Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1849-02-23 / 29. szám
Megjelenik e lap hétfőt kivéve mindennap reggel. Félévi előfizetési ára helyben boríték nélkül házhoz hordva 6fit 30 kr., postán hatszor küldve 8 frt., kevesebbszer küldve 7 frt 12 kr. pengő pénzben. A hirdetések ára egy négyszer hasábozott kicsi betűs sorért 5 kr.p. Budapest, Péntek 29. Előfizethetni vidéken minden királyi postahivatalnál, Magyarországon kivül a bécsi cs. kir. főpostahivatalnál és helyben Budán a kiadó- és szerkesztőihivatalban halászvárosi főúton 60. szám alatt is, ein. a dunaparton, hol hirdetések is elfogadtatnak. Február 23. 1849. HIVATALOS RÉSZ. Hadi jelentés. Báró Puchner altábornagy és erdélyországi főkormányzóta hadi szállásáról következő két hadi tudósitás érkezett : Sieben, febr. 5-én 1849. Az ellenség a Szebennél elvesztett ütközet után először Stolzenburgban telepedett meg, azután Salzburgba vonult , hogy ott egy részről az újra föllázadt székelyek csapatait , más részről pedig Magyarországból Zaránd megyén át betört fölkelők seregét bevárja , hogy e kép ágyukban s katonaságban legalább négyszeresen túlnyomó erővel egyszerre 3 oldalról intézhesse Szeben ellen a megtámadást. Főhadi kormányzó tábornok elhatározá a Bemn alatt lévő ellenséges főhadat salzburgi erős állásában megtámadni, mielőtt az még az említett két hadlábbali egyesülését eszközölhetné. Kis számú vitéz seregünk Szebenből febr. 4-én reggeli 3 órakor kiindult s nyolczadfélkor az ellenségnek 28 fedezett ágyúval védett erős állását megtámadta. Véres volt a harcz , az eredmény rövid ideig kétségesnek látszott; de a csak ritkán vesztes osztrák szuronyok itt is elhatározók voltak : az ellenség megveretett s szilaj futásnak eredt; 16 ágyú s ezek közt egy egész lovas üteg, a pénztár, sok lőszeres szekér, mindennemű pogyász, magának Bem pártütőnek kocsija érdekes levelekkel és a pártütök vezérének hivatalos pecsétjével (mellyen a lengyel sas a magyar czimerben látható) valának ezen elhatározó győzelem diadalzsákmányai. Az ellenség főseregével Mühlbach felé vonult s szünet nélkül üzettetik. Veszteségünk nem csekély , d'Or kapitány , Ferdinand főherczeg gyalog ezredéből, Binder kapitány a szász vadászoknál , Nahlik hadnagy Bianchi-gyalogezredből vitézül elhaltak , ezenkívül 60 holtat s 150 sebesültet számlálunk , de az ellenség vesztesége igen nagy volt, mert elkeseredett seregünk csak keveset teve fogollyá. Szeben, febr. 7-én. A Salzburgnál megvert s folytonosan üldöztetett futó ellenség f. hó 6-án Mühlbachban akart megtelepedni, hol rablást, gyilkolást , gyújtogatást és mindennemű gyalázatos tetteket követett el, de az őt nyomban követő győzelmes sereg megtámadását be nem várta, hanem Mühlbachot is sebes futással elhagyta és Szászváros felé fordult , hová folyvást űzőbe vétetik. Ez alkalommal Kehieknél egy honvéd-zászlóalj bekerittetett s lefegyvereztetett, 700 közlegény és 14 tiszt elfogatott és még 2 ágyú elfoglaltatott, az ellenség málháinak nagyobb része a győzelmesek kezébe esett. Kelt budai tábori föhadi szállásomon febr. 22-én 1849. — Herczeg Windischgraetz Alfred s. k. császári királyi tábornagy. Hirdetés: Weiss János, budai magyarországi születés , 44 éves , katholikus, nős, szellemüves az ellene indított hadtörvényszéki vizsgálat alatt felvett tényálladék alkalmával részint saját vallomásából részint tanuk által bebizonyittatván , hogy jan. 7-én egy budai csapszékben borozás által felingerelt állapotban ő cs. k. felsége legmagasb személyét rágalmazásokkal illette. Ennélfogva f. é. febr. 13. hadtörvényszéki ítélet által a fennálló katonai büntető törvények és m. é. oct. 3. legfelsőbb manifestum értelmében másodfokú felségsértési vétség miatt a kiállott vizsgálati raboskodáson kívül 8 hónapi börtönre, vasban , ítéltetett és rajta e büntetés végrehajtatott. A cs. k. hadi politikai középponti bizottságtól. — Budán febr. 21. 1849. Nemesség. □ Journalistika s országgyűlések sok gondot szereznek maguknak a nemesség miatt. Nagyon átalánossá kezd válni a nézet, miszerint a nemességet teljesen el kell törülni, még csak nevét sem kell meghagyni. Mi e követelésekben több szenvedélyt, irigységet, kárörömet látunk, mint higgadt eszméletet és politikai tapintatot. Nem tartózkodunk kimondani meggyőződésünket, miként nemesség nélkül vagy koráblan absolutismusnak, vagy respublikának kell okvetlenül bekövetkezni. Ha az egyenlőség a státusban tovább megyen , mint észszerűleg lehet, t. i. a törvény előtt minden ember egyenlő, úgy a trón és a nép között egy olly nagy űrnek kell támadni, mellyel szükségkép csak teremtett tekintélyekkel, u. m. katonai s polgári hivatalnokokkal lehet kitölteni. E hivatalnokok feltétlenül a koronától függvén, igen természetesen magukat a koronával azonosítják, s kész az absolutismus. Állításunk valóságára elég hivatkoznunk az ázsiai despota-országokra, mellyekben születési előjog nincsen, s azért feltétlen szolgaság van. Oroszországban van ugyan nemesség, de a czár irányában egy hüvelyknyivel sincsen több joga, mint utósó parasztjának, azért feltétlen szolga mindenik. Sorba lehet venni minden korlátlan igazgatású országot, s ez eredményre jutunk. Ellenben Angliában , mert erős aristocratia van, a korona sem juthatott korlátlan hatalomhoz. Magyarországon hasonlókép a nemesség volt az alkotmány védbástyája. Ki ezt akkor nem hitte, úgy véljük a közelebbi egy év történetein eléggé okulhatott. Mihelyt a Kossuth-párt a nemességet minden befolyásától megfosztotta s a főrendi táblát a proletárok gúnytárgyául pellengérre állította. Magyarországon azonnal megszűnt a szabadság. Újra mondjuk : nemesség nélkül vagy absolutismus, vagy respublika. . Mellyikre van nálunk kilátás? nem nehéz kitalálni. Attól, hogy respublika lehető legyen, véghetetlenül távol állunk. Frankhon s Németország vannak azon stádiumon, mellyben a királysági s respublikás elemek a népeket ha nem is egyenlő, de legalább mérködző erejű táborokra osztják meg. Ezekben a két elem mindaddig fog egymással küzdeni, mig vagy egyensúlyra nem jutnak, vagy egyik a másikat le nem győzi. Hitünk szerint Németország közelebb áll a respublika diadalához, mint Frankhon. De közel még az sincs ! Ha a democratáknak komoly szándékuk van szabadságot renddel párosítani, úgy a feltétlen egyenlőségtől el kell államok, vagy nem tudják mit cselekesznek. A feltétlen egyenlőségnél fogva városok gyakorolnak túlságos befolyást. Mikből állanak pedig a városi elemek ? Vagy theoretikus spedant tudósokból, — ilyen a honoratiorok egy része, vagy szerencsekalandorokból,— illyen a honoratioroknak kevés kivétellel többi része, — kikhez jönnek minden életmódból azok, kik sorsukkal megelégedetlenek s a változásból reménylének üdvöt; vagy végre becsületes iparüzökböl; de kik bornirt felfogásuknál fogva — ha ,,ultra crepidam“ terjeszkednek — csak bajt, zavart idéznek elő. 111yenek kevés kivétellel a városi democrats elemek! Kinek kedve van a democrata álladalmak történeteiben búvárkodni, utasítjuk Athén s a középkori némelly olasz városok históriájára s állításunk valóságáról megfog győződni. Niebuhr a római respublikáról írott igen becses munkájában alaposan kifejtette, miszerint a földművelő ember, rendesen élesebb ésszel, józanabb ítélettel, higgadtabb magatartással bír, mint az iparos. A falusi embert a természet szemlélete, gazdasága vitele szükségkép többoldalává neveli, mint a mesterembert, gyárost a szűkkörű mesterség. Roma hatalma nagysága,aki tartósságának egyik oka bizonyosan az volt, mert földművelő aristocraták intézték sorsát. Bármennyit gúnyolták a táblabírákat mártius óta , nem kételkedünk kimondani, miként Magyarország nyolc százados életét a földbirtokos nemességnek köszöni, amint hogy a táblabírák bukását csakhamar követte az egész nemzet bukása! Ha tehát alkotmányos szabadságot akarunk, le kell *) *) Annyira nincs, hogy éppen eltávozóban van attól mindennap, a mint a józan ész és a rend szelleme kezd erösbülni,— és mint a tények tanúsítják. Szerk. tennünk olly utópiába való gondolatokról, miszerint mindenki mindenben teljesen s tökéletesen egyenlő legyen. Ezzel nem azt akarjuk értetni, mintha a nemesség „nem adózunk“ szabaditékát visszaállittatni kívánnék. Nem, Isten mentsen! Ez igaztalanság volt, melly meg is boszulta magát! Mi csak azt akarjuk, hogy az aristocratiának mint ollyannak legyen befolyása a közügyekbe. Itt értjük a megyei szerkezet visszaállítását, és a főrendi tábla czélszerű organisatióját. Kremsierben is eléggé kitűnik ez intézmény hiánya. A követi ház a kormánytól roppant távolságban van. Nagyon érezhető egy közelitő testület hiánya ! A főrendi tábla vagy Északamerika példájára a senatus az, melly a stabilitást képviseli a státusban. E nélkül pedig a státus örökös rázkódásoknak van kitéve. A példa mindenben a legjobb tanító. Anglia kétségkívül legszabadabb országa Európának és annak erős aristocratiája van. A históriánál mi se kívánjunk okosabbak lenni. Mi ezen okoknál fogva a nemesség eltörlését a leginconstitutionálisabb dolognak tartjuk. Budapest, febr. A Pesther Zeitung mai számában a Figyelmező ,rosz tapintatuk, ,Naseweisheil“-ja és ,verkappt magyar reactionalis irányárról beszél. Igyekezni fogunk oly világosan szólni, hogy a P. Z. megértsen és ,Verkapptheil-ot szemünkre hányni oka ne legyen. És legelőször is: ki nevez minket , verkappt’-nak, ,naseweis‘-nak , ,rosz tapintatis-nak és reactionalisnak ? Az a szajha Pesther Z., melly minden régime-nek , kéretlen, keresetlen eladta magát; melly Metternichnek tányérnyalója volt; nekünk hízelkedett; czikkeinket, melylyekben a régi ellenzék és Kossuth veszedelmes separatistikus és ultramagyar iránya ellen harczoltunk, híven lefordította és a mint Kossuthtal a revolutio és pártütés győzött, az ő palczája alá hajtva hókhoz szokott nyakát, erejétől kitelhetőleg dolgozott a birodalom szétbomlásán és ugyanazon előbb kárhoztatott ultramagyar iránynak énekelte magasztalását, s végre midőn ezen örültek regimenének is lehanyatlott a napja, nemcsak azt kezdi gyalázni, amit előbb magasztalt, és igy nemcsak önmaga csúnyaságának tart mindennap tükröt elébe, hanem egyátaljában az egész becsületes magyar nemzetet is méltatlan lefogásaival gyanúsítja. És egy ilyen köpenyegforgató , csúszó-mászó , ringyó lap merészel nekünk politikai bölcseség, becsületesség és taktika dolgában dorgáló leczkét tartani ? ! Valóban, ne csudálkozzék az olvasó, ha indignationk kitörésének ellent nem állhatunk. Nézzük csak mivel támogatja szemtelenségeit a szajha-lap. Legelőbb is a ,verkappte magyarisch-reactionäre Tendenze-et egy czikkével a Lloydnak, melly a volt magyar ellenzék meg nem szűnt separattikus törekvéseit roszalja. De hát mi köze evvel a Figyelmezőnek? Hát a Figyelmező pártolta valaha az ellenzék törekvéseit ? Kell-e ehez fogható ostobaság és szemtelenség? Egyébiránt ha magyar reactio az, hogy ollyan Pesther Zeitung—féle néhány alattomos konczlese németnek, ki elég szemtelen azon német nép nevében beszélni, melly tetteivel minden nap meghazudtolja fogadatlan prókátorait, uraságát el ne tűrjük, úgy nyakig benne vagyunk és büszkeségünk egyik csekély rugójának tekintjük. A másik argumentuma, ha az első elég nem volt,még kézzelfoghatóbban bebizonyítja ezen jellemtelen lap stupiditását. Ebben a magyar reactionális tendentia egy csörgettyüs czikkből tüntetik ki, mellyben 3 zsidókémről van szó s egy tréfa van belé hozva, bizonyos complottirozó dámákról. Az említett lap ezt valónak veszi és dorgálja, tulajdonképpen denunciálja a Figyelmező rész tapintatát, hogy még be sem végzett törvényszéki vizsgálatok eredményét hozza a nyilvánosság elibe és — mert a gonoszság rendszerint együtt jár a stupiditással — „naseweis“nak nevezvén a Figy. azon a P. Z. által meg nem értett és meghamisítva befordított kérdését: „hogy fog ezen (képzeleti) dámákra alkalmaztatni a „Kriegsrecht“? ebből azon