Felvidéki Ujság, 1908. január-március (3. évfolyam, 3-75. szám)
1908-01-04 / 3. szám
11 £ r&81 190? Hi évfolyam. 3. szám. Szombat, Január 4. DÉLVIDÉKI ÚJSÁG é 24 21. 2 Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. éva. Kiadóhivatal:' '' i. 34. (Bejárat a Szegfűn felöl.) Telefon 211. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Horváth Lajos. Felelős szerkesztő: Holló Ferenc. Előfizetési ár: Egy szám ára 4. fill. Egy évre . . . helyben K. 14.— vidéken K. 18 — rel evre ... „ 1 7._ g_ Negyedévre . „ ] 3.50 ’ ’ 4'50 Feljegyzések. Andrássy nyelvrendelete, Kassa, január. 2. Az elmúlt hónap végével Andrássy belügyminiszter egy a magyar sajtóban nem eléggé méltányolt nyelvrendeletet bocsátott ki az ország nemzetiségiek lakta vidékeinek járási tisztviselőihez. Andrássy, bár ajkán nem hordja szüntelen, nagyobb soviniszta, mint Bánffy, hajthatatlanabb és ami fő, következetesebb. Bánffy a haza sorsa iránti lemondásában, reménytelenségében, mélységes aggodalmaiban, ahogy magát újévi beszédjében kizokogta, igyekezett lebecsülhetni mindent, ami az ő erőszakos politikájának már nemzeti szempontból sem kedvezhet. Ilyen az Andrássy nyelvrendelete is. Ez a rendelet nem hajítja ki üstökénél fogva a tótot, németet, szerbet, szászt, oláht a nemzeti állam kereteiből, ha terminus praeclusi alatt’ nem felejti el anyanyelvét, nem hullat krokodil könnyeket a poliglott irányzat harcosainak vakmerő föllépései miatt, nem oktrválja tűzzelvassal a pereskedő, ügyes-bajos emberre a hivatalos államnyelvet, ha nem érti, hanem humanitással igyekszik a nemzetiségi kérdést megoldani. Ezért nem is tetszik a kormány ellen „fölingerült“ politikusoknak. De nem baj. Többször írtunk már a nemzetiségi kérdés megoldásának mikéntjéről s folyton azt hangoztattuk, hogy az egységes magyar nemzeti állam kiépítése a Bánffy-féle kontemplációkkal lehetetlen. A magyar sovinizmus útját kiépíteni a nemzetiségiek lelkéig, nem energikus parancsszóval, nem bírsággal és börtönnel, hanem emberséges, alkalmazkodó — de nem megalkuvó ! — politikával lehet. Bármint pöffeszkedjék valakiben a magyarságnak, eddig — sajnos — csak képzelt hegemóniája, nemzetiségi kérdés megoldásához nem a csontmerevség és erőszak, hanem elaszticitás és célszerűség kell. Mi még e kérdésben is Deák Ferenc elveinek alapján állunk, aki bár természetellenes dolognak tartotta, hogy Magyarország neve alatt poliglott államot érthessünk s válhassunk hazánknak, a nemzetiségieknek meghódítására, nyelvünkbe, szokásaikba, faji jellegünkbe való beolvasztására mégis legfontosabbnak tartotta a privát kapacitációt. S ez a legokosabb cinozára. Andrássy mindenkor gyakorlati politikusnak mutatta magát. A december 28-án kiadott nyelv rendeletével is. Az ő politikájának nemes patinája az emberismeret. Ismeri a magyar nemzet közadminisztrációjának tisztviselőit; ismeri annak a magyarításban bűneit és ismeri azt a szegény Nyomorult nemzetiségi ajkú ember is/ a'fínek sajnos, sokszor joeb, az elt £ Seredése, gyűlölete/.magyar ellen, hiszen ügyes-bajos dolgában, panaszában, kárában alig, vagy nem is akad igazsága, mert igen sokszor nem akarják érteni a nyelvét. Andrássy hát igazságot akar. Megkívánja a tisztviselőktől, hogy igyekezzenek elsajátítani mielőbb annak a vidéknek nyelvét, melynek közigazgatási adminisztrációját diaijaié, mert bármennyire derogál is, mégis csak úgy van az, hogy a tisztviselő van a népért, még akkor is, ha az a szegény nép véletlenül nemzetiségi vidéken született s nem birja nyelvünket. Különben a rendelet így szól: Úgy a közigazgatás zavartalan menetére, mint a közlakosság érdekeire való tekintetekből különös súlyt kell helyeznem arra, hogy azok a vármegyei tisztviselők, akik a néppel hivataluknál fogva folytonos és sűrű érintkezésben vannak, tehát elsősorban a járási főszolgabírák és szolgabírák, az illető járás lakosságának nyelvét bírják, vagy legalábbis oly mérvű nyelvismerettel rendelkezzenek, hogy a néppel akadálytalanul érintkezni, annak előadását megérteni, saját intézkedéseiket pedig megértetni képesek legyenek. Elengedhetetlen kívánalma ez a jó közigazgatásnak s egyúttal nélkülözhetlen előfeltétele ama nemes hivatás sikeres teljesítésének, mely a nép anyagi és szellemi érdekei lelkiismeretes gondozása ügyesbajos dolgaiban való gyámolítása terén vár a járási tisztviselőkre. A lakosság nyelvének ismerete nélkül, idegenül áll a járási tisztviselő a területi hatásköréhez tartozó, gondjaira és vezetésére bízott néppel szemben, nem érintkezhetvén vele közvetlenül, nem ismerheti bajait és törekvéseit. Nem tehet szert bizalmára s ennek hiányában nem is rendelkezhetik azzal az üdvös befolyással mellyel bírnia kell, hogy az állami célok szolgálatában, valamint a közjó és a nép javának munkálásában hasznos és eredményes működést fejthessen ki. Nem kétlem, hogy a vármegye közönsége teljes mértékben átérzi s a múltban is kellőleg méltányolta az e kívánalomhoz fűződő érdekek fontosságát s bár fel kell tételeznem, hogy járási tisztviselői karának a kellő nyelvismeretet netalán még nélkülöző tagjai hivatásuk tudatában maguktól is birtokába igyekeznek jutni a néppel való közvetlen érintkezés eszközeinek, mégis indn»a érzem magamat a közönség figyelmét ezen WIW. körülményre külön is felhívni oly célból, hogy hatáskörében hasson oda s legyen gondos ügyelettel arra, hogy azon járási tisztviselői, kik a járásbeli lakosság nyelvét nem értenék, nyelvismeretüknek ezen hiányát a közvetlen érintkezés szüksége által megkívánt mértékben mielőbb pótolják. A rém. Rossz hírek jönnek a világfelforgató eszmék, a bomba és pogrom hazájából, Oroszországból. Megint kisért a keleti rém: a kolera. Oroszország több, hazánkhoz közeleső, tartományában százankint hullanak az emberek, mint ősszel a legyek. A tömeges halálozás a nagy cár birodalmának csak vérvesztesség, de reánk nézve veszedelem. Oly veszedelem, melyet nagyon nehéz lesz kikerülni. Akik csak egy kis figyelemmel kisérik az oroszországi eseményeket, azok előtt tisztán tükörződik a közel jövő képe s aggodalommal néznek a határ felé. Mert Oroszországban vérbe szokás fojtani mindent! Bombával teszik el láb alól a cárt s meghitték közül azokat, kiknek befolyása a cárra elvitathatatlan; kozák dárdák nyomán omló vér öntözi az utcák kövét, ha nagyobb lángra kap a forrongás; és mindig és mindig az a vége az elégedetlenek lázongásának. Ifj. ROTH LIPÓT elsőrendű tzipő nagyÉÉi Kassa, Fő u. 49. ■ Mélyen leszállított árak .— Uri-, női-, gyermek- és mindennemű báli és házi cipők. Óriási nagy választék amerikai cipőkben. Uj üzlet. Szolid kiszolgálás. Vidéki megrendelések forduló postával elintéztetnek. Uj üzlet. Szolid kiszolgálás.