Felvidéki Ujság, 1939. június (2. évfolyam, 124-146. szám)

1939-06-02 / 124. szám

KASSA, 1939 juntus 2, Péntek Ára IO Pillér B­D II. évfolyam, 124. szám Főmunkaíárs: Dr. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY JÁNOS JASCHKÓ ■liiiiiiiiiiiminiimiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiriiiiiiiinn könyv- és papirkereskedésében KASSA Szlovák áruhiány A magyarlakta északi területsáv és Kárpátalja visszacsatolása az anyaország­hoz nemcsak Közép-Európa térképét, ha­nem gazdasági szerkezetét, kilátásait és lehetőségeit is alaposan megváltoztatta. Ez a változás Magyarország és a Ma­gyarországra visszatért lakosság szem­pontjából örvendetes és nagyobb időbeli távlatban, kétségkívül, kecsegtető is, hi­szen helyreállott a szerves kapcsolat a nyersanyagtermelő és vízi erőkben gaz­dag Kárpátalja és a kenyértermő Nagy- Alföld között, s ezzel mind a két terület­rész lényegesen növelheti természetadta termelési lehetőségeit, anélkül, hogy kül­földi segítségre kellene számítania. Az Alföld öntözése lényegesen olcsóbbá és könnyebbé válik Kárpátaljának vissza­csatolásával, az ott kitermelt s a cseh uralom utolsó idejében, valósággal, az ebek harmincadjára került drága kin­csünk, a fa, pedig,­ könnyen meg fogja találni természetes és állandó belföldi piacát. A törvények, a rendeletek és a való­ban nagyszabású szociális akciók során most már megtörtént a magyarlakta te­rületek gazdasági visszacsatolása is. Ma­gyarország mezőgazdasága ma a külföldi viszonyokhoz képest határozottan jó konjunktúrának örvend. Az állandó és a termelés költségeit fedező búzaárak rend­szere, a mezőgazdaság megsegítésére tett különféle­­ intézkedések hatálya, ter­mészetesen,­ erre a felvidéki területre is kiterjed úgy, hogy ma már­­ nincs is vá­lasztó vonal az anyaország mezőgazda­­sági termelése és értékesítése és a húsz esztendeig elszakított, de visszatért terü­let között. A munka mindezeken a terü­leteken eleven ütemben folyik, a baráz­dákat bőségesen megöntözte az Isten ál­dása s így minden reményünk megvan arra,­ hogy a megnagyobbodott Magyar­­ország mind mezőgazdasági, mind ipari és kereskedelmi téren, jó eredményeket várjon és dolgozó lakossága semmiben hiányt ne szenvedjen. Ezek a gazdasági tények, amelyekkel szemben az utóbbi időben meglehetősen érthetetlen propaganda vitatkozó hang­jai hallatszanak át a határon túlról. Arra is volt már eset, hogy a hozzánk került szlovák kisebbség körében igyekeznek olyan híreket elhinteni, mintha Magyar­­országon rosszabbak lennének a viszo­nyok, mint odaát és ezekkel a hírekkel kapcsolatban történt már utalás a régi „csehszlovák“ viszonyokra is. Az új ha­tárok megvonása és Csehszlovákia vég­leges felbomlása, valóban, megrázkódta­tást jelentett a felvidéki terület egy része szempontjából. Az is valószínű, hogy az önálló Szlovákia megalakulása több vo­natkozásban is különleges helyzetet te­remtett. Magyarország minden igyekeze­tével azon volt, hogy ezeken a zökkenő­kön átsegítse a gazdasági életet, ami leg­nagyobbrészt valóban teljes sikerrel is járt. Szlovákia gazdasági helyzete, azonban, távolról sem mondható sem kedvezőnek, sem pedig állandónak. Az új állam városaiban komoly áruhiá­nyok mutatkoznak.­dokolt panaszokat hallunk jogos és m­­a ruházati cikkekkel* való ellátottság hiányairól; arról is, hogy a közellátásban, egyes élelmiszerek kivételével — amelyekből még a régi gabonamonopólium f­elvásá­rolta és magyar vidékekről odaszállított készletek vannak — szintén zavarok mu­tatkoznak és az is nyilvánvaló, hogy az új állam súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd. Az adózási eredmények általában gyengék, ami nem is csoda, mert a cs­e­h gazdaságpolitika az elmúlt húsz év alatt a szlovákiai ipar tönkre­tételét egyik céljának tekintette és így megtizedelte­­ a­­ nagyobb adóalanyokat. Részben ezzel, de nagyrészt az önálló gazdasági koncepció és politika hiányá­ból kifolyólag is, számos nagyüzem­­ és bányatelep munka nélkül áll. Ha pedig mezőgazdasági téren hinni lehet a fel­tűnő bizakodó jelentéseknek, akkor azt kell mondanunk, hogy a szlovák terme­lés, kenyérmagban, valahogyan fedezi a szükségletet, de egyébként számos cikk­ben behozatalra lenne szükség ahhoz, hogy a lakosság fogyasztása megköze­lítse a magyarországi viszonyokat. A szlovák állam költségvetése feltűnően passzív, s a különféle hitelműveletek és államkölcsönök eredménye nem volt ép­pen kielégítő, így tehát az állam részé­­­ről nagyobb beruházási kezdeményezést­­ várni egyelőre nem lehet. A pénzforga­­lomban a gazdasági élet egészséges vér­keringésének útjában áll — legalább is egyelőre — az a körülmény, hogy a cseh önállóság megszűntekor igen sok cseh bankjegy került Szlovákiába. Ezeknek lebélyegzésével teremtik meg az önálló szlovák valutát, amely külföldi értékelés és belföldi vásárló­erő tekintetében, egyaránt zökkenőket okozott. Egészben véve tehát, S­z­l­o­v­á­k­i­a gazdasági helyzete a legtárgyila­­gosabb és legjóindulatúbb mérlegelés mellett sem hasonlítható a m­a­g­y­a­r viszonyokhoz. Hiszen Szlovákia, amelyet annak idején utasították a magyar birodalom eszményi és egészséges gazda­sági egységéből és egy olyan országba szorítottak be, amely nem Szlovákia gaz­dasági felvirágoztatását, hanem a cseh politikai túlsúlynak gazdasági téren való biztosítását tűzte ki céljául, most keser­ves árt fizet az új önállóságért. Korai volna még Szlovákia eljövendő gazdasági helyzetéről és elhelyezkedéséről jóslások­ba bocsátkozni, a számok és a tények tanúsága szerint azonban, feltűnően nagy ellentét mutatkozik a m­agya­r gazda­sági megerősödés és a szlovák önállósági küzdelemmel kap­csolatos komoly gondok és nélkülö­zések között. az Megérkezett polgármester ua Kassa város tisztikara ünnepélyesen fogadta Pohl Sándor dr-t Kassa, junius 1. Kassa sz. kir. város polgármestere, Pohl Sándor dr. csütörtökön délben érkezett meg Kassára, ahol a város tisztikara ünnepélyes fogadtatásban részesítette. A pályaudvaron Kassa város főtisztviselői, élükön Vukovich Károly dr. h. polgármesterrel testületileg je­lentek meg. Ott voltak a fogadtatáson a pre­montrei rendnek azok a tagjai is, akik egykor együtt dolgoztak Pohl Sándor dr. polgármes­terrel. A II. Rákóczi Ferenc Bajtársi Egye­sület küldöttségileg képviseltette magát. Néhány perces késéssel érkezett a pálya­udvarra a budapesti gyorsvonat. A kiszálló Pohl Sándor dr. polgármestert Vukovich Károly dr. h. polgármester köszöntötte ne­hány közvetlen meleg szóval. Mint mon­dotta, Kassa sz. kir. város tisztviselői igaz őszinte magyar testvéri szeretettel fogadják a város új polgármesterét. Pohl Sándor dr. polgármester néhány ke­resetlen szóval válaszolt. Kijelentette, hogy meghatódott lélekkel lép Rákóczi városának földjére. Amikor kassai útja előtt egy újság­író megkérdezte, azt mondotta, hogy magyar szivet, magyar becsületet és nagy munkakészséget visz magával Kassára. Hangoztatta, hogy Kassa városának minden polgáráért, bármilyen nyelven is beszéljenek azok, dolgozni kíván, ha azok szívükben magyarok. Teljes­­ szívvel, lélekkel kíván Kassa érdekében dolgozni és ehhez kéri a tisztviselők és­ az­okon­ keresztül a város polgárainak támogatását.­­A premontreiek nevében Szabó Adorján házfőnők, a II­. Rákóczi Ferenc Bajtársi Egyesület részéről Bors Kálmán tanár, az Emerikána részéről pedig Bánó István kö­szöntötte a polgármestert. . A polgármester ezután a­ premontrei rend­­házba hajtatott, majd a városházára ment, ahol Borbiró Ferenc dr. főispánnal folytatott hosszabb megbeszélést, majd Vukovich­ Ká­roly dr. h. polgármester bemutatta a polgár­­mesternek a város­ tisztikarát. A­ polgármestert­ Újpesten elindulása előtt a város tisztviselőkara nevében Hess Pál dr. h. polgármester köszöntötte. Tiszteletére szerdán este ünnepi díszvacsora volt a Kato­likus Körben, amelyen vitéz Endre László alispán méltatta Polli Sándor érdemeit. november 11-én a Kormányzó Űr Őfőméltó­­sága, dicső honvédségünk élén, a városba bevonult. Kassához tehát semmi más szál egyelőre nem fűz, mint az a lángoló Szere­tet, amellyel minden magyar viseltetik Rá­kóczi fejedelem városával és annak népével szemben. .. Be kell vallanunk, ez az őszinteség raga­dott, meg bennünket a legjobban. Az újság­író gyakorlatból tudja, hogy ilyen kérdés után rendszerint azzal hozakodnak elő igen sokan: bizony nagyon jól ismerem a várost, sokat hallottam róla, máris második hazám­nak tekintem. Ebben az őszinteségben benne van Pohl Sándor dr. polgármester egész egyénisége. Amikor először jött Kassára, azzal az érzéssel lépett a történelmi leve­gőjű városba, mint annyi sok más magyar: örvendezni akart az örvendezőkkel. Akkor még Újpest gondja volt az ő gondja is, min­denre gondolhatott, csak arra nem, hogy a kötelességteljesítés valaha is ide fogja szólí­tani. „Nagy Budapest“ írja róla: „A 42 éves pol­gármester erős kézzel, keresztény szellem­ben, nagy szociális érzékkel és az uj Ma­gyarország megteremtésének munkájához szükséges igazi magyar lendülettel végezte munkáját, mint Újpest, első polgára. Kétség­telen, hogy amikor Pohl Sándor a polgár­­mesteri széket elfoglalta, voltak olyanok is, akik idegennek nézték, de 14 hónap alatt ma már ott tart, hogy a város közönsége osz­tatlanul szereti és megbecsüli. Az első, ami hivatalában szembe ötlik, hogy az előszobá­ban az ajtó felett és a polgármester hivatali szobájának íróasztala mögött a falon ott függ­­ a kereszt. Tizennégy hónappal ezelőtt ezt hiába kerestük volna“. Pohl Sándor személyében Magyarország legfiatalabb polgármestere kerü­l Kassa­­ sz. kir. város élére. Az a meggyőződésünk, hogy olyan közigazgatási múlt mellett, amely mö­götte áll és amelynél a nyolcvanezer lakosú Újpest gazdálkodásának rendbehozása, az egyenetlenség megszüntetése a legutóbbi legszebb fejezet,­­ a fiatalság nála csak erény. Olyan erény, amiből a köznek van haszna. IV Kinevezéséhez Teleki Pál gróf miniszter­­elnök is gratulált. „Kassa polgármesterévé történt kinevezé­sedhez fogadd őszinte szeren­cseki bánataim nyilvánítását“ — táviratozta a miniszter­­elnök a polgármesternek. Ez a távirat annak bizonysága, hogy Pohl Sándort régebbi kap­csolatok fűzik a miniszterelnökhöz. Azt his­­­szük, ezeket a kapcsolatokat csak Kassa ja­vára fogja felhasználni a polgármester. Amikor búcsúztak Pohl Sándortól, az egyik lap ezt írta róla többek között: „Az emberek­ becsülését és tiszteletét érdemelte meg. Emberséges, melegszívű, tökéletes ke­resztény érzelmű elöljárót veszített el benne „Nem a törvényszakaszok erejével, hanem érző emberi szivével bánt mindenkivel” Őszinte vélemények Polli Sándor dr. közigazgatási tevékenységéről Kassa, junius 1. Pohl­ Sándor dr., a város uj polgármestere néhány tisztelgő látogatást tesz Kassán, mielőtt megkezdi a reá bízott felelősségteljes, sok munkával járó feladatának elvégzését. Az ujságíró kérdése Pohl Sándor dr.-hoz, amikor nyilvánosságra került, hogy a belügy­miniszter ideiglenesen Kassa élére állította, ez­ volt: Mit visz magával, polgármester úr Kassára? — Magyar szivet, magyar becsületet és nagy munkakészséget! — válaszolta hatá­rozott rövidséggel a polgármester, akinek itt valóban érvényesítenie kell munkakész­ségét, szívére kell hallgatnia, hogy a magyar közigazgatásnak az átszervezés ideje alatt is meg­legyen a becsülete. — Milyen érzésekkel indul új állomás­helyére, polgármester úr? — hangzott a másik kérdés. — A felelősség súlya nagy teherként ne­hezedik a lelkemre, de nagy büszkeséggel is tölt el és nagy­ kitüntetésnek veszem a meg­bízást. A polgármester tehát nemcsak a kitünte­tést érzi abban, hogy megbízást kapott a kassai közigazgatás átszervezésére, de első­sorban a felelősségérzet tölti be, amikor új állomáshelyére gondol. Az újságíró rész­éről elhangzott ez a kér­dés is: Milyen szálak fűzik polgármester urat Kassához? — Életemben először azon a felejthetetlen napon voltam Kassán, amikor az elmúlt év ­APITOl ^ kölcsönkéri kastély Fimszínház — Telefonszám 3492 Előadások kezdete: 3A5, * * 3/17, 3/é9 Turay Ida, Tolnay Klári, Ráday Imre, Kabos, Vaszari Piroska Olcsó helyárak

Next