Felvidéki Ujság, 1939. január (2. évfolyam, 11. szám)
1939-01-14 / 11. szám
Befelejtik az angol-olasz tárgyalásokat Chamberlain és Halifax szombaton délben elutaznak Somából Róma, január 13. Az olasz-angol megbeszélések lényegi része a tegnapi tanácskozásokkal véget ért. Ma délután még újabb megbeszélések lesznek, de ezek valószínűleg már csak kiegészítő jellegűek. Az angol államférfiak szombaton délben hagyják el az olasz fővárost í A megbeszélések eredményéről valószinüleg már ma hivatalos közleményt adnak ki. Ma délben Chamberlain angol miniszterelnököt és lord Halifax külügyminisztert a iápa kihallgatáson fogadta. EREDMÉNYTELEN A RÓMAI KONFERENCIA? Páris, január 13. A francia sajtó nagy tartózkodással ír a római találkozóról Az a vélemény alakult ki, hogy az angol államférfiak római útja negatív eredménnyel járt, amennyiben Chamberlain és Mussolini között nem jött létre megállapodás a különböző európai kérdések megoldása tekintetében. Az igazságügyminiszter előadása „az ezeréves alkotmányból Budapest, január 13. Az Országos Nemzeti Klub most tartotta első vitaestélyét az új esztendőben, amelyen Tasnády Nagy András igazságügyminiszter tartott előadást „Az ezeréves alkotmány“ címmel Bevezetőjében hangoztatta, hogy semmiféle elvi álláspontot nem szabad merev túlzásba vinni, mert az élet könnyen megcáfolja az embert. 1918-ban leszakadtunk az alkotmányos fejlődés útjáról, de a jogfolytonosságot helyreállította az élet Ezután részletesen foglalkozott az alkotmány fogalmának meghatározásával. ■— Az angolok — mondotta — büszkén hivakoznak történelmi alkotmányukra. Mi pedig büszkék lehetünk arra, hogy egész Európában az angolokon kívül csak nekünk van történelmi alkotmányunk Az angol és a magyar alkotmány fejlődése között az a különbség, hogy az angolban a kiinduló pont a irons, a magyarban pedig maga a nemzet, a királyi hatalom a nemzet által átruházott hitalom volt és a szuverenitás végső forrása mindenkor a nemzet marad. — A magyar alkotmány történelmi alkotmány, hajlékony és fejleszhető. Ez a jövőjének legnagyobb biztosítéka és a nemzet előrehaladásának legnagyobb erőforrása. a szlovákok nem engedik, haán Eperjest Hárpátukrajnához csatolják Huszt, január 13. Sídar Károly, a prágai központi kormány szlovák miniszterelnökhelyettese, az A—Zet cirnü c cseh lapban nyilatkozatot tétetett közzé a szlovák—„ukrán“ kérdés alakulásáról, többek között megállapítván, hogy szó sem lehet arról, mintha Eperjes városát valamint a tőle keletre levő vidéket a szlovákok átengedhetnék Volosinék Kárpátukrajnájának. Sidor hangoztatja, hogy Szlovenszkó és Kárpátukrajna között a határ végleges. Sidor erélyes hangja nagy megdöbbenést keltett Volosin táborában és a huszti kormány hivatalosapja, a Nova Swoboda • igen erélyes hangon utasítja vissza „Sidor miniszter ur" kijelentése, amelyekben „a szlovák sovinizmus legújabb megnyilatkozását" állapítja meg. Volosin hivatalos lapja ezután így folytatja: „Sitior úr felejteni látszik, amit az egész világ tud, hogy a szlovákok hogyan bánnak fajtestvéreinkkel, az úgynevezett Keletszlovenszkón. Az egész világ tudja, hogy az ukrán nép ezt az elragadt területet Ukrajnához akarja visszacsatolni. I mt azonban nem kétmilliónyi tömeg vagyunk, mint a szlovákok, hanem huszonötször annyian és ha Sidor úr most nem hajlandó velünk békésen kiegyezni, úgy eljön majd az idő, amikor szívesen emlékezünk majd most tett kijelentéseire. De földünket sosem fogjuk átengedni a szlovák sok, a tisztáknak. Felvidéki Őiség í1. szám — 1939. január U natármenti szlovák községeink az CöoesQti Magyar Pártban akarnak szenezkedi Beszámoló az Egyesült Magyar Párrt neiü mondásáról Kassa, január 13. Felvidékünk visszacsatolása óta a szlovák községek egyre-másra küldözgetik küldöttségeiket az Egyesült Magyar Pártok kassai központi irodájába. E küldöttségek egyértelműen követelik az Egyesült Magyar Párt megszervezését és biztosítják a pártközpontot arról, hogy községükben a lakosság hallani sem akar más pártról Jellemző, hogy főleg a határmenti községek kérik az azonnali szervezést Az Egyesült Párt nem győzi a szervezéssel járó munkát és a titkárok autókon járják a községeket, hogy a lakosság ismételt kérelmeit teljesíthessék. Ahol csak megjelennek a párt küldöttei, a szlovák lakosság magyar nemzeti szinü zászlókkal disziti fel a községet és küldöttségileg várja a párt titkárait Az értekezleteken a szovák lakosság egyenesen szemrehányást tesz azért, mert a szervezés — szerintük —— lassú tempójú. Türelmetlenek a határmenti lakosok, mert körükben is a határon túlról jött felelőtlen agitátorok vad híreket terjesztenek, amit a lakosság ellenszenvvel néz és a csendőrségnek jelenti. A lakosság felkérte a pártot, hogy katonaságot helyeztessenek el a falvakban nagyobb számban. E héten az Egyesült Magyar Párt a következő községekben tartott rendkívüli üléseket: Garbócbogdány, Balogd, Regeteruszka, Györke, Osva, Felsőcsáj, Alsócsáj, Rákos, Beszter, Kassaujfalu, Téhány, Izdoba és Széplakapáti E községek nagy része még nem volt beszervezve az Egyesült Párt keretébe. Például Balogd községe, amelynek lakossága úgyszólván szlovákokból áll, többizben kereste föl Klucsárnak, a Hanka-párt volt elnökének vezetésével a pártközpontot és jelentette, hogy a község egyhangúan az Egyesült Magyar Párt mellett foglalt állást. Ugyanez a helyzet a tisztán szlovák Ósva, Alsócsáj, Izdoba, Téhány és Beszter községekben. A lakosság zászlódíszben és ünneplőben várta az Egyesült Párt titkárait és dacára annak, hogy hétköznapokon folytak le az értekezletek, mégis teljes számban részt vett azon a község apraja-nagyja, sőt a szomszéd falvak lakosai is elküldték megbízottaikat. A titkárok beszédeit feszült figyelemmel hallgatták és nagy megnyugvással vették tudomásul, hogy a párt teljes erejével kezdett hozzá a rendszeres szervezéshez ■ mindenben eljárt a párttagok érdekében.Jegyzőkönyvbe vették a községek és a lakosok kívánságait, biztosítva őket arra hogy úgy az egyes hivataloknál, valamit Budapesten a kérések teljesítése érdekébe erélyesen fognak föllépni. A Felvidéki Magyar Párt titkárai útja közölte a vegyes nemzetiségű falvak tarsaival, hogy nem szándéka és nem célja a pártnak az elnemzetlenítés. Mindenki bátran és szabadon hirdetheti idegen nemzetiségét, mert a magyar mindenkor türelmes volt és soha senkit nemzetisége miatt nem bántott és nem fog bántani. A hallgatóság őszinte örömmel vette tujomásul a mondottakat és vezérei útján megnyilatkozott a magyar állam iránti hűség is megbecsülés mellett, kijelentve, hogy a csh megszállást mindenkor csak átmenetinek tekintették, de sohasem végleges állapotuk és mindenkor a Szent István-i Magyarország emléke élt sziveikben. Az Egyesült Magyar Párt tovább foktatja a Felvidéken a szervezkedést és máinösen azon községekben, ahol eddig tig szervezete nem volt. Kassai memorandum a kormányhoz „Felvidékieket helyezzenek el a megüresedő állásokba !” Az Egyesült Magyar Párt kassai elnökségi ülése Kassa, január 13. Az Egyesült Magyar Párt kassai szervezetének elnöksége csütörtökön ülést tartott Az ülésen Münster Tivadar ny. törvényszéki elnök, a párt társelnöke elnökölt A tárgysorozaton levő pontokat Grusetzky Ferenc főtitkár referálta. A tárgysorozat első pontján a Magyar Nemzeti Tanácshoz befutott állás iránti kérvények Ügye szerepelt Ez a fontos és sok ezer embert érdeklő kérdés hosszú és kimerítő vitát provokált A felszólalók: Resatkó Endre, Tarczal Gusztáv, dr. Sztudinka Gyula, dr. Piláth József, dr. Halmi, Qrusetzky Ferenc, Helyei Gyula, Fedor György, Ványai István, Pausz Béla, Cseley Albert és Várkoly Miklós megegyeztek abban, hogy e téren a legsürgősebben cselekedni kell, mert mostanáig mindazok a derék és gerinces magyar párttagok, lakosok, munkások stb. akik a húsz évi cseh rabság alatt magyarságukért minden téren háttérbe szorultak, állást alig kaptak és a mindennapi kenyerüket csak nehezen tudták megszerezni, ezek a derék magyar emberek megérdemlik, hogy a megüresedő állásokba — mint ahogy azt számtalanszor az illetékes miniszterek is hangoztatták — elsősorban őket helyezzék el. Miután ez a kérdés sürgős és fontos, a múlt havi pártvezetőségi ülés határozata alapján most egy bizottságot állítottak össze, amelyik hivatva van részletes memorandumot készíteni az illetékes minisztériumoknak. Ezenkívül felkeresik a közeli napokban Kassa város főispánját, dr. Borbíró Ferencet, valamint az egyes állami hivatalok vezetőit, hogy tájékoztassák őket e kérdés megoldásáról, s igénybe vegyék hathatós támogatásukat A bizottságba beválasztották: Tost Barna prépost-plébános elnöklete mellett Münster Tivadar társelnököt, Wirth Gyula pártigazgatót Grusetzky Ferenc főtitkárt Laczkó Tibor titkárt, dr. Sztudinka Gyulát Várkoly Miklóst és Fedor Györgyöt Az elnökségi ülés ezután foglalkozott az Egyesült Magyar Párt országos kongresszusával is, amelyet január 19-én tartanak meg Komáromban. Ezen a pártkongresszuson le fogják tárgyalni a párt új programját, valamint az új szervezeti szabályokat Erre az Egyesült Magyar Párt jövőjére nézve nagyhorderejű kongresszusra Kassáról nagyobb számban fognak felutazni. Miután nagyon fontos, hogy a kongresszus foglalkozzon a párt helyzetével is és jövőbeni kialakulásával, ezért az elnökség felkérte a párt elnökségét, valamint az iparos- és munkás-szakosztályokat, hogy észrevételeiket, ki- szervezetének válságaikat, javaslataikat memorandumban dolgozzák ki A memorandumot Komáromban majd előterjesztik Majd több életrevaló inditványt fogadtak el, amelyekben a szükséges lépéseket mielőbb meg fogják tenni Több adminisztrációs ügy megtárgyalása után Münster Tivadar elnök az ülést bezárta. ___________________________________e___________________________________________ . __ Szent-Imrey Pál alispánt üdvözölte szülőfaluja. Kassa, január 13. A felszabadult Buzita község a visszacsatolása után történt első ünnepélyes képviselőtestületi ülésén elhatározta, hogy a község szülöttét, Szent-Imrey Pált, Abaúj- Torna vármegye alispánját küldöttségileg üdvözli A küldöttség most nyújtotta át az alispánnak a kassai megyeházán a díszes kiállítású tisztelgő határozatot, ami a következőképen hangzik: „Buzita község üdvözlete. Buzita község képviselőtestülete a Magyar Szent Koronához való visszacsatolása után történt újjászervezése alkalmával tartott első ünnepélyes ülésén, a felszabadulás örömétől áthatva, a magyar állami hatalomra fogadalmat téve eme határozatával ünnepli azon boldog pillanatot, amikor ismét Abauj-Torna vármegye kebelébe tartozik s ezzel az ősi vármegye fennhatósága alá került Ugyanekkor hálás tisztelettel köszönti méltóságos krasznikvajdai Szent-Imrey Pál urat, Abauj-Torna vármegye alispánját, a község szülöttjét és polgárát, akit a község népe ragaszkodásáról és tiszteletteljes szeretetéről ünnepélyes megnyilatkozással biztosit akinek hü népe érdekében kifejtendő munkásságához Isten segedelmét kéri. Buzita, 1938. december 27. Bálla Pál s. k. Kristóf Mihály körjegyző, községi bíró. Máthé Károly Vagányi Imre képviselőtestületi tagok.“ Bálla Pál jegyző beszédében örömmel üdvözölte Kassán a szabad vármegyét s többek között ezeket, mondta: — Hálát adunk Istennek, hogy megadta értünk ezt a magasztos pillanatot, hogy ebben a házban, ahol 20 évig egy idegen zsarnoki kormányzatnak minden jogot eltipró képviselője gyalázta, szipolyozta, büntette a magyart, ma a mi falunknak magyar szülötte székel, igazgat, kormányoz, tesz igazságot s mi a mi magyar nyelvünkön tiszteleghetünk Méltóságod előtt, kérhetjük Istent, áldja meg Méltóságod munkásságát, hogy bölcs vezetése alatt az egész megye szebb és jobb jövőre virradjon. Szent-Imrey Pál alispán meghatott szavakkal mondott köszönetet a kedves megemlékezésért Hangsúlyozta, hogy ő a húszévi száműzetés alatt is mindig szeretettel gondolt szülőfalujára, s életének egyik legboldogabb pillanata volt, mikor a feszabadult Buzitát ismét megláthatta. Kérte a küldöttséget, tolmácsolják köszönetét a község derék magyarjainak és ígérte, hogy mindig szeretettel fog gondolni Buzitára és hazafias lakosságára. Felvidéki régi vevőinket és az újakat szeretettel üdvözöljük ! MANUS R. T. Budapest, József körút 10-12. Szőnyegek, fonalak és függönyök legkedveltebb magyar szaküzlete. Kérjen díjmentes árjegyzéket, fánál és anyag mintasorozatot.