Film Színház Muzsika, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1964-08-28 / 35. szám

Népzenei Konferencia Budapesten E­gy héten át világhírű tudósok, zenetörténészek és népzenekutatók találkozójának volt színhelye a Tu­dományos Akadémia. Alig néhány héttel a nagy visszhangot keltő zenei művelődésügyi konferencia után ez a második jelentős muzsikus-találkozó volt a magyar fővárosban. Jele ez nemcsak egyre növekvő megbecsülésünknek a világ közvéleményében, hanem ze­nei életünk, oktatásunk, tudományos kutatásaink rangjá­nak, tekintélyének is. A magyar népzenekutatás — Bartók és Kodály mun­kássága révén — példamutató nagyvonalúságával, tudo­mányos alaposságával szerzett magának világszerte elis­merést. Az idei konferencia, mely a tizenhetedik volt a Népzenei Tanács fennállása óta, nem egy gazdag tudo­mányág »belső ügye« volt csupán. Már az előadások egyik témája, mely a népzene és a műzene kapcsola­tait és kölcsönhatásait vizsgálta, meggyőzően bizonyít­­zenével való eleven kapcsolatait. Erről szólt Szabolcsi zenével való eleven kapcsolatait. Erről szólt Szabolcsi Bence előadása, Paul Collaer belga és Walter Wiora német professzor felolvasása, s ezekre az összefüggések­re mutatott rá Marius Schneider kölni professzor és Viktor Beljajev szovjet zenetudós elemzése. S ezek mö­gött a mélyreható tudományos megfigyelések mögött ele­ven, XX. századi példaként ott hatott Bartók és Kodály alkotói munkássága, zeneszerzői életműve is. Hiszen ők a legmagasabb szinten mutatták meg, hogy népzene és műzene milyen szintézisben találkozhat. A tudományág belső kérdéseiről olyan értékes fel­olvasások hangzottak el mint Járdányi Pál, Willard Rho­des amerikai, Sarmiel Baud-Bovy svájci és Raina Katza­­rova bolgár professzor előadásai. Raina Katzarova egyéb­ként még Bartók munkatársaként kezdte népzenekutatói munkáját. A konferencia résztvevői természetesen alkalmat ta­láltak arra, hogy közelebbről megismerkedjenek a ma­gyar népzenekutatók munkájával, a magyar népzenével, s a népzene szerepével zeneoktatásunkban. Ezeknek a a bemutatóknak különösen nagy sikerük volt, s a zenei bemutatók élénk visszhangra találtak a résztvevők kö­zött. A konferencia házigazdája, a Népzenei Tanács el­nöke, Kodály Zoltán fáradhatatlan munkabírással és lel­kesedéssel irányította a tudományos találkozó munkáját. A konferencia egyik érdekes színfoltja volt, amikor a találkozó résztvevői Kecskemétre, Kodály szülőváro­sába látogattak, hogy megismerkedjenek a zeneszerző szűkebb hazájával is. Hisszük, hogy a konferencián, s a baráti beszélgetésekben kialakult kapcsolatok nemcsak a tudományos eredmények megismertetésében bizonyultak hasznosnak, hanem abban is, hogy a világ tudományos életének néhány kiváló képviselője többet tudott meg rólunk, életünkről, munkánkról, eredményeinkről. Willard Rhodes amerikai professzor Kodály Zenáiméval beszélget. A háttérben Kodály Zoltán A konferencia néhány részvevője a televízióban. Willard Rhodes amerikai, Viktor Beljajev szovjet professzor Kodály Zoltánnal és Járdányi Pállal. Középen Sebestyén János riporter (TV Foto — Varga Z. felv.)

Next