Felső Magyar Országi Minerva. Folyó-Írás. 1825. 4-dik negyed (October-Deczember)
Jelentés - Minerva’ 1826-ik Esztendei folytatása iránt.
Jelentés Minerva’ 1326-ik Esztendei folytatása iránt. Folyóírásunk esztendei pályáját e’ 12-ik Füzet’ megjelenésével berekesztette. — Mit választott légyen czéljáúl, mutatják a’ IV. Negyedek’ foglalatjai. — Nem csak hasznos ismereteket kíván terjeszteni, hanem mulattatni is Olvasójit, ’s ezt azon okból, hogy szaporodjék az Olvasók’ száma ; mert Literaturánk akkor fog osztán közelíteni a’ maga tetejéhez, midőn az írók számos Olvasókat találnak, ’s a’ Kiadók pedig őket jutalmazhatják. — Midőn tavaly Novemberben hírül adánk, hogy Folyó-írást kezdünk, eggy Ország-szerte tisztelt lelkes Férjfiú, ki pályánkon éppen azon fényben ragyog, a’ mellyben egyéb nemes pályájin, pártfogására költ a’ szándéknak, ’s az szerencsésen elindult, nem szerencsétlenül haladott. Naponként szaporodnak Dolgozóji, bár Olvasóji szaporodjanak. Nem kíván ez semmit, a’ mit kívánni nem lehet, ’s hidegséggel vádolni az egész Nemzetet igazságtalanságnak tekintené ; az időt vádolja főképpen , a’ mellyben élünk, így vala ez ott is, hol a’ Könyv írás most már gazdag kereskedési czikkellyé vált, s a’ pénzes Angliában is későre kaptak száz ezereket az Iliász’ fordításáért, íróink’ dicsőségére válik, hogy inkább igyekeznek a’ jóknak tetszeni, mint a’ sokaknak, ’s így természetes dolog, hogy közöttünk a’ Könyv-írás senkit meg nem gazdagíta, a’ Könyv-nyomtatás keveset, ’s inkább Kalendáriomok és házi szükségre tartozó Munkák’ dolgozása, mint a’ fenntebb neműek által. De a’ köz-kedvességet nyerni tudó Fáy’ Kedv-csapongásai ’s Meséji mellett láthatjuk , hogy Nemzetünk’ jó része olvasni szintúgy szeret, mint minden más. Az ügy akkor fog igazán boldogulni, ha író, Nyomtató, Könyv-áros, hasznát látandják igyekezeteiknek, és őket a’ Tudományok és haza-szeretetén kívül saját javok is tüzelendik. Még a’ kezdetben elhatározott czélja lévén a’ Kiadónak, (bár sommás külsége’ feláldozásával is) ezen Folyó-írást több évekre folytatni — most már, minekutánnaörömmel tapasztaljuk , hogy nem csak szaporodtak Olvasóink, hanem a’ Nagy tiszteletű Fő Egyházi Prend , sőt hazánk’ Fő-Fő Méltóságai közzül is némellyek pártjára keltek igyekezetünknek; kevésbé tarthatván annak elakadásától — ezután mind több szorgalmatosságot fordítunk annak folytatására ; mind forró hálánkat alázatos tiszteletünket benyújtván, óhajtjuk, mindnyájukat, közönségesen, sokáig éltesse a’Mindenható, hogy édes Magyar nyelvünk’ előmozdítását továbbra is kegyes buzgólkodásaik által pártfogolhassák. — Minden kezdet terhes lévén, ha szíves igyekezetünk meg nem felelt is minden részben némely szőrszál hasogató hazánkfiai’ várakozásának, nem csuda, mert „ mindennek tetszeni lehetetlenség, adarni eggyügyűség.“— A jövő esztendőre, sőt továbbra is, ha élünk, költöztetett igyekezettel ígérjük és ajánl