Film Színház Muzsika, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-05 / 14. szám

h­éten... Az Állami Operaházban is bensőséges ünnepségre került sor: ezen a héten Ágay Karola kapta a Székely Mihály emlék­plakettet. A kitüntető pla­kettet Ferencsik János fő­­zeneigazgató nyújtotta át a művésznőnek. A Nemzeti Színházban átadták új tulajdonosának a Ratkó—Farkas gyűrűt. A két 1848-as honvédtiszt ala­­­pítványának szabályai sze­rint a társulat ebben az év­ben Csernus Mariann-nak ítélte a gyűrűt, amelyet ün­nepélyes keretek között Both Béla, a Nemzeti Szín­ház igazgatója nyújtott át a művésznőnek. A Debreceni Csokonai Színház művészei számára is jelentős eseményt hozott a hét. Március 29-én, ün­nepélyes keretek között átadták________________________________ az új színész házat a színház tőszomszédságá­ban. A modern, minden komforttal felszerelt épület a társulat igen sok tagjá­nak lakásgondját megold­ja, nyugodt körülményeket biztosítván az alkotó mun­kához, minden bizonnyal nagy segítséget ad a mű­vészi előrelépéshez is. Az Egyetemi Színpadon ezen a héten került sor Bűnös Gyöngyi_____________ előadóestjére_______________ A fiatal színésznő nagy si­kerű műsoráról a követke­zőket mondotta: — Hatalmas anyagból, hosszú munkával válogat­tuk össze az elhangzott mű­veket A műsor még az utolsó napokban is­­formá­lódott, ezért amit elmon­dottam, nem teljes mérték­ben egyezik a műsorfüzet­ben kinyomtatott tervezet­tel. Az est első részében az ember és az őt körülvevő világ kapcsolatáról valló műveket mondtam: a máso­dik részben ember és ember kapcsolatáról beszéltek az elmondott versek, részletek. A harmadik rész az első ket­tőnek mintegy szintézise; a költők szavával azt szeret­tem volna elmondani, mit kell tennünk, hogy megta­láljuk helyünket a világban. A műsor mottója, amely legjobban kifejezi, összefog­lalja mindazt, amiről ezen az estén beszélni szerettem vol­na, egy József Attila idé­zet: „Jó volna jegyet sze­rezni és elutazni önma­gunkhoz,/ hogy bennetek lakik, az bizonyos”. Ágay Karola, az Operaház Liszt-díjas magánénekese átveszi a Székely Mihály emlékérmet Bürös Gyöngyi, a debreceni Csokonai Színház tagja az Egyetemi Színpadon tartott nagysikerű előadóestet A Müller család halála „Mondja Müller! Tisztességes ember maga?” — kérdi a Hang Sánta Ferenc rádiójátékának hősétől a bevezető je­lenetben. És Müller némi kérdezősködés, habozás, mellé­beszélés után végül is így válaszol: „Igen, nekem meg­győződésem, hogy tisztességes ember vagyok, az voltam mindig és az maradok, amíg élek!” Hogy ez az utóbbi időhatározó milyen szűkre szabott határidőt jelent azt éppen rendkívüli naívságában és sa­játos együgyűségében maga Müller sejti a legkevésbé. Mi, hallgatók pedig máris eltöprenghetünk azon, tisztességes lehet-e egyáltalán az olyan ember, aki ezt ilyen határo­zottsággal állítja magáról. A börtönben kegyelmi kérvé­nyének elbírálására váró hatgyermekes családapa a cella­társsal való beszélgetésében kibomló története azonban sokkal bonyolultabb, mintsem gondolnánk és az előbbi­nél sokkal fogósabb kérdéseket is feltesz. Vajon a koráb­ban náci-Németország győzelmében feltétlenül hívő tiszt­viselő, aki a számára mindent jelentő család érdekében, a magasabb fejadagért rendőrnek áll, és aki rádöbbenve arra, hogy vesztett ügyben bízik, röpcédulákat és plaká­tokat ragaszt, tisztességesen viselkedik-e, amikor ezt is csupán családja háború utáni sorsának védelmében cse­­lekszi? Vajon a hat gyerek kalóriaadagjának 63%-ról 92%-ra való felemelése és jövendő sorsa érdekében elkö­vetett, halálos ítéletet maga után vonó cselekmény ugyan­úgy minősül-e, mint a tudatos ellenállás? Együgyű, bo­lond ez a Müller, vagy a világ legromlatlanabb embere? A náci haditörvényszék embertelen ezredesének szemé­ben természetesen bűnös, mitöbb „kis stílű, szűk fejű, egyszóval nyárspolgár lázadó, aki birkaszagú szabadságra áhítozik”. De a háború utolsó hónapjaiban már mindegy­re több a német kisember, aki nem a gyűlölet, hanem a szeretet szavával igyekszik felismerni és felismertetni a történteket. Így volt-e vagy sem, Müller ennek a késői felismerésnek a jelképe és áldozata is egyszersmind. Sán­ta az ő végletesen nyárspolgári és végletesen tisztességes magatartásával fedi fel a testi és lelki terrorra épített totalitárius rendszerek hazug és embertelen voltát és ugyanakkor a groteszkbe, abszurdba hajló hangvétellel e fonák, végső soron kicsinyes, önös, szűklátókörű lázadás tarthatatlanságát is. A hibátlan felépítésű, gondolatgazdag, megrázó erejű rádiójátékot Barlay Gusztáv egyenrangú alkotótárs mód­jára rögzítette hangszalagra. Rendezése a művet szolgáló, és nagyvonalú, lényegre tapintó színészvezetésnek példá­ja. Pécsi Sándor tartózkodó egyszerűséggel és színészi kvalitásainak maradéktalan kiaknázásával, rádöbbentő erővel állítja elénk a nyárspolgári tisztesség áldozatát; fe­lesége szerepében Földi Teri átélt, tiszta alakításának örülhetünk. Mádi Szabó Gábor, Somogyi Erzsi, Somogy­­vári Rudolf és Molnár Tibor nevét is a legnagyobb elis­meréssel írjuk le — akárcsak Koppányi Györgyét, aki a dramaturg teendőjét látta el, a jelek szerint kiválóan se­gítve az írót elbeszélésének átdolgozásában. Barta András KRÓNIKA A József Attila Színházban március 26-án a megbetege­dett Bárány Frigyes helyett Kazán István, a színház fő­rendezője ugrott be az Aba Sámuel király című dráma egyik jelentős szerepébe. □ Benedek Árpád rendezi Paul Gavault és Robert Charvay „Csodagyermek” című vígjá­tékát, melyet Molnár Ferenc fordított. A zenét Lovas Ró­bert szerzi, a dalszövegeket Szenes Iván írja. □ A Nem­zeti Színházban a Színházi Világnapon március 27-én, Major Tamás olvasta fel Peter Brook levelét, a Katona József Színházban pedig Kálmán György. □ A Madách Kamaraszínházban az Ördöghegy című dráma huszonötö­dik előadásához érkezett. □ Április 5-én a szegedi Nem­zeti Színházban Szász Károly rendezésében a Knock out című musicalt mutatták be. Szereplők: Máté Eta, Kállai Bori, Jászai László, Csizmadia László, Lakky József, Ko­vács Gyula és Katona András.­­ A Déryné Színház Mik­száth Kálmán: Az eladó birtok című regényét mutatja be „Drága szerelem” címmel. A darab zenéjét Bondy Endre írta. A Petrik József rendezésében bemutatásra kerülő vígjáték szereplői: Komlós Róbert, Vajda Dezső, Tapasztó János, László Ilona, Méder József, Kondor Ilona, Mátyus Emmy és Kálmán Márton. □ 19

Next