Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-01-21 / 3. szám
2 A Magyar Cukoripar Kaposvári Cukorgyára kúphomokkerekes, kétfokozatú, fekvő elrendezésű IPARI HAJTÓMŰVET KERES MEGVÉTELRE ADATOK: egy 22.35.20 J.i.=40 N, bemax =3,2 kW, naq=1000/perc egy 22.35.200 B.i.=40, Nbemax =3,2 kW, nbe =1000/perc Gépipari, valamint villamosipari műszaki tanácsot alakított a kohó- és gépipari miniszter, a gépgyártás, illetőleg a villamosgépgyártás, a híradástechnika és a műszeripar fontosabb műszaki és gazdasági kérdéseinek a véleményezésére. A tanács megtárgyalja és véleményezi azokat a jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat, tervezeteket és állásfoglalásokat, amelyeket főleg az alábbi kérdésekben nyújtanak be: Távlati iparfejlesztési koncepciók és tervek, országos hatáskörű tudományos és műszaki szervek által feidolgozott koncepciók, a tudományos és ipari kutatás, valamint műszaki fejlesztés irányelvei és az erre vonatkozó koncepciók és tervek, a felsorolt koncepciók és tervek előkészítő anyagai, továbbá a felsorolt koncepciók és tervek végrehajtásával kapcsolatos teendők. A miniszter a gépipari műszaki tanács elnökévé dr. Kovács Istvánt, a miniszter első helyettesét, elnökhelyettesévé György Gyula miniszterhelyettest, a villamosipari műszaki tanács elnökévé dr. Kovács Istvánt, a miniszter első helyettesét, elnökhelyettesévé Asztalos Lajos miniszterhelyettest kinevezte. Szentes energiaellátása igen kedvezően alakul. Készül a 12.-ik termálkút, ezzel 1970-től az olcsó energia, amely eddig a mezőgazdasági üzemeket szolgálta, különböző intézmények, s lakások fűtésére is hasznosítható. Emellett megérkezett a városba a földgáz is, ami a legolcsóbb energiahordozó, s ugyancsak a mezőgazdaságot szolgálja majd, mivel a gazdaságok kivétel nélkül a város határát átszelő országos földgáztávvezeték közelében vannak. Elkészült a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben a földgáz hasznosításának Szentes-vidéki terve is, s az idén már a termelőszövetkezetek távlati programjai ezekhez igazodnak: mindenekelőtt takarmány- és terményszárításra, valamint állttenyésztési objektumok fűtésére veszik számításba a földgázt a termálvíz mellett. A városi tanács vb. mezőgazdasági osztályán úgy vélik, hogy Szentes energiaellátása igen hosszú időre megoldott és ezzel alapvetően hozzájárul az ország élelmiszertermeléséhez. A személyfuvarozás javítása az autóközlekedés egyik legfontosabb feladata 1970-ben. Ezt 1000 autóbusz és 450 személygépkocsi beszerzésével és 100 csuklós autóbusz üzembe állításával segíti elő az Autóközlekedési Tröszt. Ebben az évben sűrítik a munkás- és a tanulójáratokat, s több kocsit kap a nagyvárosok helyi forgalma. Hatvan autóbuszt pedig a csúcsforgalmi zsúfoltság enyhítésére helyeznek üzembe. Hét megye területén 32 újabb községet kapcsolnak be a rendszeres autóbuszforgalomba. 1970-ben 15 gyenge forgalmú, mintegy 350 kilométer hosszúságú vasútvonal személy- és teherszállítási feladatait veszik át a MÁV- tól. Tavasszal hat új nemzetközi vonalat nyitnak meg: hetenként kétszer közlekedik majd a Budapest—Kijev közötti, naponta a Budapest—Bécsközötti járat. A taxiforgalmat elsősorban a vidéki nagyvárosokban fejlesztik. Új AKÖV-telep épül Csongrádon, Barcson, Győrött és Tapolcán. Három és fél milliárd forintot költöttek az élelmiszeripari vállalatok az elmúlt évben beruházásokra az 1963. évi 1,9 milliárddal szemben. Az egyedi nagy beruházások közül különösen jelentős a Debreceni Konzervgyár rekonstrukciója, a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyáregységének és győri hűtőházának felújítása és a Borsodi Sörgyár építésének megkezdése. Új tejgyárat kapott Székesfehérvár és Szeged, a miskolci üzemben pedig 1970 első negyedében kezdik meg a munkát. 1969-ben 105 ezer tonna kapacitású gabonatároló teret építettek, s a Gabona Tröszt ebben az évben a rendelkezésre álló 300 millió forintos beruházási összeg terhére már soron kívül létesített újabb tárolókat. 1970-ben tovább emelkedik a beruházásra fordítható összeg. A mezőgazdaságban 2, az élelmiszeriparban 7, a fagazdaságban 3,5 százalékos növekedéssel lehet számolni. Csökkenteni igyekeznek a járulékos beruházások terén mutatkozó lemaradást, hogy ezzel lehetővé tegyék a meglevő állóeszköz-állomány gazdaságosabb kihasználását. Kiemelt feladatként kezelik a miskolci húskombinát, a szegedi szalámigyár és a kelet-budapesti tejüzem építését. Nemzetközi kapcsolatok Az indiai iparfejlesztési és vállalatügyi minisztérium delegációja Bana K. D. M. Singh főosztályvezető vezetésével a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetőivel tárgyalt az együttműködés lehetőségeiről, s tanulmányozta több magyar vállalat tevékenységét is. — A nyíregyházi TÜZÉP vezetői Csehszlovákiában tárgyaltak a kishatármenti árucsere-forgalomról. — A csehszlovák CENTROLEN (len-kenderipari egyesülés) küldöttsége a szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál együttműködésre vonatkozó szerződést írt alá. A Szabolcs-Szatmár megyei faipari küldöttség tanulmányozta a Szovjetunió Kárpátontúli területén a szervai, az ungvári és a munkácsi üzemeket. Gépsorokat vásárolt a Magyar Kábelművek, a SAT vállalattól, amelyeken a francia cég licence alapján kis koaxiális kábelereket készít. Egyetlen kábelér 960 egyidejű telefonbeszélgetés átvitelére alkalmas, de az egyidejű beszélgetések száma 2700-ra is növelhető az erősítők sűrítésével. Egyszerre több ér is beépíthető a kábelbe, s így a 10 ezret is meghaladhatja az egyidejű beszélgetések száma. VDMA műszaki hét A VDMA, Verein Deutsche Maschinenbau Anstalten (Német Gépipari Vállalatok Egyesülése) február 2—6 között műszaki héten mutatkozik be Budapesten, a Technika Házában. A VDMA, melyet 1892-ben Kölnben alapítottak, jelenleg Majna-Frankfurtban székel, és a Német Szövetségi Köztársaság legnagyobb gazdasági egyesülése, kereken háromezer vállalatot tömörít magában. A műszaki héten, melyet a Gépipari Tudományos Egyesület rendez az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Kémikusok Egyesülete, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület közreműködésével, a nemzetközi tekintélynek örvendő Prof. Zierbarth, a friedrichshafeni fogaskerékgyár igazgatója és az ugyancsak nagyhírű Prof. Opitz, az aacheni Technische Hochschule rektora tart bevezető előadást Az állam és az ipar együttműködése a gépipari kutatásban és fejlesztésben, illetve A racionalizálás lehetőségei a konstrukciós munkálatok során címmel. Ezt követően 43 előadás hangzik el a többi között műanyaggépekről, szerszámgépekről, technológiai kérdésekről, numerikus vezérlésű berendezésekről és az automatizálásról, melyek széles körű áttekintést nyújtanak az NSZK gépiparáról. Az előadások kapcsán 23 műszaki filmet is bemutatnak. A műszaki héten kiállítást is rendeznek, melyen 42 cég állítja ki különböző berendezéseit, illetőleg az ezeket szemléltető modelleket és makettekat. IPARI NÉPVÁNDORLÁS (Folytatás az 1. oldalról) Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységében 1968-ban 657 betanított munkás pályaalkalmassági vizsgálatát végezték el. A kényes félvezetőgyártásra 433 embert ítéltek alkalmasnak és 80 százalékuk bevált. Az Izzó fővárosi törzsgyárában — kísérletképpen — azokat is felvették, akiket az előzetes vizsgálatok során rádiócső szerelésre alkalmatlanoknak találtak. Csaknem 70 százalékuk nem vált be és rövid idő múlva kilépett a vállalattól. Ott, ahol jó az együttműködés a személyzeti osztály, a munkapszichológus, sőt az üzemorvos között, ahol van idő és lehetőség a prevencióra, ott a kilépők száma igen kevés. Sajnos, azonban az üzemi pszichológiának nagyobb a híre, mint a lehetősége. Arról nem is beszélve, hogy a megfelelő körülmények között dolgozó üzemi pszichológusok száma elenyészően csekély és többnyire csak a legnagyobb vállalatoknál található meg. Az eddig felsorolt tények egyelőre még csak tünetek, amelyeknek okait kell keresni. S az okokhoz egyfelől közelebb vihet, ha azt vizsgáljuk, hogy melyek a legmozgékonyabb, a leginkább vándorló rétegek. Vállalati felmérések, iparági és összesített statisztikai adatok bizonyítják, hogy vezető helyen a segédmunkások vannak. Bérük lényegesen kevesebb még a szállító- és rakodómunkásokénál is és — a kettő között nem nehéz okozati összefüggést találni — munkaintenzitásuk, munkafegyelmük rendkívül alacsony. A szakmunkásoktól jóval nagyobb fegyelmet és munkaintenzitást követelhetnek a vezetők, mint a mellettük dolgozó segédmunkásoktól, akik az esetleg nem eléggé tapintatos bánásmód miatt egyszerűen otthagyják a gyárat. Ez a jelenség érthető módon demoralizál és további feszültségek okozója lehet. Ha a vállalatoknak módjuk lenne segédmunkásokat teljesítménybérben foglalkoztatni, alighanem javulna munkafegyelmük és munkaintenzitásuk is. , A pénz nem minden jogos a minduntalan hallható, bár nagyon egyszerűsítő, kifogás: „ha már ilyen nehéz munkát végzek, legalább fizessék meg..De el kell fogadni azokat a véleményeket is, amelyek szerint a bérokokkal legalábbis egyenrangúak azok a kifogások, amelyek a munkahellyel és annak irányításával kapcsolatosak. Nem szabad azt hinni, hogy a magasabb fizetés, az ösztönzőbb bérrendszer egycsapásra mindent megold. Csupán utalásszerűen említenénk az amerikai Herzberg vizsgálatait, amelyek szerint a pénz szerepe a munka megbecsülésének tényezői sorában az ötödik helyet foglalja el. A csehszlovák Ruzicka a fizetésnél ugyancsak nagyobb jelentőséget tulajdonít az elismerésnek, az alkotó tevékenység sikerörömének, és a vezetők, munkatársak jó kapcsolatainak. Ezeket a véleményeket a hazai vizsgálatok is alátámasztják, s erre jó példa az Egy sült Izzó újpesti törzsgyárában végzett munkalélektani vizsgálat. Alaptényezők a megkérdezett dolgozók irány %a nincs megelégedve A munkaerő-fluktuáció — eredetét tekintve — vállalati sajátosság, üzemi kategória, a vállalati munkaügy egyik következménye, de olyan jelenség, amit csak vállalati hatáskörben nem lehet megoldani. Központi intézkedésekre, állami beavatkozásra van szükség. Természetesen oly módon, hogy a szabad munkavállalás jogának sérelme nélkül korlátot szabjon az egyre nagyobb és hatásaiban mind tovább gyűrűző munkaerővándorlásnak. Állami beavatkozásra van szükség már csak azért is, mert a jelenlegi állapotok előidézésében a szabályozó rendszer is szerepel. Attól való félelem, hogy a gazdaságirányítás reformja esetleg munkanélküliséget okoz, túlbiztosított intézkedésekhez, rendeletekhez vezetett. A szabályzó eszközök szinte kikényszerítették a túlzott munkaerő-keresletet. Az ellenszert megtalálni is nagyon nehéz. A jövedelemszabályozás új rendszerének hatása egyelőre még kérdéses. De vitathatatlan, hogy részben ezen az úton kell továbbhaladni, mert az is vitathatatlan, hogy ami a gyárkapun kívül munkaerőhiánynak látszik, a kapukon belül valójában munkaerő-felesleg. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a keresletet csökkentik. Másrészt megteremtik a szabályozott, tudatosan befolyásolt munkaerőpiacot, amelyre nem a spontaenitás, hanem a tervszerűség, a munkaerő átgondolt, a mindenkori termelési feladatoknak megfelelő mozgása jellemző. Az átlagbér-szabályozás módosított rendszerének következetes alkalmazásával, a teljesítmények szerinti bér- és jövedelemdifferenciálással a munkaerő-csábítás megszüntetésével, a vállalaton belüli munkaerő-felesleg feltárásával jutunk közelebb a célhoz: az alacsonyabb hatékonyságú területekről a magasabb hatékonyságú területek felé irányuló munkaerő-áramláshoz. Vértes Csaba — keresetével — a munkatársak egymás közötti viszonyával — a megbecsüléssel — a vezetőkkel való kapcsolattal — az előmeneteli lehetőségekkel — a munkahely tárgyi adottságaival 83 44 51 22 57 51 71 37 77 42 58 34 FIGYELŐ, 1970. JANUÁR 21.