelőszövetkezetek rendelkezésére kell bocsátani, elterjesztésük érdekében tapasz­talatcseréket kell szervezni­­­ A szakigazgatási szervek, a helyi tanácsok és az üzemek vezetői fordítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet a háztáji szarvasmarhatenyésztés fej­­­lesztésére. Biztosítsák a folyamatos tenyésztés és árutermelés érdekében a háztáji állomány meg­felelő utánpótlását, legelővel és tömegtakarmány-

Next