Figyelő, 1996. szeptember-október (40. évfolyam, 36-44. szám)
1996-09-19 / 38. szám
RENDKÍVÜLI KIADÁS AZ ÁPV RT.-NÉL A megtakarító Feleslegesen alkalmazott szakértő számára százmillió forintos tételben garantál bevételt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Az állami szervezet olyan munkáért fizet súlyos összegeket, amelyet valójában a saját alkalmazottainak kellene elvégezniük. i . * * ■! , , 11 ^^Egy év alatt 600 millió forint(C0 taxot söpörhet be az államtól -«t C r ^ HB az a külső tanácsadó, akit az ÁPV Rt. igazgatósága 1996 január VI - jától teljhatalommal ruházott fel a , f helyi önkormányzatokkal folytabid döntott tárgyalások lefolytatására. /x f CtsJc- Egy 1992-ig fennállt jogi helyzet (- következtében az önkormányza-0 ' - (1/ -a tok a gazdasági társaságok által használt belterületi ingatlanok ér-LWr tékének megfelelő részvényjuttatási és készpénzigénnyel léptek fel . •! poÁÍÁT 32 állami vagyonkezelővel szem- 1- tben. Az önkormányzatok az ingatlanok forgalmi értékének megfelelt, IJ CcJ2- 15 részesedéseket követeltek, az \_XXde \Ard- ÁPV Rt. és jogelődei ellenben egy, a cégek alaptőkéjére vetített számítás alapján számolták a részesedést. A Legfelsőbb Bíróság tavaly novemberi döntése után az ÁPV Rt. arra kényszerült, hogy a Dunai Vasmű társasággá alakulásakor már átadott 641,3 millió forint értékű részvényen kívül további 2,348 milliárd forint névértékű részvényt adjon át a dunaújvárosi önkormányzatnak a belterületi földek ellenértékeként. Az önkormányzatok eladdig meglehetősen reménytelen küzdelmet folytattak érdekeik érvényesítéséért. Ügyüket az 1993-ban alapított, 50 millió forint törzstőkéjű Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. karolta fel, mondván: „csomagban” erőteljesebb nyomást tudnak gyakorolni az ÁPV Rt.-re. A Figyelő kérdésére Lovas Tamás, a Vektor igazgatója elmondta: eddig több mint száz önkormányzattal kötöttek szerződést, ám üzleti titokra hivatkozva sem az általuk kiharcolt összes követelés nagyságáról, sem a jutalék arányáról, sem a folyósítás módjáról nem volt hajlandó nyilatkozni. Utóbbiról mindössze annyit jegyzett meg, hogy az „különböző módokon történik”. (A HVG 1996. márciusi írása a szegedi önkormányzattal kötött szerződés esetében a Vektor által megszerzett összeg 8 százalékáról plusz a 25 százalékos forgalmi adóról tudósított. Sze- A' y›2 ■ -A X3‹~ / 3« ■ 1- A BELTERÜLETI FÖLDEKÉRT AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK 1996-BAN KIADOTT Forrás: ÁPV Rt. gednek az ÁPV Rt. a Vektoron keresztül utalta át a pénzt, melyet aztán a pénzügyi tanácsadó a jutalék levonása után továbbított.) A Vektor tárgyalópartnere 1996 januárja óta T. M., az ÁPV Rt. külső tanácsadója. „Az önkormányzatok e jogcímen (a belterületi ingatlanok utáni követelések - a szerk.) történő részesedésével kapcsolatos megállapodás előkészítésével pénzügyi tanácsadó céget bíztak meg, ezért az ÁPV Rt.-nek is célszerűnek látszott kül- ________ fő szakértőt választani” - fogalmaz az ÁPV Rt. hivatalos lapja, a Heti privinfo (1996. augusztus 13.) - „A külső szakértő cég biztosítja, hogy a megbízó ÁPV Rt. azonos elvek szerinti megállapodást kössön az önkormányzatokkal, akár peres eljárásról, akár peren kívüli egyezségről van szó. A cég feladata az önkormányzatok által bejelentett igények összegyűjtése, felmérése alapján egyeztető eljárást folytat az érintett testületekkel.” Az idézetben szereplő cég valójában T. M. magánszemély. A rendelkezésünkre álló dokumentumok világosan tartalmazzák: őt és nem egy céget bízta meg az ÁPV Rt. A vagyonkezelő igazgatósága januárban tudván tudta, hogy milliárdos tételű üzletről és számillés tételű szakértői díjról van szó. A tanácsadót illetve a „külső szakértőt” mégsem az ÁPV Rt. belső szabályzatainak megfelelő pályázattal választották ki. T. M. egyedi döntéssel, parlamenti forrás szerint politikai kapcsolatainak köszönhetően halászhatta el versenytársai elől a nagy üzletet. Az ÁPV Rt. igazgatósága (40/1996.1. 17. számú határozatában) felhatalmazta a külső szakértőt, hogy az önkormányzatokkal konkrét összegekről tárgyaljon. A külső szakértő sikerdíja az önkormányzat igényéhez képest elért megtakarítás 10 százaléka. Az igazgatóság rögtön a felhatalmazásról szóló döntésével 290 millió forint sikerdíjat ajándékozott a külső szakértőnek, ugyanis rögzítette: „...első lépcsőben az önkormányzati igény 11,803 milliárd forint, melyből a készpénzigény 10,002 milliárd forint, a részvényigény 1,801 milliárd forint, míg ezzel szemben a kialkudott állapot összesen 8,968 milliárd forint...” A sikerdíj tehát már a megbízás előtti napon a megtakarítás 10 százaléka. A külső szakértő feladata az, hogy minden lehetséges eszközzel és ésszerű határok között minimalizálja az ÁPV Rt. kiadásait. Ez az ÁPV Rt. alkalmazottainak munkaköri kötelességük. A Figyelő kérdésére az ÁPV Rt. szóvivője, Dudits Ádám nem adott információt sem arról, hogy a már megkötött egyezségekben mekkora volt az önkormányzatok eredeti követelése, és az ÁPV Rt. mennyit fizetett az egyes ingatlanokért, sem arról, hogy a most zajló tárgyalások mekkora összeget érintenek. Az önkormányzatok ebben az évben 15,564 milliárd forint készpénzt, 4,513 milliárd forintot megtestesítő részvényt és 41,8 millió forintnyi üzletrészt kaptak az ÁPV Rt.-től. Feltéve, hogy a külső szakértő nem dolgozott rosszabbul, mint ahogy azt az ÁPV Rt. igazgatósága januárban elismerte, azaz hasonló megtakarítási aránnyal számolva a sikerdíj további közel 300 millió forint lehetett. (Az itt részletezett kifizetésekben benne van a januári tétel is.) A Vektor Rt. az önkormányzatok képviselője, a külső szakértő az ÁPV Rt.-é, logikus, hogy egymással alkudozzanak. A Vektor Rt. igazgatója, Lovas Tamás viszont arról tájékoztatta a Figyelőt, hogy cége „semmiféle jogi kapcsolatban nem állt” T.M-mel. Még különösebb, hogy a külső szakértővel, akitől az ÁPV Rt. azt várja, hogy kompromisszumra bírja az önkormányzatokat, a Figyelő által megkérdezett önkormányzati vezetők nem tárgyaltak, a nevét nem ismerik. Ezen önkormányzati vezetők közül Szita Károly kaposvári polgármester lapunknak elmondta: városuk mostanáig összesen 1,37 milliárd forintot kapott a földjeiért, az alkuk nagy részét megbízottjukként a Vektor intézte. Szerinte főként a Matáv és az OTP után kialkudott pénzek esetében lényeges volt, hogy azokat más önkormányzatokkal közösen követelték. A végösszeg minden esetben kevesebb volt az eredetileg követeltnél. Szita Károly ezzel kapcsolatban a Balaton Fűszért belterületi ingatlanja után kapott pénzt említette, amelynél előbb a névértéket, majd annak 75 százalékát követelték. Végül az ÁPV Rt. igazgatóságának döntése nyomán a névérték 65 százalékát kapták meg. „Diktátum volt, mit tehettünk, kénytelenek voltunk elfogadni” - mondta a polgármester. T. M. megkeresésünkre válaszul lapzártakor azt mondta: megromlott egészségi állapota miatt jelenleg nem tud interjút adni. “T“ RÉSZESEDÉSEK EZER FORINT Megye Készpénz Részvény Üzletrész Budapest 3 823 590 723 471 6 746 Baranya 811633 138 998 0 Bács-Kiskun 70 030 190 677 0 Békés 179 076 83 714 2186 Borsod-Abaúj-Zemplén 134 755 306 877 0 Csongrád 2 055 482 71864 9 923 Fejér 261 648 106 150 7 373 Győr-Moson-Sopron 1378 675 1087 082 1714 Hajdú-Bihar 953 129 159 667 0 Heves 69 251 7 221 0 Komárom-Esztergom 54 576 39 491 0 Nógrád 152 260 28 784 0 Pest 546 221 151 757 0 Somogy 1169 286 608 687 530 Szabolcs-Szatmár-Bereg 209 397 204 127 200 Jász-Nagykun-Szolnok 266 937 45 889 0 Tolna 70 469 32 971 2 589 Vas 1384 416 37 287 0 Veszprém 677 050 216 223 655 Zala 1297 037 272 218 9 964 Összesen: 15 564 918 4 513 155 41880 1996. szeptember 19. Éegelő 21