Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)

1834-11-01 / 36. szám

282 FILLÉRTÁR. (November’ 1—jén longva csodűlt néppel különös látmány ötlék szemeimbe. A’ fal’ hosszában végig felállítva voltak a’ halottak szobronként , ’s annál mé­lyebb gondolatokba látszottak merülteknek, minél élénkebb­­ön körültök a’ zaj és mozgás. Fejeik, lábaik és kezeik szabadon hagyatván, külön­ben tisztességesen voltak öltöztetve; némellyek egészen megtarták vonásaikat, és csak úgy le­hetett nézni mint haláluk’ napján, a’ hús mind­nyájokon beszáradt, — mindenikre fel vala írva neve ’s halálának dátuma. A’ jelen volt élők’ arczain öröm ragyogott, ’s a’ nép számtalan so­kasággal tolakodott be. Az asszonyok, sokkal többen mint fér­fiak, a’ templom’ egyik végéről a’ másikra futkostak, keresvén a’ halottak közt övéiket; ha végre megtalálták fijaikat, báty­­jaikat ’s a’ t. a’ legkülönösebb és furcsább meg­jegyzéseket lehete tőlök hallani. ,,Jere csak Teresa“ kiáltó, egy fiatal özvegy társnéjához: „Jere, nézd megholt férjemet, még most is meg­van haja ’s foga; bizony még most is szép.“ Valaki monda neki, hallgasson, mert szavaira fel talál támadni — ’s ő rögtön el is hallgatván tovább ment. A­ halottak’ ilyen kiállítása alatt minden templom tömve bámuló néppel, úgy hogy az ajtókra őröket kell állítani rendtartás vé­gett. Kiállítás után ismét lerakatnak a’ halot­tak kis kertjeikbe, következő évig, mikor ismét felszedetnek ugyanazon napon. Mi Nápoly’ ut­­czáiban ezen idő alatt történik, öszhangzatban vagyon a’ templombelivel. A’ czukrászok, fű­­szerárosok ellátják boltjaikat czukor-halottakkal, úgy hogy nálok másolatban láthatni a’ templom’ belsejét. A’ Toledo utczában számtalan gyer­meket szemlélhetni, részint koponyát, részint c­ombot, kezet és lábat nyalogatni, mert nekik a’ halottak’ napja a’ czukor-süteményre néz­ve épen az, mi nálunk kalácsra nézve a’ kará­csony. Többek közt egy hatesztendős egész­séges , verespofók fiúcskát láttam, ki gyönyö­rű vonásaival Raphaelnek akármellyik képében figurálhatott, volna, hogy egy czukor-halálfejet nyalogatott, oly nagyot mint önnön feje. Ezen két fej közötti contraszt rendkívüli látmány vala; a’ kis nyalánknak eszébe sem jutott, hogy a’ halál egykor visszapótolja ezt neki. A’ múmiákat hajdan orvosság gyanánt is használták balzsamjok miatt, de ez régen ki­ment már divatból. Drezdában két múmia van tökéletes épségben ’s a’ legdrágábbak közé szá­­mítatnak. A’ magyar nemzeti múzeumban is láthatni egyet. — L á n c­z h­í d. (Folytatás a’ 30. számhoz.) Nagyobb hidak’ építésénél sok nehézségek gyűlnek össze, mellyeket eddig száz meg száz­féle terv után nagy költséggel lehetett meggyőz­ni , ’s még úgy sem mindenkor czélnak megfe­lelő­leg. Egy tökéletes hídnak ezen három fő tulaj­donsággal kell bírnia: a) Biztos és alkalmas átjárást engedjen, b) A’ viz’ folyamának minél kevesb gátat vessen. c) A’ bele öntött költség­hez képest minél tartósabb legyen. A’ legfőbb akadályok, mellyek ezen három tulajdonságnak ellentszegülnek: a) A’ partnak nem kedvező minémüsége, kivált ha igen ala­csony. Ha ezen esetben a’ vizgát-vetés’ elke­rülése végett széles hídboltokkal kapcsoltatik össze a’ két part, alkalmatlan heggyé válik a’ híd; ha pedig nyílások nélkül készítetik, viz­­dagályokat okozhat, ’s végre maga is beomlik. b) A’ szükséges építményszerek, mellyeket ha távolról kell hozni, a’ költség szerfelett nagy. A’ mesterség ugyan sok esetben kipótolja e’ hiányt, de csak akkor, ha az ország’ lakosi az ehet megkivántató mesterségi ügyességgel bírnak. Ezen körülmények’ különbsége szerint az épitésnemének is minden országban másnak kell lennie. Innen van, hogy hegyes tartományok­ban fahídak építetnek, mert a’ sziklás partok jó talajt képeznek, az erdőség pedig biztosít a’ fára nézve. Mind e’ mellett is nagy költ­séggel járnak az ilyen hidak, még sem tartósak. Más országokban bőven lévén a’ kő ’s ügyes mesterember, a’ külpompára is néznek, ’s igy természetesen kőhidak építetnek. De ha ezek már köves országokban is sokba kerülnek, mennyivel inkább egy azzal és mesteremberrel szűkölködőben. E’felett az ilyen’híd’szépségé­nek gyakran feláldoztatik a’ nagyobb boltozat. A’ kövek’ csekélyebb hasznusága ’s irány­­lag drágáksága más országokban, hol a’ mes­

Next