Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-04-02 / 13. szám

A KŐNYOMÁSOS SOKSZOROSÍTÁSTÓL AZ OFSZET ROTÁCIÓS ELJÁRÁSIG I­I­I , Í<cU\ | I Ä! A ZRÍNYI NYOMDA 1 I ’ ; ' II • fii s s Száztizenkét évvel ezelőtt Pollák Károly pest­budai polgár az akkori „Két sas ucca meg a Fő út szögletén” megnyitotta­­kőnyomdá­ját. A Pester Lloyd Kalender 1859-es évfolyamá­nak címjegyzékében már ezt olvashatjuk: „Pol­­lak Gebrüder, Waitzner str. 8.”, azaz: Pollák test­vérek, Váci utca 8 (a mai Váci utca 18. számú ház helyén). Az első napilap 1870-ben az akkor már Légrády néven szerep­lő tulajdonos ismét jó üzleti érzékről tesz tanú­ságot: a Heckenast és Wodianer nyomdától át­veszi az Ellenőr című napilap készítését. Több más napilap után —, melyeket szinte erőpróbá­nak szánt Légrády — 1878-ban indítja meg a legjelentősebbet, a Pesti Hírlapot, mely ettől kezdve egészen 1944-ig jelent meg. 1894-ben Légrády felépíttette az új nyomda­épületet, az akkori Váczi körút sarkán, egy dü­­ledező csapszék helyén. A Légrády Nyomda mai utóda, a Zrínyi Nyomda, ma is itt működik, a Bajcsy-Zsilinszky út 78. sz. alatti, négyemeletes épületben. Ez az épület már valóban nyomdának épült: az egész objektum alatt levő, 100 cm vas­tag betonblokk, a vastag falak mintha csak a mai modern, gyors járatú gépekhez épültek vol­na, rezgésmentesen, szilárdan állnak a falait. A felszabadulás óta eltelt 25 esztendő — különösen az államosítás óta — mér­hetetlen változást hozott az utód, a Zrínyi Nyom­da életében. Ez a változás jelentősen kihat a mai magyar sajtóra és könyvkiadásra is. A Zrínyi Nyomda is elsősorban lapelőállító nyomda, hi­szen kapacitásának kb. 75 százalékát lapok nyo­mása köti le. Az 1969-es esztendőben felhasz­nált, több mint 10 000 tonna papírból kb. 8000 tonnát a lapok előállítására fordítottak. Egy lap helyett 130 Ma a Zrínyi Nyomdában 130 féle lapot állíta­nak elő. Közülük kettő napilap: a kétnyelvű Daily News és a Világgazdaság című közgazda­­sági lap. Az előbbinél szinte egyedülálló, hogy bár napilap, mégis az igen komplikált techno­lógiájú, rotációs mélynyomtatással készül. Mind a 130 lapot nem tudjuk felsorolni, nem is szükséges. De feltétlenül említésre méltó, hogy olyan országos jellegű és nagy példányszámú hetilapok készülnek a Zrínyi Nyomdáiban, mint a Rádió és Televízió Újság (a legnagyobb pél­dányszámú magyar hetilap), a Magyarország cí­mű külpolitikai hetilap, a Ludas Matyi, a Ma­gyar Ifjúság, a Képes Sport, a Lobogó, a Nép­hadsereg, a Magyar Rendőr, a Hazáért. Itt ké­szülnek a pártsajtó havi folyóiratai — a Párt­élet, a Társadalmi Szemle, a Béke, és Szocializ­mus és olyan jelentős társadalompolitikai és iro­dalmi sajtóorgánumok, mint a Valóság, a Magy­ar Sajtó, a Kortárs és az Új írás. Ennek a — mennyiségileg és formailag is — megnövekedett követelménynek a Zrínyi Nyom­da csak a megváltozott körülmények közepette képes eleget tenni. A fejlődés nem magától, tör­vényszerűen jött létre. Az objektív feltételeken —­ melyek közül elsősorban a megváltozott tár­sadalmi viszonyok a döntőek — és a növekvő társadalmi szükségletek természetes kielégítésén túlmenően a technikai fejlődés anyagi bázisának a megteremtése, a nyomda dolgozóinak lelkes, odaadó munkája, szakmai fejlődése, az új tech­nológia iránti fogékonysága feltétlenül „bele­játszik” a feladatok teljesítésébe. FEJLŐDÉS ADATAI 1948 1969 Egy M órára jutó termelési érték (Ft) 8,55 67,37 Papírfelhasználás (tonna) 1510 10 456 Könyvtermelés (tonna) 402 2 461 Folyóirat (tonna) 1010 7 500 Létszám (fő) 395 1 500 Hogyan sikerült e fejlődést megvalósítani? Elsősorban a műszaki feltételek megváltozta­tásával. A nyomdaépület belső kiképzését a munkaműveleteknek megfelelően kellett átala­kítani, a más célokat szolgáló helyiségeket (ki­adóhivatal, magánlakások) birtokba venni, a gé­pi felszerelést állandóan és tervszerűen bővíteni. Ebben két szempont vezérelte a nyomda veze­tőit. Egyrészt arra törekedtek, hogy a nyomda­ipar fejlődésével lépést tartva, amelyik munka­­területen lehetséges, a nehéz kézi munkát gépe­sítsék. így érték el, hogy megfelelően gépesített, korszerű kötészetet tudtak kialakítani, ahol ma már napi 10—12 000 kötött könyvre és 30—40 000 brosúra gyártására van gépi kapacitásuk. Más­részt — jelentős beruházási összegekkel , kor­szerű és újszerű nyomtatási eljárások bevezeté­sével formálták a magyar nyomdatermékek ar­culatát. Egyik ilyen legjelentősebb kezdeménye­zésük az ofszet rotációs nyomtatási eljárás hazai megvalósítása, amellyel elsősorban az országos jellegű hetilapok „külleménél” okoztak jelentős kedvező változást. (Ezzel a nyomtatási eljárás­sal készül például a Magyarország, a Rádió és Televízió Újság, a Magyar Ifjúság, és a Ludas Matyi.) Másodsorban — éppen a lapok előállítása miatt — olyan munkaszervezeti intézkedéseket valósítottak meg, amelyek lehetővé teszik a la­poknál a gyors átfutási időt, egyszerre, lökés­szerűen érkező nagyobb kéziratmennyiség foga­dását (pl. lapok ünnepi számánál, különkiadá­soknál). Lapkészítő, vertikális szervezetű mun­kabrigádok létrehozásával elérték, hogy minden jelentősebb sajtóterméket napilapszerűen állíta­nak elő. A lapok elkészítése minden munkafá­zisban zöld utat kap, hiszen megjelenési határ­idejük kötött, részben az utcai árusítás, részben a postai szállítás miatt. Végül, de nem utolsósorban a növekvő felada­tok személyi feltételeit is meg kellett teremteni. A feladatoknak megfelelően ötszörösére növeke­dett létszámot tervszerű szakmunkásképzéssel, ésszerű káderutánpótlással, kéziszedő-szakközép­­iskola szervezésével, szakmai továbbképzéssel (nyomdaipari technikum, főiskola, egyetem) igye­keztek biztosítani. Ennek eredményeként a dol­gozók összetétele jelentősen megváltozott: egy­­részt az összlétszámon belül a szakmunkások száma nőtt, másrészt a szakmunkás- és vezetői gárda megfiatalodott. Ennyi lap naponkénti, hetenkénti, havonkénti elkészítése azt jelenti, hogy a Zrínyi Nyomda —­­formai szempontból — a magyar sajtó egyik leg­szélesebb skálájú üzeme. Az itt készülő lapok technikai kivitelezése, esztétikai jellegzetessé­gei döntően meghatározzák a magyar sajtóter­mékeket. Ugyanakkor be is határolják a formai kivitelezést, hiszen a Zrínyi Nyomda nyomda­technikai lehetőségei közel azonosak a többi lap­készítő nyomdáéval. Mint cseppben a tenger, úgy ,a Zrínyi Nyomda adottságaiban is megmu­tatkozik az egész magyar nyomdaipar minden pozitívuma és minden nehézsége. Az eddig leírtak is bizonyítják, hogy a fejlő­dés, az elért eredmények nagyok. Talán­ az is kitűnik, hogy a mögöttük levő erőfeszítés sem­ kicsi. Az sem lebecsülendő, hogy a Zrínyi Nyom­da is, de az egész magyar nyomdaipar igyek­szik mindent megtenni, minden lehetőséget meg­ragadni, hogy mind a könyvgyártás, mind a sajtótermékek előállítása terén technikában, technológiában az új, a korszerű uralkodjék. Ezt mutatja a Zrínyi Nyomdánál a már említett of­szet rotációs nyomtatási eljárás bevezetése (40 millió forintnál többe került ez a beruházás). A meglevő újdonságok mellett a lapelőállító nyom­dák mindegyike olyan perspektivikus fejlesztési tervet dolgozott ki, amely egyenként több száz­millió forintos beruházást irányzott elő a negye­dik ötéves terv időszakára. Generális megoldás kell E tervek megvalósítása életbevágóan szüksé­ges. Hiszen minden eddig elért eredmény és erő­feszítés mellett is, a Zrínyi Nyomdában, de az egész magyar nyomdaiparban veszélyben van szinte hétről hétre a sajtótermékek jelentős ré­szének megjelenése. Az igények és a szükség­let napról napra nő (a magyar sajtó 1956-ban 16 ezer tonna papírt használt fel, 1969-ben 66 ezer tonnát), a nyomdaipar ezt a növekvő igényt saját erejű beruházásokkal nem tudja követni. Az illetékes párt- és állami szervek foglalkoztak e súlyos helyzettel és megfelelő határozatok is születtek, hogy a negyedik ötéves terv idején az elszomorító nyomdai helyzet javuljon. A sajtó és a könyv politikai, kulturális fel­adatot lát el: közvéleményt formál, bővíti az olvasók ismereteit, formálja tudatukat. Tehát a nyomdák — közvetve — nemcsak gazdasági feladatot oldanak meg a nyomdatermékek elő­állításával, hanem jelentős politikai missziót is teljesítenek. Ismerve a Zrínyi Nyomda kollektíváját és erő­feszítéseiket az eddig elért eredményben, el­mondhatjuk: mérhetetlenül sok történt e száz­éves üzem utolsó huszonöt esztendejében. A Zrínyisek a maguk részéről mindent megtesz­nek a további szükséges fejlődés feladatainak­­teljesítéséért is. Gyorsmarató gép a cinkográfiában Az ofszet rotációs gép egy részlete bt.­­ Szakközép­­iskolások tanműhe­lye 35

Next