Film Színház Muzsika, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-28 / 17. szám
|_______,___________________________a VASÁRNAPTÓL VASÍRNIFifi RÁDIÓ Egy fiú elindul délről, egy lány pedig északról. Mit sem tudva egymásról, egymás felé utaznak; egy állomáson, valahol Anglia közepén néhány pillanatra találkoznak, majd tovább utaznak: a fiú észak felé, a lány délre. Mit keresnek? Talán életük célját, értelmét... tudvatudatlanul .. . alighanem. Kit keresnek? Talán egymást. . . lehetséges. A kérdések nyitva maradnak. Az úton emberek jönnek szembe velük, sorsok nyílnak ki előttük , megállhatnának, letelepedhetnének, de ők konokul haladnak tovább képzelt, de meg nem fogalmazott céljuk felé. „Mintha egy nagy tükör felé menne az ember, csakhogy aki szembe jön, az a másik nemből való. És ha a másiknak is olyan piszok szerencséje van, mint neked, akkor találkoztok" — így fogalmazza meg a hangjáték főtémáját az egyik szereplő, Peter Hammond hősei elmennek egymás mellett, de úgy érezzük, útjuk ezzel nem ért véget. Valahol egyszer majd találkoznak. Egymással, vagy valaki mással, vagy talán önmagukkal. Megtalálják önmagukat, a keresett célt, azt, ami talán majd értelmet ad életüknek. A hangsúly itt a keresés motívumán van, azon, ami a fiatalokat új célok, ismeretlen tájak felé vezérli, ami az életet továbblendíti új felfedezések irányába azon a vágyakozáson, amely mindig újra és újra teremti az életet. Az angol író költői szépségű hangjátéka a műfaj legsajátabb eszközeivel él: közvetlen hatását az a személyes, lírai hangvétel adja, amely szinte valamenynyi naturális közvetítő eszköz kizárásával mindent a hallgató fantáziájára bíz. Képzeletünkben életre kelnek a megidézett tájak, emberek, a főszereplőkkel együtt utazva élményeiknek mi magunk is úgyszólván cselekvő részeseivé válunk. Ebben nagy érdeme van dr. Cserés Miklós ihletett rendezői munkájának. A jelképes értelmű rádiójátékban került A nagy tükör minden erőszakos párhuzamot vagy hangsúlyt, hangvétele mindenkor tiszta és mélyen emberi volt, sohasem engedett az érzelmesség csábításának. Kitűnően választotta meg a szereplőgárdát. Egy-egy felvillanó portré minden ízében kifejező megformálása fűződik Pécsi Sándor, Sulyok Mária, Bilicsi Tivadar, Psota Irén, Ráday Imre és Kállai Ilona nevéhez. A két főszerepben Váradi Hédi és Fülöp Zsigmond nyújtott emlékezetes alakítást. Váradi Hédi természetes egyszerűsége, eszköztelensége, hangjának árnyalatossága, finom, rezzenésnyi motivációi megteremtették a leányalak konkrét, reális vonásait és egyszersmind jelképivé is emelték azt. A realitás és elvontság e kettőssége hiánytalanul érvényesült Fülöp Zsigmond férfias lírájában, érzelmileg fűtött játékában is. A hangjátékot Vajda Miklós költőien szép, nyelvi árnyalatokban gazdag, kifejező fordításában hallottuk. Barta András ÁRIA- ÉS DALEST Szirmay Márta nagy sikerű ária- és dalestet adott az Országos Filharmónia Kamaratermében. Több zenetörténeti korszakot átfogó, szép műsorán ismét meggyőzött előadóművészetének szuggesztív erejéről, ízléséről, kivételes kulturáltságáról. Zongorán Szűcs Lóránt kísért. MÚLT HETI SZÁMUNKBAN a szegedi Nemzeti Színházban műsorra került „Méz a kés hegyén" című Salamon Pál-dráma eladásáról szóló kritikánkból kimaradtak az Akadémikus szerepét alakító Bozóky István játékáról szóló következő sorok: „Bozóky István megjelenésével, gesztusaival jól rajzolja meg az Akadémikus alakját, orgánuma azonban nem bizonyul elég kifejezőnek a gondolati töltésű szöveg teljességgel meggyőző tolmácsolására." ROMÁNIÁBAN Delly Rózsi öt nap alatt kétszer énekelte Eboli szerepét Romániában. - Először Temesvárott - meséli - az előadás rendezője francia volt, ő tervezte a remek díszleteket és a kosztümöket is. Bukarestben olaszul énekeltem az Ebolit, Posa márki a nagy tehetségű Vasile Martinou volt, aki tavaly nálunk az operai énekversenyt megnyerte. A román énekesek a legkiváló lasz énekiskola szellemében énekelnek, s vetekszenek a milánói Scala művészeinek technikai tudásával. Delly Rózsi fényképét a román műsorfüzet címlapján köztk, és lelkes hangú kritikák számolnak be vendégszerepléséről.