Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)
1834-11-01 / 36. szám
282 FILLÉRTÁR. (November’ 1—jén longva csodűlt néppel különös látmány ötlék szemeimbe. A’ fal’ hosszában végig felállítva voltak a’ halottak szobronként , ’s annál mélyebb gondolatokba látszottak merülteknek, minél élénkebbön körültök a’ zaj és mozgás. Fejeik, lábaik és kezeik szabadon hagyatván, különben tisztességesen voltak öltöztetve; némellyek egészen megtarták vonásaikat, és csak úgy lehetett nézni mint haláluk’ napján, a’ hús mindnyájokon beszáradt, — mindenikre fel vala írva neve ’s halálának dátuma. A’ jelen volt élők’ arczain öröm ragyogott, ’s a’ nép számtalan sokasággal tolakodott be. Az asszonyok, sokkal többen mint férfiak, a’ templom’ egyik végéről a’ másikra futkostak, keresvén a’ halottak közt övéiket; ha végre megtalálták fijaikat, bátyjaikat ’s a’ t. a’ legkülönösebb és furcsább megjegyzéseket lehete tőlök hallani. ,,Jere csak Teresa“ kiáltó, egy fiatal özvegy társnéjához: „Jere, nézd megholt férjemet, még most is megvan haja ’s foga; bizony még most is szép.“ Valaki monda neki, hallgasson, mert szavaira fel talál támadni — ’s ő rögtön el is hallgatván tovább ment. A halottak’ ilyen kiállítása alatt minden templom tömve bámuló néppel, úgy hogy az ajtókra őröket kell állítani rendtartás végett. Kiállítás után ismét lerakatnak a’ halottak kis kertjeikbe, következő évig, mikor ismét felszedetnek ugyanazon napon. Mi Nápoly’ utczáiban ezen idő alatt történik, öszhangzatban vagyon a’ templombelivel. A’ czukrászok, fűszerárosok ellátják boltjaikat czukor-halottakkal, úgy hogy nálok másolatban láthatni a’ templom’ belsejét. A’ Toledo utczában számtalan gyermeket szemlélhetni, részint koponyát, részint combot, kezet és lábat nyalogatni, mert nekik a’ halottak’ napja a’ czukor-süteményre nézve épen az, mi nálunk kalácsra nézve a’ karácsony. Többek közt egy hatesztendős egészséges , verespofók fiúcskát láttam, ki gyönyörű vonásaival Raphaelnek akármellyik képében figurálhatott, volna, hogy egy czukor-halálfejet nyalogatott, oly nagyot mint önnön feje. Ezen két fej közötti contraszt rendkívüli látmány vala; a’ kis nyalánknak eszébe sem jutott, hogy a’ halál egykor visszapótolja ezt neki. A’ múmiákat hajdan orvosság gyanánt is használták balzsamjok miatt, de ez régen kiment már divatból. Drezdában két múmia van tökéletes épségben ’s a’ legdrágábbak közé számítatnak. A’ magyar nemzeti múzeumban is láthatni egyet. — L á n cz hí d. (Folytatás a’ 30. számhoz.) Nagyobb hidak’ építésénél sok nehézségek gyűlnek össze, mellyeket eddig száz meg százféle terv után nagy költséggel lehetett meggyőzni , ’s még úgy sem mindenkor czélnak megfelelőleg. Egy tökéletes hídnak ezen három fő tulajdonsággal kell bírnia: a) Biztos és alkalmas átjárást engedjen, b) A’ viz’ folyamának minél kevesb gátat vessen. c) A’ bele öntött költséghez képest minél tartósabb legyen. A’ legfőbb akadályok, mellyek ezen három tulajdonságnak ellentszegülnek: a) A’ partnak nem kedvező minémüsége, kivált ha igen alacsony. Ha ezen esetben a’ vizgát-vetés’ elkerülése végett széles hídboltokkal kapcsoltatik össze a’ két part, alkalmatlan heggyé válik a’ híd; ha pedig nyílások nélkül készítetik, vizdagályokat okozhat, ’s végre maga is beomlik. b) A’ szükséges építményszerek, mellyeket ha távolról kell hozni, a’ költség szerfelett nagy. A’ mesterség ugyan sok esetben kipótolja e’ hiányt, de csak akkor, ha az ország’ lakosi az ehet megkivántató mesterségi ügyességgel bírnak. Ezen körülmények’ különbsége szerint az épitésnemének is minden országban másnak kell lennie. Innen van, hogy hegyes tartományokban fahídak építetnek, mert a’ sziklás partok jó talajt képeznek, az erdőség pedig biztosít a’ fára nézve. Mind e’ mellett is nagy költséggel járnak az ilyen hidak, még sem tartósak. Más országokban bőven lévén a’ kő ’s ügyes mesterember, a’ külpompára is néznek, ’s igy természetesen kőhidak építetnek. De ha ezek már köves országokban is sokba kerülnek, mennyivel inkább egy azzal és mesteremberrel szűkölködőben. E’felett az ilyen’híd’szépségének gyakran feláldoztatik a’ nagyobb boltozat. A’ kövek’ csekélyebb hasznusága ’s iránylag drágáksága más országokban, hol a’ mes