Figyelő, 1968. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-03 / 27. szám
Miskolc, Győr, Budapest, Szeged, Pécs és Debrecen után ebben az évben Veszprém, a veszprémi vegyipari egyetem lesz a színhelye a közgazdászok hagyományos és országos méretű találkozójának, a VII. közgazdász vándorgyűlésnek, amelyre július 4 —5 —6-án kerül sor. A vándorgyűlés három szekcióban — a bevezető előadások elhangzása után —, napjaink legidőszerűbb közgazdasági témájáról, a gazdaságirányítási rendszer bevezetésének eddigitapasztalatairól folytat eszmecserét. Az I. szekció vitaindítóját „Vállalati erőforrások — vállalati mobilitás” címmel Szerb Ferenc, a Vegyipari Fejlesztési Egyesülés elnöke terjeszti elő, a II. szekció vitatémája „Fejlesztés és vállalati üzletpolitika”, melynek előadója Madarassy Attila, pénzügyminiszter-helyettes. A III. szekció témája „Értékesítés és piacszervezés”, előadók: dr. Koren Miklós, a Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat igazgatója és dr. Oblath György, a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. '/ Xd nao. GAZDASÁO IRÁNYÍTÁS - VÁLLALATI NYERESÉG A VII. közgazdász vándorgyűlés vitaindító előadásai (Folytatás a 8. oldalon)/ A világ villamosenergia-termelése és felhasználása tízévenként megkétszereződik. Hazánk az egy lakosra jutó villamosenergia ellátásban (1967–1300 kWa/fő), Lengyelország után és Románia előtt foglal helyet az európai ranglistán. (Az Európa-első Norvégiában az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás több mint tízszerese, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában pedig kétszerese a magyar fogyasztásnak.) Helyezésünk — és az igények növekedése — tehát mindenképpen sürgeti a villamosenergia-ellátás gyorsütemű fejlesztését. Ezt a tendenciát tükrözik az erőműlétesítési és bővítési törekvések ésbekapcsolódásunk a nemzetközi villamosenergia együttműködés hálózatába. A villamosenergia-fogyasztás 1967-ben (13 319 100 millió kWó), mintegy 8 százalékkal volt több, mint 1966-ban. Ez a fogyasztás az 1960. évinek (7 410 000 kWa) 1,8, az 1955. évi fogyasztásnak pedig több mint 2,5-szerese volt. A fogyasztás adatai tehát a világátlagot jelentő 10 évenkénti megkétszereződésnél jóval gyorsabb ütemű fejlődést tükrözik hazánkban. Az elmúlt hét esztendő alatt (1960-tól 1968-ig) ugyanis az értékesített villamosenergia mennyisége csaknem megduplázódott. S az új erőművek építési és üzembehelyezési ütemét tekintve 1970-ig az 1960. évi villamosenergia termelésnek és fogyasztásnak legalább két és félszeresével számolhatunk. A Magyar Villamos Művek (MVM) országos tröszti szervezetében működő 13 erőmű- és 7 áramszolgáltató vállalatunk nettó termelése 1967-ben 10,113 millió kWó vilamosenergia volt. Ehhez számítandó a csaknem 2 ezer millió kWó villamosenergia-import és az üzemi erőművek saját energiatermelése. (1967-ben a nemzetközi együttműködés keretében 289 ezer kWó energiát exportáltunk, szemben az 1966. évi 148 ezer kWó villamosenergia exportunkkal.) A rendelkezésre álló energiamennyiség és a felhasználás közötti különbség főként a hálózati veszteségekből adódik. (Ez év elején már 87,7 ezer kilométernyi villamosenergia-vezeték hálózta be az országot, 1960-ban 63,3 ezer km.) A fejlesztésnél tehát, a kapacitásnövekedéssel nem mindig arányos hálózati veszteségnövekedéssel is számolni kell. Szén -földgáz - atom Villamosenergia-termelésünk növelésének másik — relatív — problémája hazánk tüzelőanyaghelyzete, ami nyilvánvalóan befolyásolja erőműveink — a világhelyzethez viszonyított — korszerűségét is. S bár igaz, hogy energiamérlegünk mindjobban a szénhidrogének (földgázkőolaj) felé billen, az is tény, hogy még jelentős hasznosítható szénkészlettel rendelkezünk. Ennek erőművi tüzelése ma még gazdaságos, főleg korszerű (például porszéntüzelésű) kazánokban. A MVM erőműveiben felhasznált tüzelőanyag aránya 1967-ben. Index: 1960-100. Lignit 71,0 Energetikai barnaszén 143,5 Minőségi barnaszén 42,5 Feketeszén féltermék 480,5 Pakura 630,0 Földgáz 670,0 Erőműtől a konyháig A felhasznált energiahordozók aránya tehát a nagyobb fűtőértékű tüzelőanyagok felé tolódik , nemsokára a táblázatba kerülhet az atomenergia is, mint a legkorszerűbb tüzelőanyag, amellyel a távlati tervezésnél már számolni kell. (Világgazdasági számítások szerint 1980-ra 6,5 százalék, 2000-re pedig 17,5 százalék lesz az atomenergia részesedése a világ energiatermeléséből.) Hazánkban az elmúlt 10 esztendő alatt kilenc nagy erőművet létesített, illetve bővített a MVM. Tavaly helyezték üzembe a Tiszai (régi nevén Tiszapalkonyai) Erőmű 5., 6. és 7. sz hőszolgáltató gépegységét, 100 MW kapacitással bővült a Bánhidai hőerőmű és üzembe helyezték az addig 290 MW kapacitással működő Dunamenti Hőerőmű 5. sz. 150 MW-os gépegységét. Múlt év augusztus havának végén azonban súlyos tűzeset következett be a Dunamenti Hőerőműben, amely az üzemben levő 2 db 150 MW-os, s az üzembevétel előtt levő harmadik 150 MW-os gépegység villamos segédüzemi berendezéseit elpusztította. Az idei program legfontosabb feladata a 3 db 150 MW-os gépegység helyreállítása, amelyek közül 2 db máris újból üzembe került. Folyik a 800 MW-os Gyöngyösi Hőerőmű építése, amelynek első két gépegysége 1969. évben kerül üzembe. A nemzetközi hálózattal együttműködő villamosenergia-rendszerünk termelésének százalékos megoszlása 1967-ben a következő volt: 1. MVM erőmű vállalatok 89,7% 2. MVM áramszolgáltató vállalatok 0,7% 3. MVM vízierőművek 0,7% 4. Üzemi erőművek 8,9% összesen 100,0% A mai villamosenergia-termelésben tehát még jelentős szerepet töltenek be az üzemi erőművek. A tendencia azonban az iparfejlesztés terén is az országos hálózatra épülő ipar. Ez kifizetődőbb, mert az erőműlétesítés költségeit növeli — különösen üzemi méretekben —, hogy a szükségletet nem lehet az egész évre egyenletesen elosztott havi vagy akár dekádonkénti fogyasztási átlag alapján megítélni. A villamosenergia-temelés és import tervezésénél figyelembe kell venni a szükségletingadozást, például, az évszakonkénti, vagy a nappali-éjjeli energiaigény közötti különbséget is. Azaz: a megfelelő és folyamatos villamosenergia-ellátás feltétele a kapacitás és a csúcsterhelés alatti igény összhangja. A villamosenergia iránti igény alakulását példázza, hogy tavaly a legnagyobb terhelési napon (a Magyar Villamos Művek adatai szerint) a napi csúcsterhelés 7,2 százalékkal volt magasabb, mint 1966-ban. A „kiegyenlítés” nyilván könnyebb — és olcsóbb — a nemzetközi együttműködés keretében dolgozó országos villamosenergia-hálózat révén, mint üzemi, vállalati „kis erőmű” szinten. Mindezért tervezünk úgynevezett nagy erőműveket az ország energiaellátásához, az ipari, a mezőgazdasági, a közművesítési és a lakossági energiaigények kielégítéséhez. Villamosenergia-rendszerünk a fogyasztók jellege és a műszaki lehetőségek szerint nagyfeszültségű és kisfeszültségű hálózatba osztja el a villamosenergiát. A kisfeszültségű fogyasztók között a legnagyobb a háztartási fogyasztás, ami egész villamosenergia-termelésünk kb. egytizedét teszi ki. A háztartások gépesítése, híradástechnikai cikkek (tv-k, rádiók, magnók stb.) terjedése és főleg ez egyre több lakás gyorsan növeli az igényeket. Amíg 1951-ben (1938-hoz képest) a háztartások évi átlagfogyasztása csak 3,7 százalékkal emelkedett, addig 1951 és 1967 között már három és félszeresére nőtt! Villamosenergia-termelésünk növelése és a nemzetközi együttműködés fokozása tehát azt is jelenti, hogy az egész ország villamosítása után, a gazdasági élet „fizikai vérkeringésének” gyorsítása mellett, az otthon is kulturáltabbá válik ... Horváth Mihály leza ÚJ SZEREPLŐK AZ ENERGIAELLÁTÁSBAN fii A magyar-szovjet kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok (2. oldal.) Beruházások 1967-ben (3. oldal.) • Az egyezkedést is meg kell tanulni (4. oldal.) • Nógrád iparra vár (5. oldal.) Mi a jón tsz-ek diferenciálódásában __ (11. oldal.) Kereslet - kínálat (13. oldal.)