Figyelő, 1995. november-december (39. évfolyam, 44-52. szám)
1995-12-07 / 49. szám
l Újragombolt Imuma biztonság a . A pénzintézetekkel kapcsolatos jogszabályokat a bankcsődök írják - tartják a pénzügyi szakemberek, s ez még inkább igaz a betétesek védelmét szolgáló biztosítási rendszerrel kapcsolatban. Az idei év nem volt mentes a nehézségektől: az Agrobank összeomlása élesen rávilágított a hazai betétbiztosítás összes betegségére. A Pénzintézeti törvény jövő év első felében tervezett módosítása várhatóan jelentősen átrajzolja a betétbiztosítás jelenlegi rendszerét. A ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP feuOjkAAj^TjlJKOjt^ ' "/CAo^ j, 1 )^ CK-mt m h k * * . Ih'ilrmnc tplzintpttpl cj hptptpcplz vp- 1p«rp” Tínorv Pz nnntnsan mit PS Pénzintézeti törvény (Pit) módosítása három fő ponton érintené a betétbiztosítási rendszert. Az előzetes elképzelések szerint egyrészt a biztosított betétek felső határát a jelenlegi egymillióról kétmillió forintra emelnék, és ezzel párhuzamosan tízszázalékos „önrészt” vezetnének be, vagyis egy esetleges csőd esetén ennyit automatikusan elbuknának az ügyfelek. Másrészt a betétek visszafizetéséért felelős Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) apparátusa beolvadna az Állami Bankfelügyeletbe (Baf), illetve az annak helyébe lépő Országos Pénzügyi Felügyeletbe, bár a legfőbb döntéshozó szerve önálló maradna. Harmadrészt pedig kibővülnének az alap válsághelyzetekben alkalmazható intézkedései,különös tekintettel a betétesek védelmét szolgáló megelőző lépésekre és a felszámolással kapcsolatos szabályokra. Az OBA nemrégiben megbízott ügyvezető igazgatója, Jánossy Dániel úgy véli, hogy a Pit módosítása során azért is kap kiemelt szerepet a betétbiztosítással kapcsolatos előírások átalakítása, mert a jogalkotók felismerték: a jelenlegi forrásellátottság mellett az alap nem képes a bankrendszerben tartósan meglévő problémákat kezelni. Az ugyan tény, hogy a betétbiztosítás a világ egyetlen országában sem alkalmas a bankrendszer mély, strukturális válságainak kezelésére, azonban egy egészséges gazdasági és pénzügyi környezetben képes lehet nagyobb megrázkódtatás nélkül „elsimítani” és külön kezelni a piacgazdaságban működő bankoknál keletkező kisebb gondokat. Ehhez persze pénz kell, ráadásul nem is kevés. A nemzetközi gyakorlatban a betétbiztosítási alapok általában a bankoknál felhalmozódó betétek 1-1,5 százalékáig vannak feltőkésítve, nálunk ez az arány egyelőre csak ezrelékekben mérhető. Az OBA „pénztárcájában” ma lényegében csak a tagintézetek által befizetett biztosítási díj található: a szabad rendelkezésű pénzeszköz mintegy 1,5-2 milliárd forint, ami a teljes banki betétállománynak durva becslések szerint alig két ezreléke. Az ügyvezető szerint ahhoz, hogy az alap tőkeháttere elérje a nemzetközi szintet (15-20 milliárd forintot), legalább egy évtizednyi, bankcsődöktől mentes időszakra lenne szükség. Ám erre vajmi kevés az esély: az Agrobank mellett ugyanis már most is több pénzintézetnél szükség van - úgymond - „előzetes válságkezelésre”. Hogy ez pontosan mit és mennyit jelent, azt az ügyvezető - mint mondja - éppen a válságkezelés sikere érdekében nem árulja el, annyit azonban sejtetni enged: ezek a lépések a nyitr bankcsődök és az ezzel járó betétvesztések elkerülését szolgálják. Az Agrobank-válság mindazonáltal rávilágított az alap tőkehiányából fakadó veszélyekre. Az OBA jelenlegi pénzügyi helyzete mellett ugyanis már egy közepes méretű hazai bank csődjét sem tudták a hagyományos betétbiztosítási eszközökkel kezelni, és Jánossy Dániel számításai szerint legalább az ezredfordulóig tartott volna, míg a tagintézetek díjfizetéssel pótolni tudják az alap hitellel megelőlegezett forrásait. Az más lapra tartozik, hogy az állam végül mentőövet dobott a bajban lévő banknak, azonban a jövőben vélhetően nem lehet ilyen akciókra számítani. Megoldás lehet viszont az OBA feltőkésítése, hiszen ezzel hosszú távon jelentős terheket vennének le az állam válláról. Terveikben a már említett 15-20 milliárd forintos „álomhatár” elérése szerepel, ezzel az összeggel a tarsolyában ugyanis az OBA akár már egy középméretű bank vagy több kisebb pénzintézet egyidejű válságkezelését is el tudná látni. Mindez azonban - hangsúlyozza az ügyvezető - nem azt jelenti, hogy az államtól ekkora méretű azonnali tőkeinjekcióra számítanak: átmenetileg kedvezményes jegybanki hitellel és állami garanciával a hátuk mögött a válsághelyzetekben bővíteni tudnák a tagdíjakból folyamatosan felhalmozódó saját forrásaikat. Nagy kérdés persze, hogy az OBA ilyen mérvű tőkeszegénysége esetén nem kockázatos-e az alap garanciavállalását a jelenlegi egymillióról kétmillió forintra emelni. Jánossy Dániel szerint nem, ugyanis a tízszázalékos önrész bevezetése - számításaik szerint - hozzávetőleg fedezné a magasabb összegű kockázatvállalás költségigényét. Hogy ez kinek éri meg, azon persze lehet vitatkozni: a biztosított betétek átlagos nagysága ugyanis tavaly a pénzintézeteknél nem érte el a százezer forintot, így a kisbetétesek számára ez a változás nyilvánvalóan hátrányos lesz. Az Asta % _---------- _