Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1970-11-25 / 47. szám
*^£ff#eee’nnnnmnn Nemzetközi kapcsolatok Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója és Földes Sándor kereskedelmi igazgató Moszkvában folytatott tárgyalásokat. Pataki Emil, a Villamos Berendezés és Készülék-Művek kereskedelmi igazgatója, Szabó László, a VBKM Elekthermax gyárának igazgatója és Kiss Ferenc, a VBKM Fejlesztő Intézete osztályvezetője az NSZK-ban, Svájcban és Ausztriában járt tanulmányúton, Sombor György, a VBKM kereskedelmi igazgatója pedig Jugoszláviában folytatott tárgyalásokat. — Tuza Pál, a fűzfői Nitrokémia Ipartelepek gazdasági igazgatója Dániában járt. Teiszler Ferenc és Leyer János, a Váci Kötöttárugyár mérnökei Olaszországban jártak tanulmányúton. A sellyei műmárványkísérletek során márványporból, műgyantából és színezőanyagból olyan műmárványt kísérleteztek ki, ami a felhasználók szerint szebb, mint az igazi. Erezete tökéletes, súlya pedig jóval kisebb, mint a kőé, ami az építőiparban jelentkező széles felhasználási területet figyelembe véve, már egymagában is jelentős. Alkalmas külső és belső burkolatok készítésére, kádak, mosdók, márványpadozatok, sőt bútorok burkolására. Emellett a műmárvány rugalmas, saválló és kitűnően bírja a meleget. S minthogy a legfontosabb alapanyaga a márványpor, korlátlan mennyiségben van a siklósi bányákban, a pécsi és sellyei építőipar már is jelentkezett, hogy a gyártást szívesen vállalnák. Felvetődött a kívánság, hogy a lakásépítés változatos kivitelezésére — központi segítséggel — a jelenlegi gyártási kapacitást az optimális nagyságra emeljék. Ez annál is inkább kívánatos, mert komoly külföldi érdeklődésre is számítani lehet. Új eljárást dolgoztak ki a vasúti járművek korszerűsítésére a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodáiban: a vagonokat mozgó szórókapuval festik. Az eljárás alkalmazása több millió forint megtakarítást jelent egy-egy üzemnél. A KGMTI-ben most a galvanizáló üzemek és a festőüzemek működését szolgáló számítógépes programozás kialakításával foglalkoznak. Az I. erősáramú elektronika november 25-től 27-ig rendezi Budapesten a Technika Házában a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A háromnapos tanácskozáson a hazaiakon kívül 11 ország szakemberei összesen 72 előadásban ismertetik szakterületük legújabb eredményeit. A konferencia alkalmából november 25-től december 1-ig, ugyancsak a Technika Házában kiállításon mutatják be a magyar erősáramú elektronikaipar gyártmányainak a keresztmetszetét. A kiállításon öt külföldi kiállító is bemutatkozik. November 30-án és december 1-én gyártmányismertető előadásokra is sor kerül. Új öntödét építenek több, mint kétszázmillió forintos költséggel a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban. Az öntőcsarnokban évente 18 ezer tonna öntvényt állítanak majd elő. A győriek az NSZK-beli GHW céggel kötöttek szerződést a technológiai tervekre, melyeket gyártmányaikkal rekompenzálnak. Az öntöde építését több szocialista ország is segíti, és a tervek szerint a negyedik ötéves terv második felében kezdi meg a működését A FINNAIR légitársaság ez év november 1-től a MALÉV-vel közös elszámolási rendszerben (pool-ban) bonyolítja le a Finnország és Magyarország közötti forgalmat. Ennek keretében magyar állampolgárok Budapestről Helsinkibe (és vissza) a FINNAIR járataira is forintért válthatják meg jegyüket. A két főváros között együttesen heti 4 járatot tartanak fenn. Tekintettel a magyar —finn kapcsolatok állandó bővülésére és az utazások egyre nagyobb számára, a finn légitársaság hamarosan irodát is nyit Budapesten. Növekszik a légi teherszállítás jelentősége is, különösen a magyar gyümölcsöknek a finn piacra történő gyors eljuttatásában. MTA vitaülése, a számítógépekről Az MTA ülésszakán, a matematikai és fizikai tudományok osztályának és a műszaki tudományok osztályának közös vitaülésén Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője „A számítógépek alkalmazásának tapasztalatai és perspektívái a statisztikai információrendszer fejlesztésével kapcsolatban’’ címmel tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a gazdasági és társadalmi jelenségek megfigyelése, az összefüggések mélyebb elemzése, nagy volumenű információfeldolgozási, számítástechnikai, ökonometriai problémák megoldását igényik Ezért kézenfekvő, hogy ehhez a munkához gépeket vegyenek igénybe. Vázolta a statisztikai adatfeldolgozás gépesítésének eddigi eredményeit. A statisztikai adatok elektronikus számítógépek segítségével való feldolgozása szélesebb körben — csak megleh értésén későn— 1966-ban kezdődött meg hazánkban. Jelenleg a KSH irányítása alá tartozó intézményekben és vállalatoknál 13 elektronikus számítógép dolgozik, de közülük mindössze három végez szorosabb értelemben vett statisztikai adatfeldolgozást, a többi az országos számítástechnikai szolgáltató hálózat tagja. A statisztikai feladatokra alkalmazott három számítógép közül kettő közepes, egy pedig kis teljesítményű, s ez a számítógép-komplexum az év első felében több mint 5200 változatban készített statisztikai elemzést, 1900 különféle program lefuttatásával. Most már befejezéséhez közeledik a területi statisztikai hálózat feldolgozási rendszerének automatizálása is. A KSH minden megyeszékhelyen, a megyei statisztikai szervnél egy-egy AUDITRONIC 770 típusú kis számítógépet helyez üzembe. Az alkalmazás első szakaszában ezek a kis komputerek a megyei adatok elsődleges feldolgozását végzik a megyei vezetés igényeinek megfelelően, s ugyanakkor az országos feldolgozás számára is információkat adnak, amelyeket lyukszalagra rögzítenek. Ezek kezdetben hagyományos szállítóeszközök segítségével kerülnek a KSH számítóközpontjába, de később ezt a feladatot egy sugaras adatátviteli, hálózat segítségével oldják meg. A további tervek közé tartozik a különböző ágazati és területi feldolgozási csatornák és szintek egységes és kompatibilis feldolgozási rendszerré való egyesítése. Négy-öt éven belül lehetővé válik bizonyos információhalmazokra vonatkozóan a lekérdezéses üzemmódú közvetlen hozzáférés. Ennek a problémának a rendszerszervezési, a program- és rendszertechnikai tanulmányozása hamarosan megkezdődik. A későbbiek során sor kerülhet a statisztikai adatbank megszervezésére is. A népgazdaság működésére vonatkozó makroökonómiai modellek kidolgozása után elképzelhető, hogy ezek a modellek az adatbankba áramló aktuális adatokra épüljenek, vagyis hogy a friss adatok adaptálódásra késztetnék a modelleket. Ez természetesen igen nagy feladatot jelentene az ökonometriai modellezés, a rendszertervezés, software-fejlesztés és az alkalmazástechnika számára, de a népgazdaság hatékony irányításához a jövőben valószínűleg ilyen jellegű megoldásra van szükség. sz. a. 2 GAZDASÁGUNK A KONGRESSZUS ELŐTT (Folytatás az 1. oldalról) egy évvel ezelőtti szintet. Valamelyest nőtt — a korábbi évek csökkenésével szemben — a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány. A beruházási tevékenységre továbbra is jellemző, hogy az építési kapacitások alacsonyabbak a keresletnél. A beruházási tevékenységben tapasztalható feszültséget növeli, hogy az építőanyagipar fejlődése nem tart lépést sem az igényekkel, sem a tervezett növekedési ütemmel. Az építőanyagipar 1970. első három negyedévében csak 3,4 százalékkal növelte termelését, az építőipar várható 8,9 százalékos termelésnövekedésével szemben. A szocialista szektorban az év első 9 hónapjában beruházásokra 50 milliárd forintot folyósítottak, 14 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Az éves beruházások az idén előreláthatóan 10—11 százalékkal haladják meg a tavalyi színvonalat. A beruházásoknak a tervezettnél gyorsabb növekedése — a már említett helyreállítási munkálatokon kívül — zömében abból adódott, hogy a szocialista vállalatoknál és a szövetkezeteknél a nyereségből képződő beruházási összegek gyorsabban nőttek a tervezettnél. A beruházásokra fordított összegeken belül ez évben a gépi beruházások növekedési üteme előreláthatóan nagyobb lesz, mint az építési beruházásoké, ami elsősorban a gépimport gyorsabb ütemű növekedésének következménye. Az idei gazdasági fejlődés kétségtelenül legtöbb vitára alkalmat adó területe a külkereskedelmi forgalom. A harmadik ötéves terv első három évében (1966—68- ban) az export évente átlagosan 6 százalékkal nőtt, (szemben az 1961—65 évi átlagos 12 százalékos növekedéssel). A kivitel 1969-ben erőteljesen, 18 százalékkal nőtt, ez év első 9 hónapjában pedig 15 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti igen magas színvonalat. Az export gyors ütemű emelkedését is meghaladó mértékben növekedett azonban mind a szocialista, mind a tőkésországokból származó import, és ennek következtében a külkereskedelem egyenlegében a tavalyi aktívurrt az idén valószínűleg nem érhető el. Ez azonban nem jelent feltétlen negatívumot, mert ez részben a szocialista országokból kívánatosan növekvő gép- és fogyasztásicikk-behozatal növekedését jelzi, részben pedig a lakosság magasabb színvonalon történő ellátását tette lehetővé. Hozzájárult továbbá a műszaki fejlesztés , a gyártmánystruktúra átalakításának meggyorsításához is. Mos .Szempont életszínvonal-politikánkban, hogy a lakosság jövedelme, keresete csak olyan mértékben növekedhet, amilyen mértékben növekszik a piacon megvásárolható árumennyiség. E tekintetben nagyon fontos jelzőszám a kereskedelmi forgalom alakulása. A kiskereskedelmi forgalom 11—13 százalékos növekedésén belül a vegyesiparcikkforgalom jóval gyorsabb ütemben (18 százalékkal) nőtt, mint az élelmiszereké. Az élelmiszerek eladása 9 hónap alatt 8 százalékkal, a ruházati cikkeké hasonló mértékben emelkedett. Az életszínvonal növekedése szempontjából fontos tényező, hogy az árszínvonal növekedése nem haladja meg a számítottat. A kiskereskedelmi árak indexe 1970 első 9 hónapjában 1,3 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezen belül az élelmiszerek ára mintegy fél százalékkal, a ruházati cikkeké 2,5—3 százalékkal nőtt; a vegyesiparcikkek áremelkedése pedig, bár meghaladta az élelmiszerekét, kisebb volt mint a ruházati cikkeké. (A szóródás természetesen az egyes cikkféleségeknél nagyobb.). A forint iránti bizalom félreérthetetlen jeleként a takarékbetét állomány 1970 első 9 hónapjában 5,2 milliárd forinttal növekedett, és a betétek összege meghaladja a 40 milliárd forintot. (A takarékbetét-állomány ilyen gyors ütemű növekedése azonban azt is mutatja, hogy a lakossági kereslet nem mindig találkozik azokkal az áruféleségekkel, tartós fogyasztási cikkek vagy szélesebb választék —, amelyeket a vásárlók szívesen megvesznek.) AZ ÉLETSZÍNVONAL-POLITIKA EREDMÉNYEI Az idei év jelentős eredménye, hogy az életszínvonal politikában kitűzött célokat teljesítettük, sőt valamelyest túl is teljesítjük. A lakosság pénzbevétele előreláthatóan 9 százalékkal lesz több, mint tavaly volt. Az árukínálat lényegesen jobb, az áruválaszték bővebb, mint az elmúlt évben, a hiánycikkek száma jelentősen csökkent. Az életszínvonalat meghatározó tényezők közül a munkabérek első háromnegyedévi növekedése 8 százalék volt. A szocialista iparban a havi átlagkereset 6, az építőiparban 6,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A tsz alkalmazottaknak bérként kifizetett összeg egy év alatt 70 százalékkal növekedett. Az idei év tapasztalatai is arra utalnak, hogy az életszínvonal-politikai intézkedéseken belül a legfontosabb a szocialista bérezés elvének érvényesítése és a szociális gondoskodás fejlesztése, az egyéni keresetek terén a végzett munka társadalmi hasznosságától függően fokozott differenciálásra, a családi jövedelemnél pedig azok nivellálásával közelítésre kell törekedni. (Pl. a családnevelés és fenntartás költségeihez való fokozott hozzájárulással.) Az életszínvonal emelésénél mindig figyelemmel kell lenni két dologra. Az egyik az, hogy csak olyan javakat lehet elosztani, amit meg is termeltek.Illetve azokat a javakat, amelyeket a nemzeti jövedelemből fogyasztásra fordíthatunk). A másik dolog, amely fön INTENZÍVEN, HATÉKONYAN Az 1970-es gazdasági helyzetkép tehát összességében alapvetően kedvező. Ez azonban nem jelenti azt, mintha fejlődésünk problémamentes lenne. Hiszen, még mindig nem emelkedik eléggé gyorsan a termelés műszaki színvonala, egyenetlen a beruházási tevékenység, nem javult érezhetően hatékonysága, lazaságok tapasztalhatók a munkaerő-gazdálkodásban és a munkafegyelemben. E hibák, hiányosságok éppen azért válnak érzékelhetővé, mert a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerének megvan az a sajátossága, hogy népgazdaságunkban régtől meglevő problémáinkat sokkal élesebben mutatja meg, mint azok korábban láthatók voltak. Most a gazdasági munkában elkövetett hibák azonnal jelentkeznek — néha igen kellemetlen módon —, de ez nem gazdaságirányítási rendszerünk hibája, hanem inkább előnye. A hibák ilyen gyors jelentkezése ugyanis azt jelenti, hogy még menet közben mód van arra, hogy a hibákat kijavítsuk, így e hibák nem válhatnak az össztársadalom számára krónikus és nehezen elviselhető bajok forrásává. Az elmúlt hetekben elfogadott IV. ötéves terv az eredmények továbbfejlesztése és a hibák, hiányosságok viszszaszorítása érdekében alapvetően a munka hatékonyságának javítását tűzte ki célul a társadalmi termelés minden területén. A hatékonyság fokozása ma már nálunk nem szabad választás kérdése. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk olyan színvonalat ért el, amely objektív szükségszerűségként állítja elénk a rendelkezésre álló erőforrások intenzív és hatékony felhasználását Ez a nemzetközi versenyképesség javításának, a szocialista nemzetközi munkamegosztásba való eredményes bekapcsolódásunk fokozásának és mindenekelőtt a dolgozók életkörülményei javításának legfőbb feltétele. A párt kongresszusai mindig nagy lépéssel vitték előre országunkban nemcsak a politika, hanem a gazdaság ügyét is. Ezt tette a IX. kongresszus, s ezt teszi a jelenleg ülésező X. kongresszus is. A kongresszus meghozandó határozatai mind politikai, mind gazdasági téren jól előkészített talajra épülnek, olyan talajra, melyen megvalósítható országunk, népünk előtt álló legfontosabb ügy, a szocializmus felépítése. FIGYELŐ, 1970. NOVEMBER 25.