Figyelő, 1995. január-március (39. évfolyam, 1-9. szám)
1995-02-16 / 7. szám
IDEOLÓGIA ÉS PRIVATIZÁCIÓ • Polgárteremtés Orbán Viktor állítja: a privatizáció ugyan legális, a társadalom mégsem tekinti legitimnek „Nem osztom azt a véleményt, hogy a privatizációt csak és kizárólag gazdasági szempontból lehet vizsgálni”— erősítette meg a parlamenti vitában már elhangzott álláspontját Orbán Viktor. Mint elmondta: a szigorú gazdasági értelmezés megállhatja a helyét, ha egyes cégek magánkézbe adásáról van szó, de nem állja meg a helyét, ha egy egész nemzetgazdaságot érint a privatizáció. A Figyelő azt kérte a Fidesz elnökétől, fejtse ki: mit ért azalatt, hogy a privatizáció „erkölcsi, ideológiai és társadalmi probléma is”? Válaszában Orbán abból indult ki, hogy a széles körű privatizáció hosszú távra meghatározza a társadalom szerkezetét, tehát társadalompolitikai jelentősége van. Ebben a tekintetben fontosak a társadalompolitikát meghatározó erkölcsi és ideológiai elvek. A nyilatkozó szerint tévednek azok a politikusok, akik a társadalompolitikai szempontok alatt pártpolitikai szempontokat értenek. Ideológiák és erkölcsi normákat rendszerint akkor emlegetnek a politikai életben, ha valamelyik csoport, párt egy kiválasztott ideológia és megszabott erkölcsi normarendszer nevében fellépve kíván például gazdasági ügyekben döntéseket kicsikarni. Erre a felvetésre válaszul Orbán elismeri, hogy az ilyen félelmeknek van alapjuk, de e félelmeknél nagyobb problémának tartja a privatizáció körüli legitimációs bizonytalanságot. A régió országainak polgárai jogszerűnek tartják a privatizációt, azonban nem tartják legitimnek a privatizációs döntéseket. Lengyelországban és hazánkban kérdőjelek sorakoznak a privatizáció igazságossága és méltányossága mögött. A pártelnök arra emlékeztet, hogy a parlamenti választások kampányában a privatizációs igazságtalanságok, jogtalanságok ostorozásával babérokat lehetett aratni. Időközben kiderült: jogi tekintetben szinte semmi eredmény sem mutatható fel, nem lehet bűnbakokat kreálni, s marad az igazságtalanság érzése. Orbán véleménye így hangzik: „Ha azt akarjuk, hogy a tulajdonosok biztonságban érezzék magukat, s hogy ne emelkedjék fel olyan politikai mozgalom, amely a privatizáció során szerzett vagyonok felülvizsgálatának, ellenőrzésének, megkérdőjelezésének hangoztatásával szerez befolyást a polgárok széles körében, akkor világossá kell tenni a polgárok számára a privatizáció társadalompolitikai elveit.” Kialakíthatók olyan ideológiai és erkölcsi elvek, amelyeket a jelentős politikai erők elfogadnak a privatizáció alapelveiként? A pártelnök szerint a közvélemény előtt vállalható elv a középosztály kialakulásának támogatása. MIERDEI KATALIN FELVÉTELÉ nél szélesebb körben juthassanak vagyonhoz azok a polgárok, akik képesek élni a tulajdonosi jogaikkal. A fiatal demokraták erre alkalmas eszközként ésszerű korlátokkal elfogadják a vezetői kivásárlást. Ezzel kapcsolatban azt kifogásolják, hogy a törvényjavaslatban szereplő technika alkalmazásával a menedzsment ugyan jelentős kedvezménnyel juthat tulajdonhoz, azonban semmiféle foglalkoztatási vagy tőkebevonási kötelezettség sem áll a rendkívül kedvező vagyonszerzési jogcímmel szemben. Ilyen kötelezettséget akár a vagyonvesztés szankciójával is, meghatározott időre elő lehetne írni. A Fidesz szorgalmazza a tőzsdei részvénykibocsátásokat, a kárpótlási jegyek részvénycseréjét, az E-hitel korrigált változatát. Ugyanakkor kritizálja, hogy a privatizációs törvényjavaslat túlságosan előtérbe helyezi a készpénzes vásárlást, ami a jelentős tőkével rendelkezőknek kedvez, s kislétszámú tulajdonosi kör mellett vékony középosztályból, túlnyomórészt bérmunkásokból álló társadalomképet vetít előre. Orbán megítélése az, hogy ez olyan jelentős következmény, amely megér néhány előzetes vitát, s hozzáteszi: a vázolt társadalomkép nem honos a kontinens modern államaiban. A privatizációs javaslat kidolgozói talán nem egyfajta társadalomképet láttak maguk előtt munkájuk során, hanem az állam égető bevételi szükségleteit, az egyensúlyi problémák megoldását, a tőkebevonás iránti igényt. Erre válaszul a Fidesz elnöke elmondta: sajnálatos módon feledésbe merült, hogy 1990-ben a parlamenti pártok hosszú távra konszenzussal kimondták, a privatizációs bevételeket vagy az államadósság csökkentésére, vagy a piac épülését elősegítő beruházásokra fordítják, s nem a folyó évi költségvetésbe szimpálják. Sőt, ma már az ÁV Rt. arra vesz fel kölcsönt, hogy költségvetési befizetést teljesítsen. Orbán azt szorgalmazza, hogy a politikai szereplők térjenek vissza az eredeti elvekhez, ne folytassák az előző ciklus rossz gyakorlatát. Az egyensúlyteremtési kényszerre az a válasza, hogy további pénzkivonás árán nem teremthető egyensúly a gazdaság mai állapotában, annál inkább lehet célravezető a növekedés. A pénzügyminiszteri és a jegybankelnöki tisztségre a kormányfő által jelöltek személyére áttérve, a Fidesz elnökét emlékeztettük arra, hogy mindketten széles körű szakmai elismertségnek örvendenek. Bokros Lajos és Surányi György gazdaságfilozófiai nézetei alapján valószínűsíthető, hogy az ország pénzügyi egyensúlyának viszszaszerzése érdekében restrikciós eszközökhöz nyúlnak. „Surányi György gazdaságfilozófiai elvei nem állnak távol a Fidesz elveitől, azonban egy gazdaságfilozófiai meggyőződésből nem következnek minden helyzetben azonos gazdaságpolitikai döntések”— hangzik Orbán véleménye Surányi György jegybankelnöki színre lépéséről. „Ma a gazdasági növekedés lehetőségeit kell a viták homlokterébe állítani, s azt vizsgálni, hogy milyen eszközökkel mozdítható elő a növekedés. A gazdaság mai teljesítménye és teljesítőképessége olyan alacsony, hogy e szinten már életveszélyes a tőkekivonás folytatása.” A fiataldemokrata pártelnök meggyőződése, hogy a szigorú monetáris restrikció kizárólagos alkalmazása a konkrét gazdasági környezetben katasztrofális következményekkel járna. KRECZ TIBOR A narancstól a szőlőig... FIGYELŐ 1995. FEBRUÁR 16. 23 —KÜJ PROGNÓZIS PÉNZÜGYI — GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK KFT. felajánlja ALAKULÓ * ÁTALAKULÓ * MŰKÖDŐ gazdasági társaságoknak az alábbi szolgáltatásokat: jogi külkereskedelmi szaktanácsadás banki valamint a számvitel területén — teljes körű, számítógéppel támogatott könyvelés — bérszámfejtés, SZTK-ügyintézés — önrevízió — specifikus számlarend-készítés Telefon: 217-7337 Cím: 1092 Bp. IX. ker., Ráday u. 14. I. 4. MAGYAR GAZDASÁG