Felvidéki Ujság, 1939. június (2. évfolyam, 124-146. szám)
1939-06-02 / 124. szám
KASSA, 1939 juntus 2, Péntek Ára IO Pillér BD II. évfolyam, 124. szám Főmunkaíárs: Dr. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY JÁNOS JASCHKÓ ■liiiiiiiiiiiminiimiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiriiiiiiiinn könyv- és papirkereskedésében KASSA Szlovák áruhiány A magyarlakta északi területsáv és Kárpátalja visszacsatolása az anyaországhoz nemcsak Közép-Európa térképét, hanem gazdasági szerkezetét, kilátásait és lehetőségeit is alaposan megváltoztatta. Ez a változás Magyarország és a Magyarországra visszatért lakosság szempontjából örvendetes és nagyobb időbeli távlatban, kétségkívül, kecsegtető is, hiszen helyreállott a szerves kapcsolat a nyersanyagtermelő és vízi erőkben gazdag Kárpátalja és a kenyértermő Nagy- Alföld között, s ezzel mind a két területrész lényegesen növelheti természetadta termelési lehetőségeit, anélkül, hogy külföldi segítségre kellene számítania. Az Alföld öntözése lényegesen olcsóbbá és könnyebbé válik Kárpátaljának visszacsatolásával, az ott kitermelt s a cseh uralom utolsó idejében, valósággal, az ebek harmincadjára került drága kincsünk, a fa, pedig, könnyen meg fogja találni természetes és állandó belföldi piacát. A törvények, a rendeletek és a valóban nagyszabású szociális akciók során most már megtörtént a magyarlakta területek gazdasági visszacsatolása is. Magyarország mezőgazdasága ma a külföldi viszonyokhoz képest határozottan jó konjunktúrának örvend. Az állandó és a termelés költségeit fedező búzaárak rendszere, a mezőgazdaság megsegítésére tett különféle intézkedések hatálya, természetesen, erre a felvidéki területre is kiterjed úgy, hogy ma már nincs is választó vonal az anyaország mezőgazdasági termelése és értékesítése és a húsz esztendeig elszakított, de visszatért terület között. A munka mindezeken a területeken eleven ütemben folyik, a barázdákat bőségesen megöntözte az Isten áldása s így minden reményünk megvan arra, hogy a megnagyobbodott Magyarország mind mezőgazdasági, mind ipari és kereskedelmi téren, jó eredményeket várjon és dolgozó lakossága semmiben hiányt ne szenvedjen. Ezek a gazdasági tények, amelyekkel szemben az utóbbi időben meglehetősen érthetetlen propaganda vitatkozó hangjai hallatszanak át a határon túlról. Arra is volt már eset, hogy a hozzánk került szlovák kisebbség körében igyekeznek olyan híreket elhinteni, mintha Magyarországon rosszabbak lennének a viszonyok, mint odaát és ezekkel a hírekkel kapcsolatban történt már utalás a régi „csehszlovák“ viszonyokra is. Az új határok megvonása és Csehszlovákia végleges felbomlása, valóban, megrázkódtatást jelentett a felvidéki terület egy része szempontjából. Az is valószínű, hogy az önálló Szlovákia megalakulása több vonatkozásban is különleges helyzetet teremtett. Magyarország minden igyekezetével azon volt, hogy ezeken a zökkenőkön átsegítse a gazdasági életet, ami legnagyobbrészt valóban teljes sikerrel is járt. Szlovákia gazdasági helyzete, azonban, távolról sem mondható sem kedvezőnek, sem pedig állandónak. Az új állam városaiban komoly áruhiányok mutatkoznak.dokolt panaszokat hallunk jogos és ma ruházati cikkekkel* való ellátottság hiányairól; arról is, hogy a közellátásban, egyes élelmiszerek kivételével — amelyekből még a régi gabonamonopólium felvásárolta és magyar vidékekről odaszállított készletek vannak — szintén zavarok mutatkoznak és az is nyilvánvaló, hogy az új állam súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd. Az adózási eredmények általában gyengék, ami nem is csoda, mert a cseh gazdaságpolitika az elmúlt húsz év alatt a szlovákiai ipar tönkretételét egyik céljának tekintette és így megtizedelte a nagyobb adóalanyokat. Részben ezzel, de nagyrészt az önálló gazdasági koncepció és politika hiányából kifolyólag is, számos nagyüzem és bányatelep munka nélkül áll. Ha pedig mezőgazdasági téren hinni lehet a feltűnő bizakodó jelentéseknek, akkor azt kell mondanunk, hogy a szlovák termelés, kenyérmagban, valahogyan fedezi a szükségletet, de egyébként számos cikkben behozatalra lenne szükség ahhoz, hogy a lakosság fogyasztása megközelítse a magyarországi viszonyokat. A szlovák állam költségvetése feltűnően passzív, s a különféle hitelműveletek és államkölcsönök eredménye nem volt éppen kielégítő, így tehát az állam részéről nagyobb beruházási kezdeményezést várni egyelőre nem lehet. A pénzforgalomban a gazdasági élet egészséges vérkeringésének útjában áll — legalább is egyelőre — az a körülmény, hogy a cseh önállóság megszűntekor igen sok cseh bankjegy került Szlovákiába. Ezeknek lebélyegzésével teremtik meg az önálló szlovák valutát, amely külföldi értékelés és belföldi vásárlóerő tekintetében, egyaránt zökkenőket okozott. Egészben véve tehát, Szlovákia gazdasági helyzete a legtárgyilagosabb és legjóindulatúbb mérlegelés mellett sem hasonlítható a magyar viszonyokhoz. Hiszen Szlovákia, amelyet annak idején utasították a magyar birodalom eszményi és egészséges gazdasági egységéből és egy olyan országba szorítottak be, amely nem Szlovákia gazdasági felvirágoztatását, hanem a cseh politikai túlsúlynak gazdasági téren való biztosítását tűzte ki céljául, most keserves árt fizet az új önállóságért. Korai volna még Szlovákia eljövendő gazdasági helyzetéről és elhelyezkedéséről jóslásokba bocsátkozni, a számok és a tények tanúsága szerint azonban, feltűnően nagy ellentét mutatkozik a magyar gazdasági megerősödés és a szlovák önállósági küzdelemmel kapcsolatos komoly gondok és nélkülözések között. az Megérkezett polgármester ua Kassa város tisztikara ünnepélyesen fogadta Pohl Sándor dr-t Kassa, junius 1. Kassa sz. kir. város polgármestere, Pohl Sándor dr. csütörtökön délben érkezett meg Kassára, ahol a város tisztikara ünnepélyes fogadtatásban részesítette. A pályaudvaron Kassa város főtisztviselői, élükön Vukovich Károly dr. h. polgármesterrel testületileg jelentek meg. Ott voltak a fogadtatáson a premontrei rendnek azok a tagjai is, akik egykor együtt dolgoztak Pohl Sándor dr. polgármesterrel. A II. Rákóczi Ferenc Bajtársi Egyesület küldöttségileg képviseltette magát. Néhány perces késéssel érkezett a pályaudvarra a budapesti gyorsvonat. A kiszálló Pohl Sándor dr. polgármestert Vukovich Károly dr. h. polgármester köszöntötte nehány közvetlen meleg szóval. Mint mondotta, Kassa sz. kir. város tisztviselői igaz őszinte magyar testvéri szeretettel fogadják a város új polgármesterét. Pohl Sándor dr. polgármester néhány keresetlen szóval válaszolt. Kijelentette, hogy meghatódott lélekkel lép Rákóczi városának földjére. Amikor kassai útja előtt egy újságíró megkérdezte, azt mondotta, hogy magyar szivet, magyar becsületet és nagy munkakészséget visz magával Kassára. Hangoztatta, hogy Kassa városának minden polgáráért, bármilyen nyelven is beszéljenek azok, dolgozni kíván, ha azok szívükben magyarok. Teljes szívvel, lélekkel kíván Kassa érdekében dolgozni és ehhez kéri a tisztviselők és azokon keresztül a város polgárainak támogatását.A premontreiek nevében Szabó Adorján házfőnők, a II. Rákóczi Ferenc Bajtársi Egyesület részéről Bors Kálmán tanár, az Emerikána részéről pedig Bánó István köszöntötte a polgármestert. . A polgármester ezután a premontrei rendházba hajtatott, majd a városházára ment, ahol Borbiró Ferenc dr. főispánnal folytatott hosszabb megbeszélést, majd Vukovich Károly dr. h. polgármester bemutatta a polgármesternek a város tisztikarát. A polgármestert Újpesten elindulása előtt a város tisztviselőkara nevében Hess Pál dr. h. polgármester köszöntötte. Tiszteletére szerdán este ünnepi díszvacsora volt a Katolikus Körben, amelyen vitéz Endre László alispán méltatta Polli Sándor érdemeit. november 11-én a Kormányzó Űr Őfőméltósága, dicső honvédségünk élén, a városba bevonult. Kassához tehát semmi más szál egyelőre nem fűz, mint az a lángoló Szeretet, amellyel minden magyar viseltetik Rákóczi fejedelem városával és annak népével szemben. .. Be kell vallanunk, ez az őszinteség ragadott, meg bennünket a legjobban. Az újságíró gyakorlatból tudja, hogy ilyen kérdés után rendszerint azzal hozakodnak elő igen sokan: bizony nagyon jól ismerem a várost, sokat hallottam róla, máris második hazámnak tekintem. Ebben az őszinteségben benne van Pohl Sándor dr. polgármester egész egyénisége. Amikor először jött Kassára, azzal az érzéssel lépett a történelmi levegőjű városba, mint annyi sok más magyar: örvendezni akart az örvendezőkkel. Akkor még Újpest gondja volt az ő gondja is, mindenre gondolhatott, csak arra nem, hogy a kötelességteljesítés valaha is ide fogja szólítani. „Nagy Budapest“ írja róla: „A 42 éves polgármester erős kézzel, keresztény szellemben, nagy szociális érzékkel és az uj Magyarország megteremtésének munkájához szükséges igazi magyar lendülettel végezte munkáját, mint Újpest, első polgára. Kétségtelen, hogy amikor Pohl Sándor a polgármesteri széket elfoglalta, voltak olyanok is, akik idegennek nézték, de 14 hónap alatt ma már ott tart, hogy a város közönsége osztatlanul szereti és megbecsüli. Az első, ami hivatalában szembe ötlik, hogy az előszobában az ajtó felett és a polgármester hivatali szobájának íróasztala mögött a falon ott függ a kereszt. Tizennégy hónappal ezelőtt ezt hiába kerestük volna“. Pohl Sándor személyében Magyarország legfiatalabb polgármestere kerül Kassa sz. kir. város élére. Az a meggyőződésünk, hogy olyan közigazgatási múlt mellett, amely mögötte áll és amelynél a nyolcvanezer lakosú Újpest gazdálkodásának rendbehozása, az egyenetlenség megszüntetése a legutóbbi legszebb fejezet, a fiatalság nála csak erény. Olyan erény, amiből a köznek van haszna. IV Kinevezéséhez Teleki Pál gróf miniszterelnök is gratulált. „Kassa polgármesterévé történt kinevezésedhez fogadd őszinte szerencseki bánataim nyilvánítását“ — táviratozta a miniszterelnök a polgármesternek. Ez a távirat annak bizonysága, hogy Pohl Sándort régebbi kapcsolatok fűzik a miniszterelnökhöz. Azt hisszük, ezeket a kapcsolatokat csak Kassa javára fogja felhasználni a polgármester. Amikor búcsúztak Pohl Sándortól, az egyik lap ezt írta róla többek között: „Az emberek becsülését és tiszteletét érdemelte meg. Emberséges, melegszívű, tökéletes keresztény érzelmű elöljárót veszített el benne „Nem a törvényszakaszok erejével, hanem érző emberi szivével bánt mindenkivel” Őszinte vélemények Polli Sándor dr. közigazgatási tevékenységéről Kassa, junius 1. Pohl Sándor dr., a város uj polgármestere néhány tisztelgő látogatást tesz Kassán, mielőtt megkezdi a reá bízott felelősségteljes, sok munkával járó feladatának elvégzését. Az ujságíró kérdése Pohl Sándor dr.-hoz, amikor nyilvánosságra került, hogy a belügyminiszter ideiglenesen Kassa élére állította, ez volt: Mit visz magával, polgármester úr Kassára? — Magyar szivet, magyar becsületet és nagy munkakészséget! — válaszolta határozott rövidséggel a polgármester, akinek itt valóban érvényesítenie kell munkakészségét, szívére kell hallgatnia, hogy a magyar közigazgatásnak az átszervezés ideje alatt is meglegyen a becsülete. — Milyen érzésekkel indul új állomáshelyére, polgármester úr? — hangzott a másik kérdés. — A felelősség súlya nagy teherként nehezedik a lelkemre, de nagy büszkeséggel is tölt el és nagy kitüntetésnek veszem a megbízást. A polgármester tehát nemcsak a kitüntetést érzi abban, hogy megbízást kapott a kassai közigazgatás átszervezésére, de elsősorban a felelősségérzet tölti be, amikor új állomáshelyére gondol. Az újságíró részéről elhangzott ez a kérdés is: Milyen szálak fűzik polgármester urat Kassához? — Életemben először azon a felejthetetlen napon voltam Kassán, amikor az elmúlt év APITOl ^ kölcsönkéri kastély Fimszínház — Telefonszám 3492 Előadások kezdete: 3A5, * * 3/17, 3/é9 Turay Ida, Tolnay Klári, Ráday Imre, Kabos, Vaszari Piroska Olcsó helyárak