Felvidéki Ujság, 1944. április (7. évfolyam, 78-96. szám)
1944-04-24 / 91. szám
6 ffeMPÉKlflSÁG 1944 április 14. — 91. szám Ahol Csokonai Lillája alussza örök álmát... Dunaalmás. Autónk lágyan suhán a búig pest-bécsi országúton párhuzamosan a vén Junával, amely méltóságteljesen hömpölyög »artbörtönében, de közben elbújik a partot segélyező fűzfák mögé. Vadregényes, boóttal benőtt szigetek tarkítják a szélét, kőátonyok regulázzák az öreg folyót, nehogy aragos kedvében nekilendüljön a szántóföldinek. Almásfüzitő után kerékpárosok jönnek zemben, vidáman integetnek, utolsó, őszi Andorok. Majd előbukkannak a csinos, kedves, fehér házak, itt vagyunk, célhoz értünk, Dunaalmás, az európai hírű kénesfürdő fájj? fogad magyarosan, szeretettel. A fürdőszálló előtt szállunk ki autónkból, ogy azután gyólogszerrel keressük a múltak miékeit. Mert nemcsak a gyógyfürdőjéről és agyszerű szállóiról nevezetes Dunaalmás, anem arról is, hogy itt élt és itt halt meg a komáromi regény“ hősnője, Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme: Lilla. A főúton mindé rt találkozunk emlékével. Sárgára festett saládi ház falán találjuk az emléktáblát, feérmárványba vésett aranyos betűkkel. Ebben a házban élt és halt meg LILLA Csokonai költészetének nemzője. Újból épült 1933-ban. Azután tovább indulunk fölfelé, a falu fötti dombra, ahol Dunaalmás temetője fekük. A temető elején fehértornyú templom ,gyár a halottak csendes álmára és őrzi a lkek nyugalmát. Jobbra tőle fekszenek azok, középütt négy szimmetrikus tuja tekint a vén Duna fenségesen hömpölygő hullámira. A sírkert obeliszk és márvány. Ez a stolikus temető. Árok választja el a remanens akácostól, mely mögötte indul fel a tggre. Az akácos alatt a másik temető bujik el: a református temető. Akik ebben a két mezőkertben nyugasznak, azok már rég leámultak szerelemmel, boldogsággal, szentdléssel és ármánnyal egyaránt, a holtakat árusan érik el a földi dolgok, megtisztult lkuk mosolyogva néz le a földön küszködő,rcoló és álmokat kergető emberekre. Puha, sárga szőnyegbe süpped a lábunk, mely botorkálva keresi a múlt emlékeit. A dombszőnyeget meg-megszakitja itt egy őhes márvány, amott egy korhadt fakoszt, amely a sárga, avarból figyelmeztet az Hálásra. A régi temetőben vadul összenőtt csipkerózsa, hiszen ide már régen nem tettek senkit Az új temető feljebb van. A ’köveken és kereszteken néhány kopott tű látszik csak, ez maradt vissza csupán emberi életekből. Pedig mennyi színes ase, milyen szomorú életregény húzódhatik egy-egy ilyen megfakult sírfelirat igött. Lilla utolsó földi pihenője Rácskerített sír fogadja a megilletődött élő adort. Két egymás mellett álló márvány tekint ránk. Föléjük bálványfa vonja árékát, amely a két síremlék között tör utat igának és talán éppen a két halott porából tr ki. A miniumot, ha volt rajta, talán már lemosta az őszi permeteg, aranyban csiló betűi megfakultak már. Virág nincs a on és ezt a kettős sírt mégis számon tartj a magyar irodalom annalesei. Mert az yik sírkő alatt az nyugszik, akinek szerelit a magyar líra talán legszebb versei őre haulhatatlanul, a másik sírkő azt takarja, inek ebből a szerelemből semmi sem jut, mert nem is juthatott, annak ellené egy az elsőnek a férje volt Isten és ember előtt Az egyik kövön ez áll: Lilla áldott halmainak férje Végh Mihály esperes élt 78 éveket Meghalt február 15. 1855. Béke hamvaira. I kő alatt pihen tehát Lilla, Csokonai Vitéz hály egyetlen nagy szerelme, akinek a vét a Lisla-dalokban a magyar irodalomtenet örökre megőrzi. A másik sírkövön ifzabb felirat magyarázza, hogy ki nyugk itt az ódon kálomista temetőben e sirat alatt: Itt nyugszik az Urban boldogult nzetes Lévai István úr teste egy papon feltámad s dicsőim lelkével egyesül ember, barát, hív férj E sírkövet emelte hív párja ns. Vajda Juliánná assz. Megholt 1. km. 1840. jkt. 76-ik észt, 5 másik halott Lilla férje, nemzetes Lévai van, akinek a lány szülei jóvoltából, Lilla se jutott De csak a keze, mert a megkínzott , és erőszakkal férjhez adott leány sírvé örökre Csokonai Vitéz Mihályé maradt. Hiába volt a szülői kényszer, amit egyszer a sors összekötött, emberkéz azt nem szakíthatja szét soha többé. Csokonai ~ Komárom — Julia x Ahogy itt állunk e sírok előtt, gondolatban visszaszállunk a múltba. Mert Komáromban kezdődött a nagy regény, az olthatatlan szerelem, amelynek egyik főszereplője idekerült, a dunaalmási öreg református temető sirkantja alá. 1797-et írnak és Komáromban igen nagy sürgés-forgás van. Idegenek, de magyar harcosok gyülekeznek az ősi városba, Ferenc császár lurta egybe a magyar nemességet. Nagy veszedelem fenyegette a Habsburgként, Napóleon gárdistái már Bécsben tivornyáztak és már Győrig eljöttek a franciák. Hadsereg kell ellenük és a magyar nemesek ezért gyűltek össze Komáromban, hogy megállítsák a francia ármádiát. Csokonai Vitéz Mihály ekkor érkezett nemes Komárom városába. Nevét ekkor már nagyrészt ismerték, hiszen 5 szrekesztette a „Diétás Magyar Múzsát“, amely Pozsonyban jelent meg. Szerkesztette és verseket irt, de sorsa egyenlő volt az akkori poéta sorssal: vándorolni, barangolni szerte az országban, otthon és pihenő nélkül. Mikor Komáromban egybegyülve látta a magyar nemességet, nagy nekibuzdulásában lelkesítő ódát irt „Nemes magyarság felütésére“ címmel és ezt az ódát az inzurgensek ünnepén Komárom legszebb leánya szavalta el: Vajda Julia, Vajda Pál szenátor, módos komáromi kereskedő híres szép leánya. És itt indul el a „komáromi regény“. Mert a szép leány érdeklődését azonnal felkeltette a nagy poéta, aki ilyen szép verseket ír, de ugyanekkor Csokonai Vitéz Mihályt is megbabonázta versének csodaszép szavalója. Hogy Lilla milyen szép volt, arról igy irt Domby Márton tudós lítterátus. ..Derék termetű, kinyílt homlokú, interesszáló ábrázatu, szőke, tüzesszemű leányka“. Tehát nem csórta, ha a szépségek iránt annyira érzZV»„lelkű költő igy ír róla egyik legszebb versében: „Nincs tavasszal, nincs se nyáron Mint Ie olyan rózsaszál nagyobb díszt nyerne Sáron Csak fe «tt virítanál. Rózsaszínnel játszadoznak Két virPó arcaid. Rózsamézzal harmatoznak Csókra termett ajkaid.“ Minden leány büszke lehetne erre a gyönyörű dicséretre, amelyre Vajda Julia, vagy ahogyan Csokonai verseiben nevezte; Lilla szíve megnyílt a szerelmes poéta felé. Így kezdődött a „komáromi regény“ a költő és Lilla, nagy, elszakíthatatlan szerelme. A „komáromi regény” Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelmével Komáromban maradt. De szegény poéta volt, akit a gazdag kereskedő nem látott szívesen leánya oldalán. A sors azonban segített rajtuk. Az akkori idők ismert költőnője volt Komáromban Lilla nagynénje, Bédiné Fábián Julianna, aki meghívta gyakran Csokonait irodalmi beszélgetésre, hiszen Bédiné Gvadányival teveezésben állott. De nemcsak ez vonzotta olyan nagyon a költőt, hanem az, hogy ezeken a beszélgetéseken jelen volt mindig. Vajda Júlia is, aki mióta a költőt ismerte, napról-napra erősebben érezte, hogy a sors egymásnak rendelte őket. Csokonai Bédiné révén azután egyre gyakrabban jelent meg az öreg Vajda házában is és szeretmük Lillával egy életre szövődött szinte észrevétlenül is Az öreg Vajda először erre nem is gondolt és beletörődött abba, hogy a híres költő házához jár. Csokonai életére is igen nagy hatással volt Júlia, aki egyben költészetének ihletője is lett Egyik pompás vers a másik után szül’etett meg Júliához Lillához és boldog, mámoros, szerelm** élv esztendő telt el azóta.. hogy Júlia e$zav?ríg Csokonai ódáját ?z ősi kollégium udvarán. Amilyen híjakon vette azonban ?z öreg Vajda, eleinte, hogy a házához poéta jár, annál nagyobb volt az éjiénszenve, amikor látta, hogy a fiatalok között veszedelmesen szövődik a szerelem. Bármennyire is becsülte a Szerinte „jóravaló, de élhetetlen“ poétát, egyrészt, mint módos komáromi cívis, másrészt mint kalmárlélek, nem volt hajlandó ingyenélőket tartani házában, ha az országos hírű költő volt, még akkor sem. Eleinte a megszokott rágalmakkal akarta Lillát Csokonai től elriasztani, de ez nem sikerült, mert a leány aurát jobban szerette a költőt. Csokonai herző** azonban egyre rosszabb lett tár Komáromban. A*** az Öreg Vajda állandóan üldözte a költőt. A sok harc vége az lett, hogy Júlia is belátta: Csokonainak állást kell szereznie s akkor egymáséi lesznek. Titokban eljegyezték egymást és Lilla rávette a költőt, hogy nézzen állás után s azután jöjjön érte vissza, hűséggel megvárja. Csokonai nekiindult a Dunántúlnak, vándorbotjával a kezében, hogy állást szerezzen és övé legyen végre imádott Lillája. De amíg Csokonai vándorúját rótta, Vajda Pál munkához látott. Megérezte az alkalmas időt, hogy a Szerelmeseket végleg elszakítsa egymástól. Erőszakkal és diszpenzációval hozzákényszerítette lányát Lévai István gazdag dunaalnási fakereskedőhöz, aki üzlettársa volt. A kalmárlelkű ember azzal sem törődött, hogy Lévai beteges, öregcsont agglegény volt, csak az volt kísért az Vajda Pál úr, a kalmár, akármilyen jól kalkulált, be kellett, hogy lássa: számítása mégsem vált be, mert leánya teljesen boldogtalanná lett, szenvedett csak a vén, beteges Lévai mellett. Egy vén roncs mellett élte le Lilla fiatal éveit és mikor férje meghalt, a boldogság utáni vágy kergette második férjéhez, Végh Mihály hetényi református espereshez. De itt is csalódott, mert Végh Mihály Lilla első férje után maradt hatalmas vagyont rövidesen eltékozolta. Lilla csalódva, otthagyta férjét és Komáromba költözött. De itt kísértette Csokonai nagy szerelme, a a fontos, hogy vagyonos és neki üzlettársa! Lilla lelkében összetörött minden az atyai kényszere, de engednie kellett. A vén agglegény látta a lány szenvedését, mégis magához kötötte a fiatal teremtést. Közben Csokonai végre Csurgón állást kapott és nagy örömmel, kitörő boldogsággal gyalogolt vissza Komáromba, hogy Lillát feleségül kérje. És nagy lett a csalódás, amikor menyasszonya helyett Lévai Istvánnét találta Dunaalmáson. Ekkor fájdalmában írta meg a „Reményhez “című versét, amelyet örökre elvesztett. Egész lelke felborult, nem tudott többé meggyógyulni, kóborgott az országban szívében Lillával és az örök fájdalommal, majd hazavánsgorgott és 1805- ben meggyötört szíve megszűnt dobogni. emlék.... halál után még híresebbé lett költő géniusza. Átköltözött tehát Dunaalmásra, ahol 1855 február 15-én megszűnt dobogni sokat szenvedett szíve és a komáromi regény végleg végetért! Emléktábla áll azon a házon, amelyben meghalt és a temetőben is márványkövet kapott. Márványból kijutott Lillának bőven. Boldogságból azonban csak egy röpke év. És Csokonai Vitéz Mihály csalódott szívével, ott fent valahol a csillagok mögött, ki tudja, folytatódott-e a komáromi regény? Doma Ervin Hétfőtől fél tízkor kezdődik az elsötétítés A honvédelmi miniszter rendeleti értelmében a légoltalmi elsötétítés hétfőtől kezdve ismét változik. A magánvilágítás elsötétítését április 24-től április 30-ig az ország területén este fél tíz órakor kell végrehajtani és hajnali 5 óráig tart. Ezzel együtt megváltozik a városokban a csökkentett közvilágítás kezdő időpontja — ez is ugyanakkor kezdődik és közúti forgalomban résztvevő járművekre is az új időpontban kell felszerelni a fénycsökkentő berendezést HétfőS KASSA 17—17.30: Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven Budapest II-ről. A Hangulatzenekar műsora. 17.55-kor: 17.30-kor: Árpádházi Szent Margit alakja irodalmunkban. P. Fehér Mátyás előadása. 18.15-kor: Opera gyöngyök. 1. Weber: A bűvös vadász -r- nyitány (Belini állami opera zenekara). 2. Mozart: Varázsfuvola — ária az L felv. (Szabó Lujza). 3. Donizetti: Szerelmi bájital r- ária (Julius Patzak). 4. Wagner: Walkür — Tűzvarázsló (Berlini állami opera zenekara, vezényel Karl Elmendorff). 5. Verdi: Don Carlos — ária EiAR zenekar). 6. Gounod: Faust — Katonák kara (A milánói Scala énekes zenekara, vezényel Carlo Sabaiio). 7. Erkel: Hunyadi László — Palotás (Budapesti Filharmonikusok zenekara, vez. Ferencsik János). 18.50—- 22.10: Azonos Budapest 1. műsorával. 22.10—- 22.40: Azonos Budapest II. műsorával. 22.40-től végig: Azonos Budapest 1. műsorával. BUDAPEST I 16: Gigli és Zarah Leander filmdalokat énekel. 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Dégel Károly együttese játszik. 17.30: „Örök Sappho.“ Költőnők verseiből előad Fényes Alice. 18: Barabás Sári és Herbert Ernst Grob énekel. 18.25: Az idő sodrában. Oláh György előadása. 18.40: J. S. Bach: Adagio az E-dúr hegedűversenyből. 18.50: Hirek. 19: Bombatámadás Után egy légvédelmi ütegállásban. A közvetítést vezeti Veress László. 19.15: Nótafáink virágai. Fazekas Mária és Magyar Ferkó magyar nótákat énekel. 19.50: Akiket mindig szívesen hallgatunk. Bodnár Jenő csevegése. 20: Az Operaház zenekara játszik. 21.10: Magyar zeneszerzők félórája. „Filmzene“. 3L 40: Hirek. 22.(0: Hirek német, angol és francia nyelven. 32.40: Tavaszi felhők az égen. 23.45: Hirek. BUDAPEST II. 17—17.30: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 22.10—22.40: Szórakoztató zene. Kedd: KASSA 6.00—8.30: Azonos Budapest I. műsorával. 10-11.40: Azonos Budapest 1. műsorával. 11.40: Hirek magyar és szlovák nyelven, műsorismertetés. 12-kor: Déli harangszó. Rákóczi fohásza és himnusz. Utána 16-ig: Azonos Bpest 1. műsoráral 16-kor: Dalok. 1. Lavotta (Baranyai): Rég volt (Tamás Ilonka). 2 Csiky (Szász): Bánkódás (Lldvardy Tibor). 3. Turry Peregrin: Este az ablakban (Barabás Sári). 4. Dörflinger (Horváth): Egy halk melódia (Sárdy János). 16.15: Ruszin hallgatóinknak: A család és az iskola együttműködése, Felolvasás. I. Sztepát Jenő harmonikázik. — Peredácsá dija podhcárpátszkih ruszinov: I. Szpovprácjá fámiliji z skoláju. II. Jevheni] Sztepát hráje na harmoski. 16.45—17. Időjelzés és hírek Budapest I-ről. 17—17.30: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven Budapest II-ről. 17.30-kor: A Kassai Szalonzenekar játszik, vezényel Molnár Lajos. 1. May: Nyitány egy Kreutzer témára. 2. Lehár: Táncszvit 3, Rust: Két arabeszk. 4 Hellmesberger: Szerenád, 5. Méry János: Gyermektánc. 18.05-kor: Szórakoztató lemezek. 18.35—22.10: Azonos Budaepst I. műsorával. 22.10--22.40: Azonos Budapest II. műsorával. 22.40—végig: Azonos Budaepst I. műsorával. BUDAPEST I. 6: Üzen az otthon. 6.25: Ébresztő. Torna. 6-45: Reggeli zene. 7: Hírek. Közlemények. 8: Hírek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 8.35: Délelőtti zene. 10: Hírek. 10.10: Szórakoztató zene. 11.15: Haydn: Katonaszimfónia. 11.40: A vadon hősei Fekete Ferenc előadása. 12: Harangszó, fohász. Himnusz. Utána: Roósz Emil szalonegyüttese. 1240: Hirek. 13.20: Időjelzés, vízállásjelentés. 13.30: Honvédőink üzennek. 14: Bura Pali cigányzenekara muzsikál. 14.30: Hirek. Műsorismertetés. 15: A rádiózenekar műsorából. 16: Gyermekdélután. A hiú kakas. Előadják a gyermekszereplők. 16.30: Grieg: Peer Gynt I. szvit. 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Zengő századok. A XIX. század első fele. Közreműködik Makay Margit és Uray Tivadar. Közben hanglemezek. 17.45: Részlet Károlyi Gyula vigadóbeli zongorahangversenyéből. 18.35: Emberek az esőben. Hortobágyi Jenő előadása. 18.50: Sfirek. 19: 01 német filmmuzsika. 1930: így történt... Bágyoni Váró Andor beszél a párisi bevonulásról. 19.40: Magyar zeneszerzők félórája. 20.(0: Nem gondolhat* az ember mindenre. Vígjáték egy felvonásban. 20.50: Hallgassák meg kérem, új műsoromat. Marjay Erzsébet énekel. 2140: Műteremsarok. Látogatás Éder Gyula festőművésznél. 21.20: Szalonötös. 21.40: Hírek. 22.10: Hírek német, angol és francia nyelven. 22.40: Nincs cserepes tanyám... 23-45: Hírek. BUDAPEST IL 17: Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 17Í30: A földművelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája, 23.10: Szórakoztató zene. RÁDIÓ A kassai mozgószinházak műsora PALOTA (Capitol): SZIÁMI MACSKA.... (Szeleczky Zita, Hajmássy, Biíicsi.) Keddtől: Ártatlan vagyok. (Theo Lingfd’, Marty HareH, Gustav Fröhlich.) Vaszary János vígjátéka! WESTERN ELECTRIC HANGLEADÁS! Előadások: V4.46 és 146 órakor. KORONAN (Tivoli): FÉRFIHŰSÉG. (Páger Bull, Ema, Tolnay Klári, Ajtay, Pethes ) Keddtől: India tigrise. (Alanova, Massimo Oirotti, Sandro, Ruffini.) Előadások: u*4. K6 és Hí8 órakor. VIGADÓ (Central): ...ÉS LEMENT A NAP. (Amadeo Nazzari, Clara Calamai, Beatrice Maneini, Lauro öozzalo.) Előadások: ll*4, H6 és H8 órakor. TÁTRA: LOPOTT FELESÉG, (Alida Valii, Andrea Mattoni, Lauro Oazzolo.) Előadások: l*4, ’A6 és AS órakor.