Felvidéki Ujság, 1939. augusztus (2. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

2 Mielőtt írógépet venne, forduljon bizalommal Varga Bertalan papírkereskedő, Opalograh-szerek, Ozalid-, Másoló- Rajz-, papírok szaküzletébe. Kényelmes fizetési feltételek. KASSA, Fő u. 13. Telefon 3548. Felvidéki Újság ben­tő kijelentéseknek voltunk fe­ttanúi. Bujdos Mária bárcai lakos szlovák nyelven a következőket mondotta: — Minden magyarnak, aki nem akar szlo­vákul megtanulni, énekelni és imádkozni, ki kell vágni a nyelvét! Szedlák Vincéné magából kikelten kiáltotta: — Ilyen szemét nép, mint a bárcai magya­rok, nem fog rendelkezni, hogy milyen nyel­ven énekeljenek a templomban! Kigunyolták a magyarokat Pavlik József plébános sem maradt el a szónokok sorában. — Könnyű annak parancsolni — mondotta —, akinek állami koncessziók vannak a bir­tokában. Ezt nyilvánvalóan Gujdán kántorra értette, aki tilalma dacára eljátszotta a dél­előtti szentmisén a magyar Himnuszt. Majd gúnyos mosoly kíséretében felolvasta annak a 140 bárcai magyar katolikusnak a névsorát, akik a püspöki hivataltól magyr énekkel ki­sért misét kértek. S mindegyik névhez volt valami gúnyos megjegyzése, melyet egyes felelőtlen bárcai lakosok, nagyobbrészt éret­len suhancok éktelen lármával és hahotával fogadtak. Baran András vasúti fűtő (jelenleg még a MÁV alkalmazottja) hangosan szidta a ma­gyarok eljárását. — Szégyen! — kiáltotta —, hogy Bárcán magyarul énekelnek a templomban. Szénán Vince MÁV vasúti alkalmazott felszólalásában kijelentette, hogy Bárcán egy évben egyszer elég volna magyar misét tar­tani. Simek Imre volt cseh agrár­vezér és mara­dék birtokos így harsogott: — Nekünk nem fognak a magyarok paran­csolni. Akinek nem tetszik a szlovák ének a templomban, az vegye a kofferját és menjen vissza oda, ahonnan jött! Hogy a gyűlés nem fajult el verekedéssé, az csupán a jelenlévő bárcai magyarok hig­gadtságának volt köszönhető. Mraszkó János az Egyesült Magyar Párt helyi elnöke, Ja­­nocskó János frontharcos és Nagy András kisgazda komoly és energikus felszólalások keretében védték meg a bárcai katolikus ma­gyarság álláspontját és meggyőző erővel rá­mutattak arra, hogy Bárcán nem a szlovákok és a magyarok a béke megbontói, hanem az a felelőtlen izgatás, mely ezt a gyűlést is életre hozta. Nevetséges, hogy egyes idevándorolt elemek még ma sem tudják magukat beleélni a változott viszonyokba és még mindég azt hiszik, hogy a cseh­szlovák köztársaságban vannak. A püs­pöki hivatal már eldöntötte ezt a kér­dést, amikor elrendelte, hogy az egyik­­ szent misét magyar nyelvű énekkel kí­sérjék. A község lakossága megnyug­vással vette ezt tudomásul, amit a vasárnapi szent misén be is bizonyítot­tak, de a nyughatalan elemek nem nyu­godnak és mindenáron éket akarnak verni az eddig békességben élő bárcai magyarok és szlovákok közé. A kispap népszavazást követel Szeman Imre kispap, akit a kassai szlovák propaganda központ kiküldött a gyűlésre, indítványozta, hogy a gyűlés titkos szava­zás útján döntse el, hogy kizárólag szlovák nyelven énekeljenek Bárcán Indítványozta, hogy a szavazásban 13 éves kortól minden katolikus részt­­vegyen. A szavazásra azonban még­sem került a sor, mert a nép körében elterjedt a hír, hogy az a gyűlés összehívása hatósági engedély nél­kül történt s hogy az egész akciót egyes felelőtlen elemek rendezik, akik ellen hason­ló cselekmények miatt már büntető eljárás van folyamatban. Ezek a nyughatatlan elemek Bárcán is fölfordulást akarnak okozni, hogy ártatlan embereknek okozzanak kellemetlen­séget, mialatt ők átszöknek a határon. A jó­zan bárcai nép így semmiféle szavazásban nem vett részt és a gyűlés közönsége csend­ben szétoszlott. Úgy értesülünk, hogy a bárcai gyűlés ren­dezői ellen és a magyargyalázó felszólalók ellen megindult a bűvádi eljárás. (b. 1.) Sopron, július 31. Vasárnap délelőtt a soproni városháza köz­gyűlési termében ünnepélyes keretek között nyitották meg a soproni nyári egyetemet, amelyet a József nádor műszaki és gazda­ságtudományi egyetem rendez immár har­madik éve. Az ünnepségen megjelent gróf Csáky István külügyminiszter, Szily Kálmán államtitkár, Ullein-Reviczky Antal követségi tanácsos, valamint Sopron vármegye és a magyar közélet számos előkelősége. Wäledr Gyula rektor magnificus mondott­ megnyitó beszédet, amelyben kiemelte, hogy a soproni nyári egyetem hallgatóinak száma az idén közel jár a nyolcszázhoz. Történelem­csi­éló autodidakták Ezután a hallgatóság állandó lelkes tapsa közepette gróf Csáky István külügyminiszter emelkedett szólásra. Beszédében mindenekelőtt foglalkozott a politika bonyolult szerkezeti tudományával. Kiemelte, hogy a politika rendkívül hasonló a művészethez és ebből kifolyólag az igazi politikusnak legnagyobb ereje az intuíció. Ebben hasonlít a nagy feltalálókra, vagy a nagy orvosokra. Talán az a körülmény, hogy az intuíció a legfőbb alakító eleme a nagy­vonalú politikának, magyarázza meg, hogy annyi történelemcsináló államférfiat és politikust, valamint feltalálót találunk éppen az autodidakták soraiban. Az igazi államférfiura a legnagyobb veszély, hogy kizárólag politikussá válik, vagyis a szakértelem és a logika rabjává lesz. Politika alatt tudományos értelemben az emberi kö­­zületek létrehozásának, fenntartásának és fejlesztésének tudományát értjük. Praktikus értelemben a politika a különböző emberi természetekben és közületekben gyökerező konkrét súrlódási területek körülhatárolására és azok kiküszöbölésére irányuló művészet. Ragaszkodunk a tengelyhatalmakhoz — Az államok egymás mellett élését — folytatta ezután — a földrajzi helyzet, a tör­ténelmi múlt és a gazdasági egymásrautalt­ság szabja meg. Hozzájárul ehhez, mint külön tényező, a jövőbe vetett remény és a múlt­ban elszenvedett igazságtalanság érzete. —­ Ennek képe egy nemzet társadalma előtt nem annyira logikus elgondolások, vagy szá­mítások folyományaként jelentkezik, hanem ösztönszerűleg. Mindennél csalhatatlanabbul megérzi a veszélyeket, vagy a várható előnyöket, a nép lelke. Ezt a folyamatot egyedül az a lelki, sokszor megmagyarázhatatlan jelenség zavarja, ame­lyet szimpátiának, vagy antipátiának nevez­nek. Gyakran nehéz volna megmondani, hogy miért szimpatikus vagy miért antipatikus egy nép előtt a másik nép. De a praktikus politi­kusnak ezzel a népérzéssel, mint pozitív po­litikai tényezővel, számolnia kell, akár érti, akár nem. — Ha egy tükörképet vetítenének Magyar­­ország politikai lelki hangulatáról a hallgató­ság elé, akkor megállapítható volna, hogy becsületes őszinteséggel ösztönszerűleg is ragaszkodik a tengelyhatalmak politi­kájához, hogy meggyőződése, hogy ez az ifjú, törhetetlen, dinamikus politikai erőképlet a jövőt is erősen befolyásolja. Nemcsak a két nagy nemzet jövőjét, hanem sajátját is. Tudatában van annak, hogy nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állana a tengely érdekeivel. — Szükségét érzem annak, hogy illetékes helyről újból és újból megállapíttassék, hogy a magyar nemzet egyenes úton jár, sen­kit nem áltat, erőviszonyait barátai előtt nyugodtan feltárja, elhatározottságát ba­rátai mellett annál erőteljesebben hang­súlyozza, minél jobban támadják azokat akár belföldön, akár külföldön. Nehéz időkben lehet a barátot megismerni és azt meg is becsülik akkor, ha éppen a válsá­gos időkben nem vonul a meglapulás úgyne­vezett bölcsessége mögé, hanem nyugodtan kiáll barátai mellett anélkül, hogy túlzásokba esnék, hanem erőviszonyait állandóan szem előtt tartja úgy morális, mint fizikai téren.­­ — Azt hiszem, meg fogja hozni a gyümöl­csét az az őszinteség, amellyel a legutóbbi időkben is megmutattuk ba­rátaink előtt, hogy ránk számítani lehet, mert a nemzet hitelképességét, a nemzet becsületét mindennél többre tartjuk és annak megóvása érdekében minden koc­kázatot vállalunk. — Békés nép vagyunk mindaddig, amíg minket is békében hagynak. Ez nem jelenti, hogy a legkisebb jogunkról is lemondunk, mert csak halálraítélt népek kötnek kompro­misszumokat önmagukkal. Magyarország a béke oázisa — Mérsékelt nemzet is vagyunk, jussunk­nál többet senkitől sem követelünk. Legbol­dogabb ember én volnék, ha minden szom­szédunkkal bizalmi atmoszféra fejlődhetnék ki. Persze ez nemcsak tőlünk függ. Ismerjük azonban azokat a külső és belső nehézsége­ket is, amelyek egyik-másik szomszédálla­munkat akadályozzák abban, hogy a magyar nemzet által annyira kívánatosnak tartott bizalmi légkör kifejlődéséhez tevékenyen hozzájáruljanak. És éppen ezért, mert ismer­jük, lehetetlent vagy időszerűtlent senkitől sem kívánunk.­­ A kormány belpolitikai építőmunkáját mindig nyugodt és megbízható külpolitikával fogjuk alátámasztani. Minél több hónap telik el, annál komolyabb erőtényezőt jelenthet a katonailag, erkölcsileg és gazdaságilag felkészülő Magyarország mindenkinek, ami még inkább lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy önérzetes, nyugodt, de erélyes külpolitikát folytasson. Gyakran hallom a Magyarországra érkező külföldiektől,­ hogy ez az ország olyan, mint egy oázis. Sokkal nagyobb államokban is úrrá lett az idegesség. Mi ezt a nyugodt, bé­kés oázist kívánjuk fenntartani és megerősí­teni azok részére, akik látogatásukkal meg­tisztelnek minket. Ha hazájukba visszatérnek, vigyék magukkal az idegen világrészekbe azt a nyugalmat, amelyet egy erős kormány, egy elszánt néppel a háta mögött, nemzete részére megteremtett és fenntartani óhajt minden körülmények között. A nemzet ereje a népben van Percekig tartó viharos tapssal ünnepelték a megjelentek gróf Csáky Istvánt, aki után Szily Kálmán államtitkár a kultuszminiszter nevében köszöntötte a soproni nyári egye­temet — Ma már kezdik felismerni — mondotta —, hogy a nemzet ereje tulajdonképpen a népben van és kezdik felismerni, hogy a ma­gyarság másik ereje az, ha a gazdasági élet­tel komolyan és gyakorlatilag foglalkozik. Sopronyi-Thurner Mihály polgármester Sopron polgársága nevében Vendl Miklós, a bányamérnöki kar dékánja mondottak ezután beszédet. A nyári egyetem résztvevőinek tiszteletére Sopron város vasárnap este az Erzsébet-kertben ünnepélyt rendezett. Magyarország ragaszkodik a tengelyhatalmak politikájához Nincs olyan magyar érdek, amely ellenkezne a tengelyhatalmak céljaival­­ Csáky István gróf külügyminiszter nagy beszéde a magyar kormány külpolitikájáról Ha olyan egyénnel akar távbeszélőn be­szélni, akinek nincs távbeszélő állomása, tárcsázza r> *1 ***iir*, és kérje őt a posta nyilván:.. .':!!.'.cc. 173. szám­ — 1939. augusztus T< Házkutatások Lőcsén Lőcse, július 31-Az iglói és aranyosmaróti házkutatásokkal egyidejűleg Lőcsén is tartottak házkutatáso­kat, még­pedig Brenka Róbert, Fischer Géza, Seide Géza és Jeviczky József lőcsei lako­soknál. A házkutatás három óráig tartott s a kerületi bíróság rendelete alapján történt meg. Izgató költeményeket kerestek, amelye­ket állítólag a Szepesi Hiradó részére küld­­­­tek be. Visszaszállítják Ungvárra az egyikori országos hivatal iratai­t Ungvár, július 31. (MTI) A novemberi visszacsatolás előtt az ungvári országos hivatal irattárát a csehek Husztra szállították több elmozdítható ingó­sággal együtt. A rövidéletű ukrán uralom alatt nem jutott idő az iratok elrendezésére s azok a legnagyobb rendetlenségben hever­tek Huszton. Most a nagy össze-visszaság­­ban talált iratokat visszaszállítják Ungvárra, ahol augusztusban rendezni fogják azokat, hogy rövidesen a közönség rendelkezésére állhassanak. Egyszer smindenkori segélyt kapnak az Egyesült Párt keresztény szakszervezeti tagjai Budapest, július 31. A m. kir. belügyminisztérium a felvidéki minisztérium intervenciójára az Egyesült Párt keresztény szakszer­vezeti tagjait a „Magyar a magyarért" akció keretében egy­szer smindenkori se­gélyezésben részesíti. Volt keresztény szakszervezeti tagjaink no­vemberi hazatérésünk alkalmával ugyanis elvesztették kapcsolataikat a zwittaui szak­­szervezeti központtal és jogigényeik egyelő­re nem érvényesíthetők. A „Magyar a magyarért“ akció most a következő segélyezésben részesíti szakszer­vezeti tagjainkat: Azok a szakszervezeti tagok, akik több mint 52 héten át fizették járulékaikat, bizonyos átalányösszeget kapnak, mely kb. 6 és fél heti nomális segélyezés ös­­­szegét teszi ki. Azok a szakszervezeti tagok, akik 52 hétnél kevesebb ideig fizették szakszervezeti dí­­­­jaikat, hiánytalanul visszakapják befizetett járulékaikat. A segély kifizetési módja a következő: A szakszervezeti tag a szakszervezeti iga­­­­zolvánnyal jelentkezik az illetékes szakszer­vezeti titkárnál, akitől átveszi a számára megállapított segélyutalványt. A szakszerve­zeti titkár közli vele, hogy a „Magyar a ma­gyarért“ akció helyi vezetősége mikor fogja az összeget az ugyanott aláírandó elismer­vény ellenében kifizetni. Szakszervezeti tagjainknak sem most, sem a jövőben nem lesz ennek alapján joguk a magyar állammal szemben bármilyen köve­telésre. Ez az egyszer s mindenkori segélyezés az Egyesült Párt közbenjárására kizáróla­gosan szociális szempontból történik. Miután egyes járásokban — az Egyesült Párt központjának rendelkezése ellenére — szakszervezeti tagjaink november óta is be­fizették járulékaikat, ezeket a titkárok letét­ként őrizték mindezideig, miután Zwittauban ezt már be nem fizethették. Ezeket az össze­geket teljes egészében kellő igazolás mellett a letétként őrzött összegből az illetékes tit­kár fizeti ki, aki azt annak idején felvette. Az Egyesült Párt felhívja szakszervezeti tagjait, hogy mindenben pontosan kövessék a titkárok utasításait és a megadott időpont­ban jelenjenek meg a „Magyar a magyarért“ akció helyi vezetőségénél. Gm FILMSZÍNHÁZ TELEP. 34-50 Előadások kezdetek 1 (S-' íT-' sg-kor vasír. 103'kor i* Hétfőn utoljára: Eddy Nelson, Jeanette Mac­Donald. Nyugat leánya Keddtől! Magyar sláger: 120-as tempó

Next