Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1849-01-26 / 5. szám
az ő kérésök, hogy t. i. a bécsi kormánytól akarnak függeni. Ez is Stadion ellenjegyzése mellett. Azon kívül báró Geringer, erdélyi szász, ment oda mint császári biztos, mit ausgedehnten Vollmachten. Ebből látni, hogy hesmét fuj a szél. A dolgok velejére nézve azonban, arra nézve, hogy mi legyen Magyarhon ber organismusa , a ministerium elhatározva nincs, ha azt kiveszem, hogy a magyar elem suprematiáját tűrni vagy felkapni engedni ismét semmi esetre sem akarja. Mindezekből világos, hogy a magyar korona birtokának integritása forog kérdésben és minden mieje összefügg. Hogy azon kifejezhetlen stupiditásnak következésében, mellyel a Kossuth-párt kifejtett, a magyar elem eddig állását meg nem tarthatja és nagyszerű megaláztatásnak megy elbe, az világos. Azonban a magyarság azért még veszve nincs, ha magát el nem hagyva. Uralkodni nem fog, de versenyezhet és pedig sok hihetőséggel, hogy megállhatja a versenyt. Igaz, hogy ha azon keserűség, mellyet éreznie fog kelleni a dolgok új állásán, merő töprenkedésben és conspiraliókban fogja magát kifejezni, úgy tökéletesen tönkre kell jutnia; — ha azonban magát el nem hagyja, úgy elhagyatva nem leend. Január 2. Utó írás. Bővebb tájékozásul megjegyzem, hogy Bécsben mély csend uralkodik. Aula, proletariátus , dlubbok szét vannak verve és szörnyen megijesztve minden forradalmasok. A kremsieri baloldal nagyon szerény, mióta a magyar forradalmi párt támogatását nélkülözi. A hangulat magában Bécsben egészen antianarchikus. Az ostromállapot igen szelíden kezeltetik, úgy hogy a közéletben semmit sem lehet észrevenni. A bástyák ágyukkal, mozsarakkal egészen körül vannak véve — a kaszárnyák telegraphi vonalakkal öszvekötve, úgy hogy egy félóra alatt az egész garnison talpon van, és a külvárosokból a városba vezető utakon, úgy a belvárosból kifelé vezetőkön minden csirkét öszve lehet lőni. A sajtót mi illeti: valamennyi anarchikus lapok mind megszűntek, mert szerkesztőik részint agyonlövettek, részint megszöktek. Mostanság Bécsben egy oppositionalis lap jelenik meg: Ostdeutsche Post, Kuranda által redigálva. A többi lapok mind megvannak és minden censura nélkül jelennek meg, igen liberális szellemben, de szerényen föllépve. Kincs lap, melly valóban reactionaries volna, sem pedig pál. A ministerium programmját ismeri kegyed. Azóta egy Gemeinde-Gesetz-et vittek be a Reichstagba, melly a lehető legszabadelvűbb. Valljon egyébiránt a kremsieri Reichstag nem fog-e úgy járni, mint a brandenburgi és az egész komédiának nem egy odrogirozott alkotmány lesz-e a vége, az még nincs eldöntve, sőt van némi valószínűsége, hogy ez lesz a finale. A provincziákban a hangulat igen dynastikus és schiwarzgelb, az en - Salzburgot kivéve, ugy hogy a kormány e tekintetben nyugodt. A sajtó a provincziákban sehol sincs azon megszorításnak alávetve, melly Bécsben abban áll, hogy minden lap kénytelen volt folyamodni megjelentetésért és megígérni, hogy,,lázitó szellemben nem“ fog írni — és azért még is az úgynevezett Schandblaetter-ek a provineziákban is mindenütt megszűntek, de a nagyobb lapok megvannak és igen szabadon és opponáló szellemben írnak. Olaszhonban az ausztriai sereg circa 140,000-ből áll és úgy van elhelyezve, hogy 24 óra alatt 00—80,000 embert össze lehet vonni, ha a sardiniaiak megint beütnek. A sardiniai sereg, mellynek lisztjei főnemesek nagyura, és egészen pecsovácsok, jó lábon él az osztrák sereggel — a lisztek fraterniláznak és harczolni az osztrákokkal nem akarnak. Hiszik hogy a német császárság kérdése egy pár hét alatt eldől. Az uj franczia külügyminister circulareja igen békés szellemben van írva. Az osztrák hadsereg folyvást hadibb lábra tétetik, jelenleg, a magyarhoni lázadókhoz számított seregen kivil, 400,000 főből áll..........“ Hogy olvasták nálunk még kevés idő előtt a Marczius tizenötödikét? milly mohón estek a gyalázatos Mákvirágoknak? hogy vették az emberek, még akik alig csak betűzni is tudtak, a kézzel fogható hazugságokkal tele placatumokat, arczátlan pamphletokat és annyi botrányos képeket? Hát ezeket írták volna, ha a szemtelen szó nem számolhatott volna még szemtelenebb olvasókra és vevőkre ? Sohasem ! Ha az olvasó közönség szilárd, becsületes jellemű, akkor undorral fordul vala el illyenek iől , nemhogy pénzével ill. fertelmes , minden érzelmeket megmérgező keresetet ápolt volna és a megszégyenített iró becsületest pályára és hasznos!) munkára téríttetett volna ! Ha a dühös demagóg eszeveszett szónoklattal felhőszili olvasóit úgy , hogy ezek neki mennek azután az ellenük szegzett szuronyoknak is, míg ő gyáván íróasztala alá búvik, nem számol -e a nála ostobábbakra, kik vérükül ontják, mire ő csak téniáját fecsérli ? Pedig kinek lenne ártalmára? hogy lehetne ezer családnak , városoknak , sőt országoknak kárára, ha őt megvetnék? vagy legalább olly közönyösek maradnának iránta, mint pl „Paleocapa véleménye“ iránt, mellyel a Tiszaszabályozásról irt és mellyből, mondják, még tiz példányt sem adhattak el ! Hát a ,,M a r c z i u s“ hymnusai a guillotine dicsőítésére inkább érdemelték a publicum meleg részvételét ? hát Csernaloni ,,mákodrágái“ érdekes!) olvasmány valónak ?— És ezt megvették, ollyanok is megvették, kik soha lapra elő nem fizettek! és a „friss marczius"-t kiáltozó zsidógyerekek után vágtatva szaladgáltak és : 'de egy marcziust ! ide egy marcziust!“ úgy kiabálták, mintha minden száma legalább is egy százas bankó lett volna!! Ha ezen pikant olvasmány elszédítette azután az olvasó kevés velejét, ha bolonddá lett a tömeg általa, oktalansága sematonit vagy Pálffy consiliariust vádolni; vádolja magát az olvasó közönség; piruljon, hogy illy bálványok előtt meghajolt ! Miért sem egyik sem a másik olly nyakas, olly gonosz nem lett volna azt mégis kinyomatni, mihelyt az illy csonkában gyönyörködő olvasók hiányzottak vagy kijózanultak volna !! Tehát a botor oroszoknak nincs igazságuk, hogy az írók okozzák a revolultokat; ezek, még a leggonoszabbak is , hamar elnémulnak , hanem az olvasókban van a hiba, kik azokat előszeretettel és pedig, ki kell mondani , szégyenteljessel ápolják. B u d a p e s t, j a n u a r 26. Hallom, hogy Oroszországban meg nem foghatják, mikép lehet az, hogy az írók és proletáriusok, kik hónukban igen ártatlan emberek, egész nyuggati Európában a most múlt esztendőben olly rendkívüli mozgalmakat, zenebonokat és gyászos rázkódásokat idézhetének elő ? Ezúttal az írókkal vesződünk, máskor a proletariusokkal. Én ezen nem csudálkozom, mert ha az ember azon írókat, kik e tekintetben terheltetnek , közelebbről ismeri , valóban megfoghatatlan , hogy parányiságuk olly roppant károkat okozhat. Di’ nekik a rendkívüli mozgalmakat directe tulajdonítani, mégis orosz együgyűség, mert igazán nem az írók , hanem az olvasók vádolandók. Mondják, hogy a melly sebeket a sajtószabadság, it azokat önmaga meg is gyógyítja , és ez, amennyink az íróktól függ, igaz is, mert ritka eset, hogy a felületes, hibás, veszélyes tanok tapasztalatd), becsületesebb és óvatosabb tanok által azonnal meg nem czáfoltatnának ; de nem igaz ezen axióma az olvasó közönségre nézve, mert hallatlan dolog, hogy egy túlcsapongó, észiozamodott, gyalázó irkafirka valamikor olvasókra nem talált volna, mig a tanulságos elmeszülemény sem vevőre sem olvasóra nem akad , vagy legalább az elsőkre* nézve csak sajnálatos aránytalanságban ! *) A melly ausztria- ellenes szelleme miatt csakugyan már megszüntetett. — S z e rk. 18 CSÖRGETTYÜ * Némellyek, kiknek félelme vagy óhajtása mindig túlszárnyal az eszén, már azt beszélik, hogy Perezcs Illén, azaz, itt a szomszédban van. Erről ugyan nem tudunk semmit, de ha úgy volna is, annál roszabb lenne nekik a szegény elcsábított magyar csapatoknak, mert annál közelebb lennének vesztükhöz. * Már azt is képzelik és szerteszét beszélik, hogy Buda várát erősítik, a várba felvivő lépcsőket bontják fel sőt. A dologban annyi van, hogy a lépcsőkhöz kapukat akarnak építeni, mi végre , persze, előbb alapot kell ásni, hogy éjszakára be lehessen zárni az egész várat, ami ostromállapotban egyáltalában nem lehet feltűnő dolog. * Görgei kifáradt csapataival Ó-Zólyom- és Beszterczére vonta volt magát. Hogy ennyire tudott szaladni, oka csak az, hogy az üldöző királyi seregek lovasságának két napig kellett egy helyt mulatni, mig a lovakat mind megvasalhatták. Ipolyság körül volt valami csekély öszszeütközés, minek eredménye egy cs. kir. tiszt sürgönye szerint e részről két sebesült, a másikról nem tudhatta, mi. Megjegyzésre méltó, hogy a cs. kir. seregek vezérei csak azt tudják bizonyosan, mi az ő veszteségük, az ellenségét nem, ellenben a felkelők vezetői mindig szigorúan tudták, hány százat és ezeret vesztett az ellenség, a magukét vagy nem tudták, vagy semmire sem becsülték, vagy csak háromra , mint Kossuth Schwwechatnál, hol legalább 500 vészért volt el. * A Görgei csapatai úgy pusztítóak, mint a sáskák és a királyi seregeknek a pártütök legyőzésén kívül még az a feladása is van, hogy a szaladok után elterjedő pusztulást amennyiben lehet jóvá tegyék. Mint példa ,Nagyorosziban, hol, miután a Görgei csoportja kifutott és a várost felgyújtotta, a bevonuló királyi seregnek legelső dolga volt:az égést meggátolni.Sok Kossuthféle patrióta erre azt fogja magában mondani: jól van, hiszen a benne van Kossuth népfelkelést rendelő proelamalinjában, miszerint az ellenség előtt minden élelmiszert, takarmányt el kell takarítani s ha nem lehet, elégetni sőt még a falukat s városokat is felgyújtani , hogy ne legyen hová lehajtani fejeket a ,,vérebeknek.“ — Az igaz , vérebek akik igy cselekesznek , nem is büntetésből, hanem csupán azon förtelmes czélból horrá ártsanak. A dühöncz pharisaeusok nem bánják , hadd jajgasson utánuk ezer meg ezer vagyonától megfosztott nép, csak hogy ők egy órával tovább szíhassák a levegőt, mire nem méltók ! De vakok, ha elpusztítottátok lassanként az országot, aztán hová menekültök ? vagy erről már tán le is mondottatok.? * Görgei, hír szerint, Körmöczöt is kirabolta, magával vivén az ott talált s rögtön pénzzé vert arany és ezüst készletet. — No szegény haza, majd lesz mit fizess ezen ugorkafára mászott kalandorok ..függetlenség“ czimü hamis játékának letisztázására! * Debreczenben, azt beszélik, nagy komédia volt. Adatott a ..kétségbeesettek utolsó próbatétek, kötéltánczos és saltomortales nyaktörő játék egy felvonásban, a nem rég odaérkezett sebes futók és kötéltánczosok által. A köpezös bajazzo, ki a pesti carricaturákban sertés-szerepet vitt , rettentő otromba figurákat csinált azon Idema felett, hogy Magyarországnak el kellene ismerni a királyt. De a fökomédiás és első kötéltánczos őt a szokásos farbarúgásokkal fizette ki, mire a cívis közönség nem tudta: kaczagjon-e vagy sírjon; maga pedig rémületes szédelegtető figurákat csinált a kifeszítelt kötélen Napóleonnak azon ismeretes themája felett:,La maison des Bourbons a cessé de regner á Naples !" A néző cívisek közül sokat a nyavalya kitört a vakmerő játék látására. Mikor e hir e indult, a játéknak nem volt még vége s azért nem mondhatjuk meg , vájjon nem törte lé nyakát a merész komédiás. Midőn Budapestre a császári katonaság bevonult, a közel fekvő falvak lakói is hasonlót vártak. Így P. falu is. A közbirtokosok a helység Jurájával s jegyzőjével egybegyűltek tanácskozni,miképpen viseljék magukat a megjelenendő katonaság irányában. A tanácskozás folyamában egyik birtokos azt javasolta , hogy a katonaságnak elbe kellent* menni s illendően megkérni : kímélné meg falujukat minden erőszaktól. Mire a helység jegyzője kijelenté: ..szeretném látni azon embert, ki azt merné tenni. — én magam lőném főbe." Szerencséjére mindkettőnek mindeddig nem jeleit nem a helységben katonaság. Ezt mutatványul annak bizonyságára, mennyire fanatizálva valának némelly emberek a forradalmi párt által ! A párisi Charivari egy érdekes képben adja a franczia köztársaságot: Betegen, szenvedőleg fekszik a szép respublika asszonysága, lesütött fejjel , egy sereg piócza vérét kiszíva, jóllakottan potyog le a jobb karjáról,, mig a többi egy edényből mohón mászik ki és csuszkál a szegény szenvedő szép testén : az uj vérszipók feje olly szögletes, hogy lehelsen az első respublika vámpyrjának kis kalapjára nem emlékeztetniük. A képnek meghaló aláírása : A republikánusok tegnap, és a republikánusok ma! Pestmegye. Folyó hónap 15-dikén volt azon fontos nap, melylyen Pestmegye tisztviselősége körében üdvözlő Babarczy Antal kir. biztos a migát. Szelid-komolyan , szokott szabatossággal fejtegetvén tisztelt kir. biztos ur az esemény. K. 1. a tisztviadaltorló felsége, dicsőSége.scil OI'SZÚ°1Ó 1. Ferencz József törvényes királyunk iránti hűség nyílvánilására szólitá fel, mi a hódolati okirat aláírásával meg is történt. Ennek jön természetes következménye, hogy a tisztviselői kar Viindischgritz herczeg ) magosságánál udvarlással pecsélte meg a tartozás ama nyilatkozatát. A nagy katona (és stalusberli, magasb körökben honos azon nyájassággal, melly észrevétlen varázsol s emel, fogadá a kódolást, örömét jelenté azoknak a dynastia iránt nyilvánított hűségén, intő a hűségszilárdságra , az elcsábított I. nép felvilágosítására stb. stb. Valóban egy pillanat elég, s meggyőződni: mikép félszegül kezelt időszaki sajtónk a legferdébb fogalmakat terjesztett a herczegről. Legyen meggyőződve egyébiránt e herczegsége, mikép a magyar, felkorbácsolt kedélye lázas vonaglási közt sín irta ki hű kebeléből a ragaszkodás azon szent kegyeletet, mellyel a monarchia iránt századokon keresztül folyvást viseltetek. — Nyáry Pál helyébe első alispánul Madarassi László eddigi másodalispán, ennek helyére pedig Jankovich György főjegyző érdemesíttetének kir. biztos e liga által. És itt is lehessen, hogy megismerésünk őszinte méltány- saba! ne adózzék kir. biztos urnak. Madarassi fél évig kormányzó egyedül nehéz időkben a 191 □ mf. megye félmillió lakosságát, s a pályán, melly nem volt tövis nélkül, közelégültség kísérte lépteit. Jankovich a közönség méltó kedvencze s tobboldalulag képzett szakférfi. Különben a közigazgatás egy perczig sem akadt fen; közlekedés-könnyítésre czélszerű intézkedések tétették , az igazságszolgáltatás sem fog hátramaradást szenvedni. A politicai" dolgok annyira igénybe veszik minden figyelmünket, hogy a főváros napi eseményeiről majdnem megfeledkezünk. A Duna jege, melly már múlt vasárnap este a Jánczhid alól fejebb ereszkedett, múlt kedden éjjel megindult; a hirtelen erősen olvadni kezdett hó és folytonos meleg eső következtében a folyam annyira megáradt, hogy medre csakhamar egészen megtelt. Budán az alacsonyabb partokat a víz áthágta, sőt Ó Budán és a Neustift külváros mélyebb utczái ladikokon közlekedtek egymással. Az isteni gondviselés azonban megmentett bennünket az 1838-ki gyászos martiusi napoktól. A viz tegnapelőtt este óta apad. — A I. Z. szerint a jég gyorsasága következő volt: 50 öl a pesti partról 6,10 láb egy msp. jan.23.regg. 10 ór. W100 S150 u. 3 or. jan.24.regg. 10 ór. 1 ,40 5,66 4,65 6,02 5,86 6,02 hoic 50 100 150 100