Figyelő, 1962. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1962-10-10 / 41. szám
------- ---------- • ' • --------- --- ' MHO I MIX ........ -■■■■'"' 1 / - ARCHIV UiVi A ara 1^6« forint Nagy eseménynek — a KGST „ünnepnapjának”színhelye lesz szombaton a nemrég felépített szőnyi olajfinomító. Ide érkezik ugyanis a nemrég felépített évi egymillió tonna kapacitású desztilláló és a krakk-üzembe a Barátság olajvezetéken keresztül az alapanyag, amelynek feldolgozása ünnepélyes keretek között kezdődik meg. Ez alkalommal különösen időszerű megvizsgálni a kőolajnak és a KGST olajvezetékének gazdasági szerepét — hazánk energiaellátása szempontjából. A kőolaj és a földigáz (szénhidrogének) ma már a világ energiafelhasználásának több, mint 50 százalékát teszik ki és ez az arány állandóan nő. A Szovjetunió fűtőanyagmérlegében a szénhidrogének részesedése már ma is több mint 40% és a hétéves terv végére (3 év múlva) eléri a világátlagot. A 20 éves terv második felében kialakítandó arányok szerint itt a szénhidrogének már az energiaszükséglet kétharmadát fedezik. Ehhez megvan a lehetőség, hiszen a Szovjetunióban található föld ismert olajtartalékának tekintélyes része, amely — nyugati szakemberek véleménye szerint is — vetekszik a világtermelés egyharmadát szolgáltató Egyesült Államok — kb. 5,5 milliárd tonnára becsült — készleteivel. Korábban a szovjet olajtermelést Baku környékével szokták azonosítani. Idők folyamán azonban bebizonyosodott, hogy szerte az Orosz Táblán, Szibériában, Középázsiában, a Távolkeleten, az Uralban mindenütt újabb és újabb gazdag kőolajtelepeket találnak. Ma a legjelentősebb kőolajtermelő terület az Ural nyugati sávja, továbbá a Káma folyó vidéke és az attól északra és délre húzódó országrészek, így többek között Tatária és Baskíria. E „második Baku” környékének kőolaját gyűjti össze és szállítja több ezer km-re nyugat felé a „Barátság” kőolajvezeték. A Szovjetunióval ellentétben ugyanis a középeurópai népi demokráciák „szénhidrogénszegények”. A Német Demokratikus Köztársaság területén kőolajtermelés ez ideig alig volt, s csak a közelmúltban érkeztek hírek a Balti-tenger Bügen szigete közelében észlelt kisebb olajelőfordulásról. Lengyelországban a kőolajtermelés évek óta 180 000 tonnás szinten mozog, s ez az ország energiamérlegében szintén nem játszik komolyabb szerepet. Csehszlovákiában a kőolaj terrmelés (kb. 150 ezer tonna évente) még a lengyelországi termelési sms-t fwmé- el. Leghosszabb a világon Hazáinkban a kőolajtermelés az utóbbi 5 évben több mint kétszeresére nőtt, s ez évben túlhaladja az 1,6 milliós tonnás tervet. Mindezek a kőolajmennyiségek azonban nagyon csekélyek az érintett országok igényei szempontjából. A belföldi termelés még hazánkban is alig felét fedezi a szükségleteknek. Az említett országok iparának kőolajigényét eddig teljes egészében a Szovjetunió elégítette ki az Ural-Volga vidéken termelt kőolajjal, amelyet vasúti kocsikkal szállítottak 2—3000 kilométeres távolságokra. Tíz-húszmillió tonna kőolajat vasúti kocsikkal szállítani —s nem gazdaságos. Vízi utakon, tankhajókkal, a szárazföldön pedig a csővezetéken történő szállítás a vasúti fuvarozás költségeinek csak egynegyedét—egyötödét teszi ki. Mivel a középeurópai népi demokráciák előreláthatólag perspektívában sem tudják saját termelésű kőolajjal fedezni igényüket, a KGST X. ülésszaka az érintett országok előterjesztése alapján 1958-ban elhatározta a nagy olajvezeték megépítését, amely 1965-ben már mintegy évi 15 millió tonna kőolajatt szállíthat a Szovjetunióból a négy népi demokratikus országnak. Így lett a „Barátság” olajvezeték a világ leghatalmasabb kőolajszálító csővezeték-rendszere. A teljes nyomvonal hossza meghaladja az 5000 km-t (csak szovjet területen több mint 2500 km). Keresztezi a Volga, a Don, a Deszna, a Dnyeper folyóit és azok vízgyűjtő területének több száz folyóját, a Visztulát, a Dunát, az Oderát és mellékfolyóikat. Keresztülhalad a Kárpátok gerincén, lengyelországi mocsarakon, számtalan vasúti és közúti pálya alatt. A vezeték a Valga-menti Kujbisevből indul el, a világon egyedülálló 1020 mm-es átmérővel. A Kujbisev—Penza közötti szakaszt még 1959-ben adták át, elkészült a Penza—Micsurinszk közti vonal és befejezés előtt áll a 430 km-es Micsurinszik—Brjanszk közti szakasz is. A brjanszki csomóponton is nagy szivattyúállomás, hatalmas tárolótartályok és egyéb felszerelések épülnek gyors ütemben. Brjanszktól a nagy átmérőjű fővezeték a bielorussziai Mozir városig halad, ahol kettéválik, egy északi és egy déli ágra. Az északi ág 1240 km hosszban egyenesen nyugatra húzódva átlépi a lengyel határt, majd Varsó közelében elhaladva, a Visztula mellett levő Plockot érinti. Itt épül Lengyelország első nagy finomítója, mely 1963—64-ben lép termelésbe, először évi 2 millió, majd 1975-re teljes kiépülése után, évi 8 millió tonna kőolajat dolgoz fel. Innen tovább épül a vezeték az NDK határáig, az Oderamenti Schwedt-ig, ahol szintén a plockihoz hasonló méretű finomító épül. Ez 1963-tól fog termelni. A déli ág (Mozirtól 1730 km hosszúságban )Lwow (Lemberg) közelében halad el, Uzsgorod (Ungvár) érintésével átlép csehszlovák területre, ahol a magyar határ közelében halad Ipolyság vidékéig. Itt elágazik Bratislava (Pozsony) felé, ahol részlegesen már üzemel a „Slovnaft” új, több millió tonna évi kapacitású finomítója, Csehszlovákia legnagyobb, korszerű kőolajfeldolgozója. Csehszlovák területen a vezeték tovább halad Brno (Brünn) és Prága érintésével a mosti baronszán-hidrogénező és motorhajtóanyag-gyártó üzembe. Jetunióban az említetteknél még egy lényegesen nagyobb csővezeték épül, a 3700 km hosszú Tujmazi (Ural)—Irkutszk Transzszibériai vezeték, melyet később Vladivosztokig lehet meghosszabbítani. A „Barátság” kőolajvezeték létesítésében a szocialista országok közös munkával, egymás anyagi és pénzügyi megsegítésével vesznek részt. A Szovjetunió segítséget nyújtott az egész vezeték tervezéséhez, különleges berendezéseket, árokásó, csőhegesztő gépeket és csőfektető traktorokat szállított az érdekelt országoknak. Az NDK a szivattyúállomások felszereléseinek szállítását és a szabályozó berendezések gyártását vállalta. Csehszlovákia a nagy átmérőjű, nagynyomású tolózárakat, Magyarország az egész vezeték távközlési és automatizációs berendezéseinek felszerelését készíti, így vált a „Barátság” kőolajvezeték a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak tényezőjévé is. A nagy mű építése még folyik. A különböző országokban több száz, sőt ezer kilométer vezeték készül el évente a teljes befejezés azonban a nagy távolságok miatt még több hónapig tart. Gazdasági előnyök Az építkezés gazdasági szempontból rendkívül jelentős és jól realizálható, eredményeket hoz: a Szovjetunióban például az 1965. évi szállítások lebonyolításához 600 000 db 25 tonnás vasúti tartálykocsira lett volna szükség. A kocsipark növelésén kívül azonban még új tehermentesítő vasúti vonalak építése, a régebbi hálózat kapacitásának bővítése is szükséges lett volna. Az előzetes számítások szerint a csővezetéki szállítás önköltsége 3—4-szer kisebb lesz, a vasúti szállítás költségeinél, így a csővezeték beruházása legfeljebb 2—3 év alatt megtérül A szállításnál mutatkozó megtakarítás azonban csak egy része a gazdasági előnyöknek. A kőolajvezeték összekapcsolja (Folytatás a 2. oldalon) üzembehelyezett beruházások vizsgálata b&r Energiaellátásunk egyik bázisa: a Barátság Olajvezeték — állásfoglalások • Az 1961-ben Nagykapacitású finomítók A másik elágazás Ipolyság (Sahy)-tól néhány kilométernyire Magyarország területére lép, ahol a 130 km hosszú nyomvonal, az épülő százhalombattai finomítóhoz vezet. Ez az üzem 1935-ben kezdi meg feldolgozni a kőolajat. A beruházás 5 éves tervünk egyik legnagyobb alkotása, elkészülte után több millió tonnás évi kapacitásával az ország világszínvonalon álló korszerű, nagy finomítója lesz. A finomító mellett épülő erőmű — hazánk legnagyobb erőműve a kőolajfeldolgozás maradékát, a fűtőolajatfogja eltüzelni és villamosenergia-termelésre hasznosítani. A százhalombattai finomító elkészültéig a kőolajvezetéket Kápolnásnyékig meghosszabbították, ahol egy régi vezeték felhasználásával csővezetéken továbbítják a kőolajat Szőnybe. Itt épült a régebbi üzemek mellé — évi 1 millió tonna kapacitású desztillációs és krakküzem. A „Barátság” kőolajvezeték nemcsak az olajszállító kapacitás és az átmérő szempontjából a világ legnagyobb létesítménye, hanem hossza is egyedülálló. Annyi, mint a világ jelenlegi leghosszabb két kőolajvezetéke együttvéve. Amerikában ugyanis a leghosszabb kőolajvezeték a „Big Inch” 2190 km, a nagy arábiai távvezeték, a „Tapline” (Trans Arabian Pipeline) pedig 1800 km hosszú. A Szov • Ankét a vállalati tervezésről • Munkaügyi Ig