Felvidéki Ujság, 1939. november (2. évfolyam, 249-271. szám)

1939-11-02 / 249. szám

V YV KASSA, 1939 nov. 2, Csütörtök Ára 10 fillér I. évfolyam, 249. szám Főm unkatárs: Dr. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY iános Most vegyen Continental Nézze meg, kirakatomat! írógépet! könyv és papír- A findlow kereskedésben Kassa, Fő utca 63. szám Az olasz kormány átszervezése nem jelent változást a tengelypolitikában Olaszország fenntartja demokrataellenes álláspontját Róma, november 2. (MTI) Az olasz kormányban, valamint a fascista párt és a hadsereg több tisztségei­ben nagymérvű átalakítás történt. Hat olasz miniszter lemondott és helyükbe újakat ne­veztek ki. Gracianit a hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki. Olasz politikai körök­ben a változással kapcsolatban hangsúlyoz­zák, hogy ezek nem jelentenek semmiféle változást Olaszország általános politikájában, mert ennek egyedüli központi irányítója a Duce. Nem következett be változás Olasz­ország külpolitikájában sem, mert a vezetés továbbra is Ciano gróf kezében van. Az olasz lapok hangsúlyozzák, hogy figyelemreméltó Graciani vezérkari főnökké való kinevezése. Mussolini különösen fontosnak tartotta, hogy Olaszország harci gépezetét a legtapasztal­tabb kéz vezetésére bízza. Hangsúlyozzák a lapok, hogy a külföldi sajtó egy részének találga­tása a kormány átalakításával kap­csolatban teljesen önkényes és lég­ből kapott önkényesek a találgatások külpolitikai és világnézeti szempontból is, mert a fascizmus eddig is kommunista­­ellenes volt és az is marad, de ugyanígy fenntartja demokrataelle­nes álláspontját is. A tengelypolitika tekintetében sem történt változás. A német-olasz szerződés változat­lanul fennáll. Gazdavédelem A kormány a visszacsatolt ország­részek, főként Kárpátalja gazdasági meg­segítése érdekében a rendeletek egész sorozatát adta már ki. Az erről szóló in­tézkedések mind azt a célt szolgálták, hogy a visszacsatolt Felvidék és Kárpát­alja népe, mint az anyaországgal teljesen összefüggő és összeforrott országrészek, azonos jogok és kötelességek birtokába jussanak. De a jogi szempontokon messze túlmenően érvényesült a kormány részé­ről a megsegíteni akarás szándéka. És a tények azt igazolják, hogy a megtett in­tézkedések valóban célravezetők voltak. Mindezek koronáját jelenti az a legutóbbi rendelkezés, melyik mind a Felvidékre, mind a Kárpátaljára kiterjeszti a gazda­védelmet. A rendelet értelmében mindazok, akik mező-, erdő-, szőlő-, vagy kertgazdasági ingatlan tulajdonosai, haszonélvezői, te­hát ezeknek a birtoktesteknek javadal­­masai, jogos részesülői lesznek a kor­mány által az anyaország részére már régebben kiadott gazdavédelmi rendelet jótékony intézkedéseinek. 1936 január 1- e előtt keletkezett magánjogi tartozá­suk után 1939 október 31-étől kezdve csökkentett kamatokat fizetnek. Ugyan­ebben a kedvezményben részesül min­denki, akinek házas beltelke van és ki­fejezetten mezőgazdasági munkából él. A rendelet szellemében a szociális szempont él, ami kitűnik abból is, hogy a lényeges kamatcsökkentés leginkább azoknak ked­vez, akiknek vagyoni állapota kisebb, így az 50 holdon aluli birtokosnak és annak, aki csak házas belterekkel rendelkezik, évi kamata 5 százalék, az 50—100 holdas birtokos kamata 5,5 százalék, a 100— 1.000 holdas birtokos évi kamata 6 szá­zalék, az 1.000 holdon felüli birtokos ka­matfizetési kötelezettsége pedig 6,5 szá­zalék lesz. Ez a kedvezmény lényegesen előnyösebb helyzetet biztosít a gazda­­adósoknak, mint, amit a csehszlovák gazdavédelmi intézkedés biztosított ne­kik, mert a kamat sokkal alacsonyabb és ehhez hozzá kell számítani a tőke­­törlesztés igen csekély mérvét is. Erre vonatkozólag a rendelet úgy intézkedik, hogy a magánjogi tartozások terén a bir­tok nagyságára való tekintet nélkül évi fél százalék tőketörlesztést kell teljesí­teni, természetesen csakis az 1936. évi január 1-éig keletkezett magánjogi tarto­zásoknál. Az 1938. év végén fennállott adóhátralékoknak tőkeösszegét 1­9­4­0 január 1-étől kezdve részletekben kamat­mentesen fizethetik, évi 25 százalék tőke­­törlesztéssel. A folyó adókra, köztarto­zásokra a védettség rendelkezései termé­szetesen nem vonatkoznak. Bizonyára, mind a Felvidék, mind a Kárpátalja hozzánk visszakerült népe kellő megértéssel és örömmel fogadja a kormánynak ezt a nagy jelentőségű ren­deletét, de ha véletlenül előfordulna az, hogy valaki, aki a csehszlovák jog sza­bályai szerint gazdavédelemben részesült és a mostani kormányrendelet értelmé­ben nem szerezheti meg a védettséget, még ebben az esetben is a bíróság az ilyen adós részére méltányos esetben arra a tartozásra, amelyre a csehszlovák szabályok szerint korlátozás esett, öt évi részletfizetési kedvezményt engedélyez­het. A gazdavédelmi rendelkezés a súlyo­san megterhelt birtokot védettségi álla­potba helyezi, ami a tulajdonára nézve azt az előnyt biztosítja, hogy birtokát nem lehet elárverezni, de végrehajtást sem vezethetnek arra, abban az esetben, ha a gazdaadós rendesen eleget tett csökkentett kötelezettségének. Mikor lehet egy birtokot védetté nyil­vánítani? Akkor, ha az 1938 november 2- áig telekkönyvileg bekebelezett terhek 10 holdnál nem nagyobb birtoknál és há­zas belteleknél a kataszteri tiszta jövede­lem tizenötszörösét, egyéb birtoknál an­nak húszszorosát meghaladják. Az 500 holdnál nagyobb birtokot csak akkor le­het védetté nyilvánítani, ha a birtoktulaj­donosnak bekebelezett és be nem kebe­lezet tartozásai együttes összege a ka­taszteri tiszta jövedelem negyvenszeresét meghaladja. De nincs védetté nyilvání­tásnak helye az 1.000 holdnál nagyobb birtok tekintetében, ha kataszteri tiszta jövedelme a 7.000 aranykoronát­ meg­haladja.­­ Röviden összefoglalva, ezt tartalmazza kormány gazdavédelmi rendelete, amelynek részleteiről a hatóságok min­den érdekődőt előzékenyen, a jogkereső fél előnyeinek értelmében tájékoztatnak.­­ De már ebből is mindenki láthatja, hogy­­ a magyar kormány a rendelkezésére álló­­ lehetőségek határán belül mindent meg­­­­tesz a nép boldogítására és az egybe­ I kapcsolódás őszinte, lelkes szívvel való­­ végrehajtására. A gazdaságilag lassan, de a biztosan erősödő Magyarország sokkal­­ több előnyt és jólétet nyújt, mint amen­­­­­nyit nyújtott az anyagi eszközökkel bő­­­­ségesen ellátott Csehszlovákia. Pedig a­­ magyar nemzet még csak most kezd meg­indulni a boldogulás útján, mert alig he­vertük ki Trianon sorscsapásainak ször­nyűségeit, anyagi tekintetben, de érzés­ben és területi szerzeményben lényeges eredményt jelent nekünk az, hogy ma­gyar szívvel gondoskodhatunk az ezer­esztendős Magyarország azon tagjairól, akik alig egy évvel, illetve háromnegyed esztendővel ezelőtt kerültek vissza hoz­zánk. A Szovlet néhány finn szigetet követel, de kétszer nagyobb területet ajánlott fel Finnországnak Mo­stov nyilatkozata a legfelsőbb szovjettanács ülésén Moszkva, november 2. (MTI) A legfelsőbb szovjettanács ülésén Molotov külügyi népbiztos nagy beszédet mondott. Beszédében a nyugati nagyhatalmaknak a hitlerizmus megszüntetésére irányuló célját bűnös­nek minősítette. A Szovjet — mondotta — mély megértéssel kíséri Németország törekvését a versaillesi rendszer kiküszöbölésére. Beszéde további részében rámutatott arra, hogy a Szovjet­nek a Balti-államokkal kötött szerződése elsősorban ezeknek az államoknak a szuve­­renitását hangsúlyozza. A Finnországnak át­nyújtott javaslatok csupán olyan intézkedé­sekre szorítkoznak, amelyek biztosítják Finnország függetlenségét és a két ország közötti igazi barátság visszaállítása miatt szükségesek. A Szovjet kívánsága néhány finn sziget átadására és Leningrádtól északra kisebb területkiigazításra korlátozódott és cserébe kétszer olyan nagy területet ajánlott fel Szovjetoroszország saját területéből. Hangsúlyozta Molotov, hogy tartani lehet attól, hogy a szovjet tervek elutasítása Finn­országra komoly hátrányokkal járna. Moszk­vában Roosevelt Kalininhez intézett üzenete nagy felháborodást keltett — mondotta a külügyi népbiztos. Úgy látszik, hogy Amerika a demokrata nagyhatalmak mellett kötötte­ le magát, de eljön az idő, amikor ezt meg fogja bánni. A szovjet—Japán viszonyban érezhető javulása állapítható meg. Az amerikai szenátus határozatával kapcso­latban, amely az Egyesült Államok fegyver­kiviteli tilalmát megszünteti, azt mondotta Molotov, hogy a határozatot Moszkvában aggódva fogadták, mert nem alkalmas ez az intézkedés arra, hogy a háború befejezését meghozza. Finnerssolg orosz imperializmust lát a Szovjet Javaslataiban Erkko finn k­ülü­gym­iniszter válasza Molotovnak Helsinki, november 2. (MTI) Erkko finn külügyminiszter a nem­zeti védelem javára rendezett ünnepélyen beszédet mondott. Kijelentette, hogy Molo­tov külügyi népbiztos beszédei által részletek váltak ismeretessé a szovjet-finn megbeszé­lésről, majd így folytatta: Finnország a Szovjet által javasolt intézkedésekben orosz imperializmust lát. Finnország nem egyezhet bele olyan meg­oldásba, ami veszélyezteti semlegességét. Ezért arra törekszik, hogy egy külföldi ál­lamnak se tegyenek engedményeket finn te­rületen. Ebben egyetértés áll fenn Szovjet­­oroszországgal. Ez egyúttal védelmet jelent a Szovjetnek, mert a semleges Finnországon keresztül nem lehet Szovjetoroszországot megtámadni. Rámutatott ezután a finn kül­ügyminiszter, hogy Finnország mindig ön­ként kötötte szerződéseit minden külső nyo­más nélkül. Finnországra egy idegen állam sem gyakorolt befolyást. Mint szabadságszerető nép nem kíván vi­szályt. Messzemenő áldozatokra Hajlandó s ez kifejezést nyer a Moszkvában csütörtö­kön­­ átnyújtandó finn jegyzékben is. Finn­országnak távol kell tartania magát a nagy­hatalmak viszályától, mondotta a külügy­miniszter és hangsúlyozta, hogy nincs semmi olyan körülmény, amely a szovjet-finn vi­szály békés megoldását lehetetlenné tenné. ( Finnország nem engedi, hogy megváltoztassák északi határát Stockholm, november 2.­­ széde. Finn politikai körökben úgy vélik, (MTI) A svéd lapok helsinki tudósítói , hogy a Szovjet azáltal ,hogy a javaslatokat egyöntetűen azt írják, hogy finn politikai­­ nyilvánosságra hozta, azt akarja elérni, hogy körökben nagy izgalmat keltett Molotov be- a befejezett tény elé állítsa Finnországot ép-

Next