Felvidéki Ujság, 1939. november (2. évfolyam, 249-271. szám)
1939-11-02 / 249. szám
V YV KASSA, 1939 nov. 2, Csütörtök Ára 10 fillér I. évfolyam, 249. szám Főm unkatárs: Dr. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY iános Most vegyen Continental Nézze meg, kirakatomat! írógépet! könyv és papír- A findlow kereskedésben Kassa, Fő utca 63. szám Az olasz kormány átszervezése nem jelent változást a tengelypolitikában Olaszország fenntartja demokrataellenes álláspontját Róma, november 2. (MTI) Az olasz kormányban, valamint a fascista párt és a hadsereg több tisztségeiben nagymérvű átalakítás történt. Hat olasz miniszter lemondott és helyükbe újakat neveztek ki. Gracianit a hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki. Olasz politikai körökben a változással kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy ezek nem jelentenek semmiféle változást Olaszország általános politikájában, mert ennek egyedüli központi irányítója a Duce. Nem következett be változás Olaszország külpolitikájában sem, mert a vezetés továbbra is Ciano gróf kezében van. Az olasz lapok hangsúlyozzák, hogy figyelemreméltó Graciani vezérkari főnökké való kinevezése. Mussolini különösen fontosnak tartotta, hogy Olaszország harci gépezetét a legtapasztaltabb kéz vezetésére bízza. Hangsúlyozzák a lapok, hogy a külföldi sajtó egy részének találgatása a kormány átalakításával kapcsolatban teljesen önkényes és légből kapott önkényesek a találgatások külpolitikai és világnézeti szempontból is, mert a fascizmus eddig is kommunistaellenes volt és az is marad, de ugyanígy fenntartja demokrataellenes álláspontját is. A tengelypolitika tekintetében sem történt változás. A német-olasz szerződés változatlanul fennáll. Gazdavédelem A kormány a visszacsatolt országrészek, főként Kárpátalja gazdasági megsegítése érdekében a rendeletek egész sorozatát adta már ki. Az erről szóló intézkedések mind azt a célt szolgálták, hogy a visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja népe, mint az anyaországgal teljesen összefüggő és összeforrott országrészek, azonos jogok és kötelességek birtokába jussanak. De a jogi szempontokon messze túlmenően érvényesült a kormány részéről a megsegíteni akarás szándéka. És a tények azt igazolják, hogy a megtett intézkedések valóban célravezetők voltak. Mindezek koronáját jelenti az a legutóbbi rendelkezés, melyik mind a Felvidékre, mind a Kárpátaljára kiterjeszti a gazdavédelmet. A rendelet értelmében mindazok, akik mező-, erdő-, szőlő-, vagy kertgazdasági ingatlan tulajdonosai, haszonélvezői, tehát ezeknek a birtoktesteknek javadalmasai, jogos részesülői lesznek a kormány által az anyaország részére már régebben kiadott gazdavédelmi rendelet jótékony intézkedéseinek. 1936 január 1- e előtt keletkezett magánjogi tartozásuk után 1939 október 31-étől kezdve csökkentett kamatokat fizetnek. Ugyanebben a kedvezményben részesül mindenki, akinek házas beltelke van és kifejezetten mezőgazdasági munkából él. A rendelet szellemében a szociális szempont él, ami kitűnik abból is, hogy a lényeges kamatcsökkentés leginkább azoknak kedvez, akiknek vagyoni állapota kisebb, így az 50 holdon aluli birtokosnak és annak, aki csak házas belterekkel rendelkezik, évi kamata 5 százalék, az 50—100 holdas birtokos kamata 5,5 százalék, a 100— 1.000 holdas birtokos évi kamata 6 százalék, az 1.000 holdon felüli birtokos kamatfizetési kötelezettsége pedig 6,5 százalék lesz. Ez a kedvezmény lényegesen előnyösebb helyzetet biztosít a gazdaadósoknak, mint, amit a csehszlovák gazdavédelmi intézkedés biztosított nekik, mert a kamat sokkal alacsonyabb és ehhez hozzá kell számítani a tőketörlesztés igen csekély mérvét is. Erre vonatkozólag a rendelet úgy intézkedik, hogy a magánjogi tartozások terén a birtok nagyságára való tekintet nélkül évi fél százalék tőketörlesztést kell teljesíteni, természetesen csakis az 1936. évi január 1-éig keletkezett magánjogi tartozásoknál. Az 1938. év végén fennállott adóhátralékoknak tőkeösszegét 1940 január 1-étől kezdve részletekben kamatmentesen fizethetik, évi 25 százalék tőketörlesztéssel. A folyó adókra, köztartozásokra a védettség rendelkezései természetesen nem vonatkoznak. Bizonyára, mind a Felvidék, mind a Kárpátalja hozzánk visszakerült népe kellő megértéssel és örömmel fogadja a kormánynak ezt a nagy jelentőségű rendeletét, de ha véletlenül előfordulna az, hogy valaki, aki a csehszlovák jog szabályai szerint gazdavédelemben részesült és a mostani kormányrendelet értelmében nem szerezheti meg a védettséget, még ebben az esetben is a bíróság az ilyen adós részére méltányos esetben arra a tartozásra, amelyre a csehszlovák szabályok szerint korlátozás esett, öt évi részletfizetési kedvezményt engedélyezhet. A gazdavédelmi rendelkezés a súlyosan megterhelt birtokot védettségi állapotba helyezi, ami a tulajdonára nézve azt az előnyt biztosítja, hogy birtokát nem lehet elárverezni, de végrehajtást sem vezethetnek arra, abban az esetben, ha a gazdaadós rendesen eleget tett csökkentett kötelezettségének. Mikor lehet egy birtokot védetté nyilvánítani? Akkor, ha az 1938 november 2- áig telekkönyvileg bekebelezett terhek 10 holdnál nem nagyobb birtoknál és házas belteleknél a kataszteri tiszta jövedelem tizenötszörösét, egyéb birtoknál annak húszszorosát meghaladják. Az 500 holdnál nagyobb birtokot csak akkor lehet védetté nyilvánítani, ha a birtoktulajdonosnak bekebelezett és be nem kebelezet tartozásai együttes összege a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresét meghaladja. De nincs védetté nyilvánításnak helye az 1.000 holdnál nagyobb birtok tekintetében, ha kataszteri tiszta jövedelme a 7.000 aranykoronát meghaladja. Röviden összefoglalva, ezt tartalmazza kormány gazdavédelmi rendelete, amelynek részleteiről a hatóságok minden érdekődőt előzékenyen, a jogkereső fél előnyeinek értelmében tájékoztatnak. De már ebből is mindenki láthatja, hogy a magyar kormány a rendelkezésére álló lehetőségek határán belül mindent megtesz a nép boldogítására és az egybe I kapcsolódás őszinte, lelkes szívvel való végrehajtására. A gazdaságilag lassan, de a biztosan erősödő Magyarország sokkal több előnyt és jólétet nyújt, mint amennyit nyújtott az anyagi eszközökkel bőségesen ellátott Csehszlovákia. Pedig a magyar nemzet még csak most kezd megindulni a boldogulás útján, mert alig hevertük ki Trianon sorscsapásainak szörnyűségeit, anyagi tekintetben, de érzésben és területi szerzeményben lényeges eredményt jelent nekünk az, hogy magyar szívvel gondoskodhatunk az ezeresztendős Magyarország azon tagjairól, akik alig egy évvel, illetve háromnegyed esztendővel ezelőtt kerültek vissza hozzánk. A Szovlet néhány finn szigetet követel, de kétszer nagyobb területet ajánlott fel Finnországnak Mostov nyilatkozata a legfelsőbb szovjettanács ülésén Moszkva, november 2. (MTI) A legfelsőbb szovjettanács ülésén Molotov külügyi népbiztos nagy beszédet mondott. Beszédében a nyugati nagyhatalmaknak a hitlerizmus megszüntetésére irányuló célját bűnösnek minősítette. A Szovjet — mondotta — mély megértéssel kíséri Németország törekvését a versaillesi rendszer kiküszöbölésére. Beszéde további részében rámutatott arra, hogy a Szovjetnek a Balti-államokkal kötött szerződése elsősorban ezeknek az államoknak a szuverenitását hangsúlyozza. A Finnországnak átnyújtott javaslatok csupán olyan intézkedésekre szorítkoznak, amelyek biztosítják Finnország függetlenségét és a két ország közötti igazi barátság visszaállítása miatt szükségesek. A Szovjet kívánsága néhány finn sziget átadására és Leningrádtól északra kisebb területkiigazításra korlátozódott és cserébe kétszer olyan nagy területet ajánlott fel Szovjetoroszország saját területéből. Hangsúlyozta Molotov, hogy tartani lehet attól, hogy a szovjet tervek elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna. Moszkvában Roosevelt Kalininhez intézett üzenete nagy felháborodást keltett — mondotta a külügyi népbiztos. Úgy látszik, hogy Amerika a demokrata nagyhatalmak mellett kötötte le magát, de eljön az idő, amikor ezt meg fogja bánni. A szovjet—Japán viszonyban érezhető javulása állapítható meg. Az amerikai szenátus határozatával kapcsolatban, amely az Egyesült Államok fegyverkiviteli tilalmát megszünteti, azt mondotta Molotov, hogy a határozatot Moszkvában aggódva fogadták, mert nem alkalmas ez az intézkedés arra, hogy a háború befejezését meghozza. Finnerssolg orosz imperializmust lát a Szovjet Javaslataiban Erkko finn külügyminiszter válasza Molotovnak Helsinki, november 2. (MTI) Erkko finn külügyminiszter a nemzeti védelem javára rendezett ünnepélyen beszédet mondott. Kijelentette, hogy Molotov külügyi népbiztos beszédei által részletek váltak ismeretessé a szovjet-finn megbeszélésről, majd így folytatta: Finnország a Szovjet által javasolt intézkedésekben orosz imperializmust lát. Finnország nem egyezhet bele olyan megoldásba, ami veszélyezteti semlegességét. Ezért arra törekszik, hogy egy külföldi államnak se tegyenek engedményeket finn területen. Ebben egyetértés áll fenn Szovjetoroszországgal. Ez egyúttal védelmet jelent a Szovjetnek, mert a semleges Finnországon keresztül nem lehet Szovjetoroszországot megtámadni. Rámutatott ezután a finn külügyminiszter, hogy Finnország mindig önként kötötte szerződéseit minden külső nyomás nélkül. Finnországra egy idegen állam sem gyakorolt befolyást. Mint szabadságszerető nép nem kíván viszályt. Messzemenő áldozatokra Hajlandó s ez kifejezést nyer a Moszkvában csütörtökön átnyújtandó finn jegyzékben is. Finnországnak távol kell tartania magát a nagyhatalmak viszályától, mondotta a külügyminiszter és hangsúlyozta, hogy nincs semmi olyan körülmény, amely a szovjet-finn viszály békés megoldását lehetetlenné tenné. ( Finnország nem engedi, hogy megváltoztassák északi határát Stockholm, november 2. széde. Finn politikai körökben úgy vélik, (MTI) A svéd lapok helsinki tudósítói , hogy a Szovjet azáltal ,hogy a javaslatokat egyöntetűen azt írják, hogy finn politikai nyilvánosságra hozta, azt akarja elérni, hogy körökben nagy izgalmat keltett Molotov be- a befejezett tény elé állítsa Finnországot ép-