Felvidéki Ujság, 1916. január-március (11. évfolyam, 1-74. szám)

1916-03-05 / 53. szám

191­6. március 5. Az 1916. évi hadiadó. Az abauji és kassai kivetés elő­készítése. — Kinevezték az elnököket Minthogy a világháború még mindig dúl, s minthogy a hadiállapot miatt segély­re szorulók száma nemhogy apadna,de jelentékenyen emelkedik, a törvényhozás az 1915. évi XXI. t.-c.-ben elrendelte, hogy a hadsegélyezés céljaira szolgáló jövedelem­adó az 1916. évre is kivettessék. A kivetés ugyanolyan módozatok mel­lett fog eszközöltetni, mint az 1915. évben. Mégis azzal az eltéréssel, hogy az egy­házak, szerzetes rendek, alapok és alapít­ványok az uj törvényben ezen adó alól mentesítve vannak, továbbá, hogy a kegy­úri terhek levonható tehernek veendők. Ezen hadsegélyezési adóra nézve a következő fontosabb rendelkezéseket tartjuk kiemelendőknek. Az 1914. XLVI. tc. 1. §-a az adóköte­lezettséget a 20.000 koronát meghaladó összjövedelemre mondja ki, ennélfogva nyilvánvaló, hogy a törvény mindazokat adó alá akarja vonni, akiknél az összjöve­delem — tekintet nélkül az összjövedelem­ben foglalt jövedelemrészek eredetére és adómentes voltára — 20.000 koronát meghalad. Az adóalapot mégis olyképen számít­ják ki, hogy a nyers bevételből mindenek előtt levonják a régie költségeket, azután az igy mutatkozó jövedelemből levonják még az igazolt terheket s az igy meg­maradó tiszta összjövedelem után vetik ki az adót. Mint tehertétel vétetik figyelembe az 1915. évben fizetett adók összege is, de csak akkor, ha az adóköteles részletes — minden jövedelmi forrására kiterjedő — s eredményében számszerű jövedelmet fel­tüntető vallomást adott. A vallomás 1916. évi március hó 15-ig adandó be annál a városi adóhivatalnál, — községekben az illetékes jegyzőnél — a melynek területén az adóköteles állandóan lakik vagy tartózkodik. Akinek több, városban, községben van birtoka s állandó lakása, tartozik mindegyik község elöljáróságát értesíteni arról, hogy vallomását hova fogja beadni, illetve, hogy hol kivánja jövedelemadóját tárgyaltatni. Aki vallomását 1916. március hó 15-ig be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 1%-át, ha pedig a pénzügyigazga­tóság részéről a vallomás beadása végett hozzá intézett felhívásnak meg nem felel, a megállapított adónak további 4%át fizeti pótlék fejében. A vallomásban fel kell tüntetni úgy az adóköteles, mint az adómentes jövedelme­ket és pedig úgy a saját mint a közös ház­tartásban levők jövedelmét együttesen. Abaujtorna­ vármegye és Kassa város területén az 1915. évben 200.000 korona hadsegélyezési adó lett kivetve. Tekintettel arra, hogy voltaképen nem is adóról, hanem a nép segélyezésére szol­gáló járulék megállapításáról van szó, egészen helyénvaló és méltányos a jobb­­módúak ilyetén magatartása. Az 1916. évi hadsegélyezési adó ki­vetésére hivatott felszólamlási­ bizottságok elnökévé a belügyminiszter és pedig a vár­megyére nézve Schell Gyula báró, nagy­­idai nagybirtokost, Kassa városra nézve pedig Hevessy Károly dr. kir. tan. ügy­védet nevezte ki. Mindkét bizottság elő­adója Encsy János dr. pü. s.-titkár. — Ma egy méter jó „Barchend“ 1 K 90 fill. Egy pongyolára kell hat méter, de azért, ha akar, vásárolhat egy ilyen minő­ségű pongyolát készen 9 koronáért Kovács Jenő Kassa, Deák Ferenc­ utca 19. (Marko­­vics-ház) különleges üzletében. FELVIDÉKI ÚJSÁG. --------------------------------------------------------------------------fr------------r--------­3 Az Autonom Kath. Kör nagybőjti előadásai. Megemlékeztünk már az Autonom Kath. Kör tervbevett előadás ciklusáról. Az agilis vezetőség már a programmal is teljesen el­készült. A nívós ciklus naptárát alább adjuk: Március 8 án Takács Menyhért dr., jászói prépost ad elő Mi a bölcselet? cím­mel. Az előadást a főgimnáziumi ifjúság énekkarának szereplése előzi meg és követi. Március 22-én Oppitz Sándor, c. kano­nok tart vetítéssel egybekötött szabad elő­adást Az esseni Krupp-­gyárról s a déltiroli harcszintérről. (A vetített képek száma 80 lesz.) Március 29-én Cselényi István plébános­­helyettes értekezik A háborúról s a nagy­böjtről. Előtte Born Márta, polgári iskolai tanítónő szaval. Ezt megelőzőleg, valamint az előadás után a tanítónőképző énekkara énekel. Április 5 én nemzeti színházunk kitűnő művésznője, Simonyi Mária szaval, utána pedig Andor József dr., „Az Élet“ c. szép­­irodalmi lap szerkesztője, a neves regény­író tartja meg szabad előadását A magyar szépirodalom jövőjéről. Az előadást zon­gorajáték követi. Április 12-én Ferdinándy Ilonka urleány szaval, Erdélyi Alajos dr. A pápaság hábo­rús helyzetéről értekezik, majd pedig Böhm Alfréd kisbőgőzik, Németh Vilma urleány zongora-kísérete mellett. Az első két előadás a főgimnázium tornatermében lesz, a többi három a Kör Fő utca 12. szám alatt lévő helyiségeiben. Ezekre az előadásokra, amelyek mindig délután öt és fél órakor kezdődnek és in­gyenesek, ez után is meghívja a tagokat s az érdeklődő közönséget a kör irodalmi szakosztálya. Hirek. Temetés. Az orosz betöréskor szétszedték a sza­­lánczi kastély nagy orgonáját. A gazdája — magános ember, nagy úr — csak akkor vette észre a magányát, a szegénységét. Rakosgatta, cserélgette a sípokat, fúvókat naphosszat, de akármennyi szakértelmet fek­tetett bele a munkájába, az ármányos ame­rikai instrumentum csak nem akart meg­szólalni. Szinte betege volt már az ezer­mester-mágnás a maga nagy tehetetlensé­gének. Ijesztette a csend. Keserítette a hű barát szótlansága. Meghalt. Az óriás alkotmány teste megrázkódott a fájdalomtól. Fölállították a ravatalt, elbucsuztatták a kedves halottat, eljött az ő vérbeli atya­fiának a temetésére még Forgách Simon is a magyar történelemből, a lengyel számki­vetésből és feketével bevont kuruc lobogó­val maga állott a menet élére. És mikor megindult a gyászmenet, mint égzengés a viharban, úgy csendült meg a hatalmas orgona valamennyi sípja, regisztere és nagyszerű gyászinduló zoko­gott végig a szalánci völgyön. Ambrózy Ágoston. — Választmányi ülés. Az Autonom Kath. Kör hétfőn délután 6 órakor választ­mányi ülést tart, melyre a választmányi tagokat ezúton meghívja az elnökség. — Szentségimádás a premontreieknél. A hamvazószerda előtt szokásos szentség­imádás ma kezdődött meg a premontreiek templomában, melynek sorrendje a követ­kező : Reggel 6 órakor szentségkitétel és énekes mise, 9 órakor ünnepélyes mise, délután 3-kor énekes vesperas, 6 órakor litánia és a szentség visszahelyezése. Az adorálást a főgimnázium kongreganistái vég­zik, kik ugyanott engesztelő szent áldozást tartanak. — Ünnepély az Orsolyitáknál. A kassai íszt. Orsolya-rendi szerzetesnők in­tézetének növendékei márc. hó 6-án, hétfőn d. u. 5 órakor az intézet nagytermében far­sangi ünnepélyt tartanak. Helyárak: Ülő­hely 1 korona, állóhely 60 fillér. Jegyek előre válthatók Jaschkó Géza könyvkereske­désében (Fő-utca, városház). A bevétel rész­ben a kongregáció otthon javára fordíttatik. Az ünnepély műsora a következő : 1. Sauer E.: Galopp de Concert. Zongorán játszák: Born Márta és Schmidt Márika. 2. Farkas I.: Haláltánc. Peterdi A. : Katonák. Sza­valja : Born Márta polg. isk. tanítónő. 3. Ernőd—Molnár : Jönnek a honvédek. Énekli: Kravjánszky Emma. 4. Magyar dalok. Zon­gorán és cimbalmon játszák : Hornicsek Irma és Csont Ilona. 5. Birkássyék bálba mennek. Elmondja: Szörényi Erzsike. 6. C. Kuntze : Drága idők. Tréfás duett. Éneklik: Tamás Böske és Hornicsek Irma. 7. Mit tanult Mici a főzőiskolában. Előadja : Kánya Teréz. 8.Dalos összejövetel.Éneklik: Stripszky Margit, Sztrakkay Ludmilla, Kopcsák Mária, Kertész Anna, Grieger Anna, Kollers Lola, Berwaldszky Irén, Lehoczky Magda, Lukács Emma, Boruch Mária, Janecsek Margit. 9. Monológ. Előadja : Schmidt Márika. 10. Száz év előtti teaestély. (Németből fordítva.) Sze­replők : Stripszky Margit, Kertész Anna, Berwaldszky I., Cservenyák M., Janócsik Jolán, Klebelsberg I., Grieger Anikó, Kollers L. 11. Rokokó-tánc. Lejtik : Cservenyák Mar­git, Stripszky Margit, Grieger Anna, Kertész Anna, Kollers Lola, Janócsik Jolán. — A csatornamű zárszámadása. Bla­­nár Béla dr. polgármester ma az alábbi hir­detményt adta ki: A városi csatornamű a számvevőileg felülvizsgált 1915. évi zár­számadását beterjesztvén, a város tanácsa ezen zárszámadásnak 15 napon át a városi közművek igazgatóságának helyiségeiben (Fő-utca 114.) leendő közszemlére való ki­tételét elrendeli. A zárszámadás és annak mellékletei a városi közművek igazgatóságá­nál mai naptól kezdve 15 napon át a hiva­talos órák alatt betekinthetők s az arra vo­natkozó netaláni felszólamlások a város polgármesterénél adhatók be. — A városi hentesáruk a maximális áron alul kerülnek forgalomba. Blanár Béla dr. polgármester ma az alábbi hirdet­ményt adta ki: Kassa szab. kir. város ta­nácsa ezennel közhírré teszi hogy a város hízott sertéseinek feldolgozásából előállott füstölt sertéshús árukat, nevezetesen: füstölt hátsó és első sódar nyersen füstölt kolozs­vári szalonna, nyersen füstölt karmonádli nyersen és füstölt oldalas nyersen a kassai fogyasztási szövetkezet (Mészáros­ utca) és a tisztviselők fogyasztási szövetkezete (Fő­utca) valamint mindazok által a helybeli kereskedők által árusittatja, kik időközben mint viszontelárusitók Kossuth Lajos v. gazdasági tanácsosnál esetleg jelentkeznek. Jelezni kivánja a tanács, hogy a városi füstölt sertéshús árakat minden viszontelá­­rusitó a maximális áron alul kilogramon­­ként legalább 10 fillérrel olcsóbban árusí­tani köteles. A rendelések a viszonteláru­sitók részéről Kossuth Lajos városi gazda­sági tanácsosnál a városházán a hivatalos órák ideje alatt szóbelileg vagy távbeszé­lőn (299) eszközölhető. — A kassai egyházmegye gyűjtése a hadiárvák részére. Eddig a következő adományok érkeztek : Abaszéplak 30, Abauj­­kér 10, Alsókörtvélyes 76, Battyán 35, Bol­dogkőváralja 31.32, Csécs 10, Darócz 20, Erdőbénye 15, Erdőhorváti 20, Erdővágás

Next