Felvidéki Ujság, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

hangoztatta, hogy a felvidéki magyarság nem volt corpus separatum. Együtt dobogott a szivük a cseh megszállás alatt is az anya­ország magyarságával és most sem akarnak elkülönült magyarok maradni. Gürtler Dénes nagy tetszéssel fogadott beszéde után Eckhardt Tibor, Meisler Károly és Milotay István szólaltak fel. Lapzártakor a Ház ülése még tart. Iglón is letépték az Egyesült Magyar Párt jelvényét és a Bocskay­­nyakkendőt Igló, február 28. Iglón az Egyesült Párt a párthelyiségben magyar estet rendezett. Az estére Késmárk­ról, Poprádról és Lőcséről is jöttek vendé­gek Estefelé Molnár János, az est egyik vendége, az udvarra ment, amikor szlová­kok, akiknek nem tetszett a magyar este rendezése, megrohanták Monárt, tettleg bán­talmazták és letépték egyesültpárti jelvé­nyét, valamint Bocskay­ nyakkendőjét. Az iglói helyi szervezet vezetősége másnap fel­jelentést tett a merénylők ellen. A rendőrsé­gen visszaadták Molnárnak a jelvényt és a nyakkendőt, azonban eddig még nem tudó­dott ki, hogy támadói ellen megindították-e az eljárást, vagy sem. A nyugdíjfizetések sorrendje A kassai állami nyugdíjasok március havi nyugdíját a következő napokon fogják fi­zetni: Március 1-én: 8—10 óráig a bírósági, 30— 12 óráig a katonai, 12—2 óráig a közigazga­tási nyugdíjakat. Március 2-án: 8—10 óráig a pénzügyi, 10 —1 óráig a tanügyi és vegyes nyugdíjakat. Március 3-án: 8—11-ig az 1360 sorszám alatti, 11—2-ig az 1360 sorszám feletti hadi­rokkantak nyugdíjait Március 4-én: 8—11-ig a dohánygyári nyugdíjakat 600 sorszámon alul, 11—2-ig a dohánygyári nyugdíjakat 600 sorszámon fe­lül. Március 6-án: 9—12-ig a pótkimutatásokba felvett igényjogosultak nyugdíjait. Március 6-án kell bejelenteni az esetleges reklamá­ciókat is. A kifizető hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a fenti sorrendhez feltétlenül ra­gaszkodnak. Továbbá, hogy a március 15-ig fel nem vett nyugdíjakat vissza fogják utalni, ami nagyon megnehezítené az utólagos rek­lamációt A jogosultság igazolásához szükséges a nyugdíjbiztosítási okmány (vyb­er) és a leg­utóbbi csekkszelvény felmutatása. Személyes akadályoztatás esetén a megbízott 2 tanú aláírásával ellátott meghatalmazást köteles felmutatni. A nyugdíjak kifizetését a m. kir. állami do­hánygyár helyiségeiben fogják elintézni. — Megalakult a Kárpát-Egyesület rimavö­gyi szervezete. Rimaszombati tudósítónk Jelenti- szép ünnepély keretében megalakult a Magyarországi Kárpát-Egyesület rimavölgyi osztálya. Az alakuló ülésen, amelyet a Karpathenverein volt rima­­szombati szervezetének feloszlását kimondó köz­gyűlés előzött meg, a gömöri és nógrádi turista­társadalom színe-java megjelent hevessy László gömöri főispán, a turisztika sok érdemet szerzett lelkes támogató­jának és Förster Kálmán dr. kor­­mányfőtanácsos, a MKE salgótarjáni elnökének vezetésével, megjelent azonkívül Rubányi Vilmos, a MKE központi főtitkára, több vezetőségi tag kíséretében, a MKE Sólyom-szakosztálya s a lo­sonci, tornaljai és pelsőci MKE osztályok is né­­pes küldöttségekkel vettek részt a rimavölgyi tu­risták gyönyörű ünnepélyén. Az alakuló közgyű­lést a Rimaszombati Magyar Dalegylet férfikara nyitotta meg a „Magyar Hiszekeg­" -gyel, azután ifj Rábely Miklós elnök köszöntötte a megjelent vendégeket és a termet zsúfolásig megtöltő közön­séget A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel mon­dotta ki a MKE rimavölgyi osztályánaknak meg­alakulását és közfelkiáltással választották meg az egyesület vezetőségét, díszelnökök­ Hevessy László főispán, Löcherer Géza városbíró és R5­­czey Dániel, az ismert turistaíró. Elnök: ifj. Rá­bely Miklós, Ügyvezető alelnök Frenyó Lajos, tit­kár: Benkovits Gyula, jegyző: Cseh Miklós, pénz­táros: Keresik László, ellenőr: Tóth Vilmos, ki­rándulásrendező pedig Palecsko Barna lett, válasz­tottak ezenfelül 8 tagú választmányt is. A gyű­lés a Himnusszal fejeződött be, majd társasva­csorán vettek részt a megjelentek, fehér asztal­­nál sokáig együtt szórakozva az illusztris ven­dégekkel Vacsora közben a dalegylet férfikara műsorának számait adta elő, általános tetszést aratva. A turistavendégek tiszteletére vasárnap reggel Frenyó Lajos ügyv. alelnök kalauzolásával kirándulást rendezett a rimavölgyi osztály az aj­­nácskői Pogányvárra. A MKE rimavölgyi osztályá­nak megalakulásával a gömöri turisztika egy fon­tos őrhely erősítette meg állásait s a magyar turistatársadalom Rimaszombattól további lelkes munkásságot és hasznos eredményeket vár. Felvidéki Ujság 49. szám — 1939. március J» A magyar-csehszlovák állampolgársági egyezmény Magyar állampolgárok lettek, akik 1928. november 2. óta állandóan a visszacsatolt Felvidéken laktak . Kinek kell optálnia ! Budapest, február 28. A ta. kir. minisztérium rendeletet adott ki a Bécsben 1938 november 2-án kelt döntőbírói ha­tározattal Magyarországnak ítélt terület vissza­csatolásával kapcsolatos állampolgársági kérdé­sek szabályozása tárgyában Budapesten 1939 február 18-án kelt magyar—cseh-szlovák egyez­mény kihirdetése tárgyában. A Bécsben 1938 november 2-án kelt és az 1938:XXXIV. törvénycikkel elfogadott döntőbírói határozat 4 pontja a Magyarországnak ítélt terü­let visszacsatolásával kapcsolatos részletkérdé­seknek, különösen pedig az állampolgársági és opciós kérdéseknek bizottsági szabályozását írja elő. A döntőbírói határozat e rendelkezése értel­mében alakított bizottság a szóbanforgó állam­polgársági kérdéseknek szabályozására egyez­ményben állapodott meg, amelyet a bizottság magyar és cseh-szlovák elnökei — egyrészt ö Főméltóságától, Magyarország Kormányzójától, másrészt a Cseh-Szlovák Köztársaság Elnökétől kapott meghatalmazás alapján — Budapesten 1939 február 18. napján aláírták. módozatai tekintetében a szerződő felek az aláb­biakban állapodnak meg: a) az opció a Cseh-Szlovák Köztársaság­ban aszerint, hogy az ápláns mely or­szágból való, a belügyminisztériumnál Prahában, Szlovákország belügyminisz­tériumánál Pozsonyban, illetve Kárpát­alja kormányánál Huszton terjesztendő elő. Amennyiben az optán* a Cseh-Szlovák Köztár­saság területén kívül lakik, az optálást az illeté­kes cseh-szlovák külképviseleti hatóságnál kell előterjesztenie. b) Az optáns egyidejűleg köteles az opciós nyi­latkozat megtételét a lakóhely szerint illetékes magyar közigazgatási hatóságnak (főszolgabíró­nak, polgármesternek) is bejelenteni Ha az optáns az opciós nyilatkozat meg­tételének időpontjában Magyarország te­rületén kívül lakik, vagy tartózkodik, ezt a bejelentést az illetékes magyar külkép­viseleti hatóságnál teszi meg. c) A 18 évesnél idősebb nem cselekvőképtelen személy az opciós nyilatkozatot a maga nevében teszi meg., d) A férj opciója kiterjed a vele együtt élő feleségére és a 18 évesnél fiatalabb törvényes kiskorú gyermekeire. Az anya opciója kiterjed a házasságon kívül született 18 évesnél fiatalabb gyermekeire is. Az özvegy nő opciója pedig ki­terjed a gyámsága alatt álló 18 évesnél fiatalabb gyermekeire. e) A 18 évesnél fiatalabb gyermek és az atyai hatalom, gyámság, vagy gondnokság alatt álló cselekvőképtelen személy nevében az opciós nyi­latkozatot törvényes képviselője jogosult meg­tenni f) Az opciónak a jelen cikkben feltüntetett kel­lékei megítélésére az a nap az irányadó, amelyen az opció beterjesztetett. g) A szabályszerű időben bejelentett opciós nyilatkozatot visszavonni nem le­het. A törvényes képviselője által tett opciós nyilatkozatot azonban az opciós határidőn belül visszavonhatja az, aki időközben 18. életévét betöltötte vagy cselekvőképessé vált. b) Azt, hogy az opció feltételei megvannak, az opciós határidő elteltével számított hat hónap alatt a 4 cikk a) pontjának első mondatában fel­tüntetett cseh-szlovák hatóságok állapítják meg és határozatukat mind a magyar kormánnyal, mind pedig az érdekelttel további hat hónap alatt közlik. Ha az említett cseh-szlovák hatóságok ezalatt az idő alatt nem nyilatkoznak, az opciót joghatá­lyosnak kell tekinteni !) Az opciós nyilatkozatot írásban kell előter­jeszteni és annak megtörténtéről az átvevő ható­ság az optánsnak igazolványt ad. és állampolgársági kérdéseket szabályozó egyezmény Az egyezmény a következő: L cikk: A Bécsben, 1938. évi november 2-án hozott döntőbírói határozat alapján Magyarországhoz visszacsatolt terület lakosai közül 1938. évi no­vember hó 2. napjától kezdődő jogi hatállyal — a trianoni szerződés alapján megszerzett cseh­szlovák állampolgárságuk egyidejű elvesztése mellett — hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik magyar állampolgárságukat azok, akik a trianoni szerződés hatályba­lépésének időpontjában az akkor érvé­nyes magyar jogszabályoknak megfele­lően kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és 1928 november 2-ika óta állan­dóan a szóbanforgó területen laknak. Az ily módon magyar állampolgárságát vissza­szerzett férfi állampolgársága feleségére és 24 évesnél fiatalabb törvényes gyermekeire is ki­terjed. A házasságon kívül született 24 évesnél fiatalabb gyermek pedig az anya állampolgársá­gát követi. A trianoni szerződés hatálybalépésének idő­pontja után született teljesen árva, vagy apátián árva gyermekekre e cikk alkalmazása szempont­jából atyjuknak, ha pedig házasságon kívül szü­lettek, anyjuknak a trianoni szerződés hatályba­lépésének időpontjában fennállott magyar állam­­polgársága az irányadó. Az 1928. évi november hó 2. napja után szüle­tett árva, — amennyiben szülője a trianoni szer­ződés következtében vesztette el magyar állam­­polgárságát — hatósági intézkedés nélkül meg­szerzi a magyar állampolgárságot, ha születése óta a visszacsatolt területen van állandó lakó­helye. Honosítás, visszah­onosítás, optálás­ i cikk. A Magyarországhoz visszacsatolt területek lakosai közül azok, akik nem felelnek meg az 1. cikkben megállapított kellékeknek, vagy meg­felelnek ugyan, azonban annak idején a trianoni sezrződés 64 cikke értelmében gyakorolt opció alapján váltak cseh-szlovák állampolgárokká, a cseh-szlovák állampolgárságukat továbbra is megtartják. Ezek a személyek a magyar állampolgár­ságot csak honosítás illetőleg visszahono­­sítás útján szerezhetik meg, illetve sze­rezhetik vissza, az idevonatkozó magyar jogszabályok alapján. Visszahonosítás útján szerezhetik vissza a ma­gyar állampolgárságot azok a csqfa-szlovák állam­polgárságú magyar nemzetiségű egyének is, akik Cseh-Szlovákiából 1938. november 2-ika előtti időben valamely harmadik államba kivándoroltak, amennyiben a trianoni szerződés hatálybalépése időpontjában kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és kivándorlásuk előtt a visszacsatolt te­rületen bírtak állandó lakóhellyel. 3. cikk: Az 1. cikk rendelkezései alá eső cseh, szlovák vagy ruszin nemzetiségű személyeknek jogukban áll a jelen egyez­mény hatálybalépésétől számított hat hó­nap alatt a cseh-szlovák állampolgárság fenntartását igényelni (opció). Az optálás joghatálya 1938. év­ november hó 2-ával következik be. 4 cikk: Az opció egyéb feltételei és gyakorlásának Mit vihet magával az optáns I 5. cikk. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az optáns köteles az iletékes cseh-szlovák ható­ság által az opció érvényességének elismerése tárgyában hozott határozat kézbesítése napjától vagy ha ily határozat nem hozatott, a 4 cikk h) pontjában említett határidő utolsó napjától szá­mított hat hónap alatt lakóhelyét a Cseh-Szlovák Közársaság területére áttenni A Cseh-Szlovák Köztársaság kötelezi magát, hogy az optáns beköltözése elé semmiféle akadályt nem fog gördíteni Az optáns a Magyar Nemzeti Bank engedélyé­ve­, illetve a kérelmére kapott tanúsítvány alap­­ján magával viheti az alább megjelölt ingóságait­­ és értékeit. Kivihetők: az optáns tulajdonát képező lakbe­rendezési tárgyak, a háztartásához tartozó szo­kásos készletek, személyes használati tárgyak (ruha, fehérnemű és hasonlók), a hivatásának gyakorlásához szükséges szerszámok, valamint a tulajdonát alkotó oly értékpapírok, amelyeket a Cseh-Szlovák Köztársaság mai területén lakó, vagy ott székhellyel bíró adós bocsátott ki. A két ország jegybankjai között fennálló min­denkori megállapodás Irányadó a tekintetben, hogy az optáns a tulajdonában lévő pengő ös­­­szegeket átutalhatja-e és milyen módo­zatok mellett, úgyszintén arra nézve is, hogy a Magyar Nemzeti Bank részéről rendelkezésére bocsátott vagy egyébként még birtokában lévő cseh-szlovák koronaértékekre szóló fizetési eszközöket kivi­­deti-e és milyen feltételek mellett Aranynak, ezüstnek és platinának (kivéve az ezekből készült szokásos személyi használati tár­gyakat, az optáns vagyoni viszonyait meg nem haladó mértékben), továbbá oly gyűjtemények­nek és műtárgyaknak kivitelére, melyek a magyar hatóságok megítélése szerint Magyarország szem­pontjából különös, vagy történelmi beccsel bír­nak, a Magyar Nemzeti Bank rendszerint nem fog engedélyt adni. Ugyanez áll oly értékpapírok­nak, pénznek és pénzhelyettesítő eszközöknek a kivitelére, amelyek nem esnek az előző bekez­dések hatálya alá. Egyes különleges esetekben a két ország illetékes hatóságai egymással érintkezésbe fognak lépni. A magyar Nemzeti Bank a­ kiviteli engedélye­ket, illetőleg a tanúsítványokat — amen­ny a kivitelhez hozzájárul — kiadja, anélkül, az optáns a kivinni szándékolt vagyontárgy!/­, ellenértékét külföldi fizetési eszközökben beszol­gáltatná, vagy erre kötelezettséget vállalna. A kiviteli engedélyeket, illetőleg tanúsítványokat a Magyar Nemzeti Bank a terület szerint illetékes Hókintézetei útján is kiszolgáltathatja. A kivitelre kerülő ingóságok semminemű kivi­teli illetékkel, vámmal vagy díjjal nem terhel­hetők. A jelen cikk 3—9. bekezdésében foglalt rendelkezések csak arra az optánsra alkalmaz­hatók, aki igazolja, hogy a 4. cikk b) pontjában meghatározott bejelentési kötelezettségének ele­gett tett. 6. cikk: Jelen egyezmény 1939. évi március hó 1-én lép hatályba. A rendelet az egyezmény hatálybalépésének napján, azaz 1939 március 1-én lép életbe s vég­rehajtásával az érdekelt miniszterek bízatnak meg. iyj­ helW m­i.rgyc?/. Márciusban megkezdik a vitézi székház építését Kassa, február 28. Abauj-Torna vármegye és Kassa város vitézi székének megfelelő és méltó hajlékra van szüksége, ahonnan a vitézi székkapitány­­ság a város és vármegye vitézi életét irá­nyítják. A bevonulás után Tahy Dezső rv. őrnagy, széktartó, vitéz Szalay László or­szággyűlési képviselő, vitézi társadalmi bi­zottság elnökével lefoglalta vitézi székház céljára a Frangepán­ utcai szabadkőműves páholyt Az eredetileg szabadkőműves cé­lokra emelt épület átalakítása azonban na­gyon sokba került volna, s erről a vitézi szék lemondott és elfogadta a Kassa város által felajánlott városligeti kioszkot. Termé­szetesen ezt is át kell teljesen alakítani Az átalakítási munkálatokat mintegy 5000 pen­­gőig szintén magára vállalta a város, s mint értesültünk, az átépítési munkálatok már márciusban elkezdődnek és a székházat má­jusban átadják rendeltetésének. , — Illetékelőadás a Kereskedők Testületé­ben. A Kassai Kereskedők Testülete (Gré­mium), mint kereskedők szakipartársulata értesíti tagjait, hogy március 2-án, csütör­tökön este órai kezdettel a J Lőcsei-ház nagytermében dr. Bodnár Ödön pénzügyi titkár a magyar illetékszabályok címén is­mertető előadást tart A Kereskedők Testü­let kéri tagjait, hogy az előadáson minél számosabban jelenjenek meg. MARIKA filmszínház telei 34-50 PERCZEL ZITA, JÁVOR PÁL, SZERES LYA stb. Előadások kezdete: ‘/*5*v*7-‘/»o-kor vasár. v*3-kor is Jönl Láthatatlan ellenség. Paul Muni sláaar

Next