Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)
1834-08-02 / 23. szám
11534.] FILLÉRTÁR. 170 mulató kertekben, ha más haszna nem fogna is lenni. A’ mohácsi gyász ütközet. (Folytatás. ] Még el sem indultak Erdélybe a’ követek, midőn megjött a’ hir, hogy Pétervárad a’ vitéz oltalom mellett is elesett, ’s az őrizet Szolimán’jelenlétében lekaszaboltatott. Azonnal királyi követek küldetének mindenfelé segedelmet kérni ’s tartazó szolgálatra felszólitni a’ honiakat. A’ királyné bátyját 'emlékezteté az ígért segítségre, 's Csehországban tulajdon pénzén sietteté a’ zsoldosok’ gyűjtését. Nádasdy Tamás tudósittatván a’ körülményekről,, megbízatott, hogy a’ német fejedelmeket legalább keresztényi szeretetből ’s könyörűletességből birja a’ vallás’ védelmezésére. Székes fejér várnál öt ezer emberrel állongott Zápolya György; ez előhívatott. Batthyányi Ferencz Dalmát, Tót és Horvátországban öszegyüjté nemeseit. Az alatt Tomory két ezer lovagjával Monostor és Bodola közt ütté fel sátorát. Ezer gyalogsága ’s egy csapat lovagja, mellyel a’ péterváradi őrizetet megerősítette volt, levágatott. Szolimán több városokat ’s várakat elfoglalt. Báli bég húsz ezer emberrel Eszéknél állott, ’s a’ Dráván készített átmenett. Augustus’ okán tovább ment a’ király. Útközben Duna sz. Györgyről ezt irá az ország’ cancellarja, Broderics István, a’ királynénak: ,,A’ dolgoknak rettenetes zavarában magam sem tudora már, mit javalljak a’ királynak, ’s mihez fogjon ő. Minden késő; ország ’s király az örvény’ szélén. Én mit sem tehetek, mert egész kíséretében a’ királynak nincsen egyetlen egy, ki velem hasonlag gondolkoznék. Elbá„ múlna a’ királyné, ha hallaná a’ tanácskozásokat; csaknem mindnyájan azt hiszik, repülhetnek szárny nélkül, ’s engem’, vigyázóbban szólót és meggondolást javallót, kislelkűnek, hülyének nevezgetnek. Adja Isten, alaptalan legyen kétségem. Minden tervök kivihetetlen, vagy egyenesen veszélybe buktatók; lehet, valóban úgy vannak meggyőződve, mert nem akarom hinni, hogy czélzatosan igyekeznek a’ király’ vesztén, azonban meg nem szűnöm, bár fejem forogna is veszélyben, bátorságáról gondoskodva szólani. Legyen a’ királyné bátor ’s Istenben bizakodó szívvel, ki a’ királyt nem hagyandja el. Maradjon Budán, mert eltávozása köz szaladást vonna maga után.“ Négy ezer lovaggal a’ tolnai mezőre érvén Lajos, a’ nádor az oda gyűlt csapatokkal fogadó. Érkeztének hire mozgásba hozá a’ szomszéd megyéket. Cypriai Hannibál ’s Bay- Záthy János négy ezer gyalogságot hoztak a’ pápa’ költségén szerzetteket ’s jól készülteket. Gnojenszky Leonhárdot del Burgio nuncius zsoldba fogadván, jött tizenötszáz lengyellel. Várday Pál egri, Perényi Ferencz nagyváradi püspök ’s nehány más praelat bandériumaikat hozák, néhány mágnások és földesurak fegyvernökeiket. Mindennap tanácskoztak Tolnán, mit kelljen tenni. Broderics, ’s vele a’ mélyebben látók tanácsiák a’ Dráván gátolni a’ török’ átjövetelét. A’ nádor oda rendeltetett, de a’ kitörő elégedetlenség ellene szegzé magát, ’s megtagadá az engedelmességet. „Nincs többé hazánk“ ezt kiálták a’ vakultak, „mihelyt szabadságaink ’s kiváltságaink sértetnek és csorbitatnak. Megtanultuk atyáinktól az életet megvetve legnagyobb számú ellenség közé bevágni, küzdeni és halni; csak azt az egyet ne parancsolja nekünk senki, hogy a’ királyén kívül más zászló alatt harczoljunk. Eleitől fogva legnagyobb dicsőségük volt a’ magyar királyoknak, hogy mint legfőbb vezérei a’ nemességnek, személyesen állottának szembe az ellennel; az volt eleitől fogva kevélysége a’ nemességnek, becsülete ’s jutalma, hogy másénak senkiének, hanem csak királya’ parancsának engedi.“ Ez a’ mindennap nyilván abban kifejezett érzelem, nem Tomory Pál, okozá a’ mohácsi nagy nap’ szerencsétlenségét. Felgerjedve viszonzá a’ király: „Borzadással ’s rémülettel hallom, hogy minden fenyíték, rend, szerénység és okosság elenyésztek a’ magyar seregekből; mindenki siet kerülhetetlen romlásába ’s veszélyébe. Félénkség ’s lustaság a’ jogok, szabadságok ’s kiváltságok iránti buzgalom alá rejtetik; az én vesztemmel igyekszik mindenki irháját biztosítani. Ám legyen, eljöttem magam, hogy az országért ’s a’ ti boldogságtokért veszélybe szálljak; ’s hogy nyulszivüségét senki se palástolhassa magam megtartására fordított gondommal, holnap Isten’ve