Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-19 / 8. szám
TELEVÍZIÓ televízió televízió Gáli István jegyzete: ■ Regények folytatásban* A FILMMŰVÉSZET HATÁSSAL VOLT az irodalom minden ágára, de leglátványosabb a hatása a próza műfajában, ugyanis a regényeknek egy új válfaja keletkezett: a filmregény. Nem a forgatókönyvre gondolok, ami írott alapanyaga egy filmnek, hanem a filmszerűen szerkesztett, filmesen megírt, jelzésekkel dolgozó filmregényre, amilyen Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem című regénye. Talán ezért volt mérsékelt sikere a megjelenéskor, és ezért érezzük most, a képernyőn látva, hogy a könyv megtalálta igazi helyét, igazi kifejezési formáját. Aki újralapozta a regényt, meglepődhet azon, hogy szinte változtatás nélkül került filmszalagra. Se a szerkezetén, se a vágások ritmusán, se a dialóguson, se a jelenetváltásokon nem kellett változtatni. Ez hát a filmregény, a jövő egyik közkedvelt műfaja. A film sikerét és értékét nem csupán ennek a szakmai bennfentességnek köszönheti. Fejes Endre e különös történetben — egy munkásfiú diplomatának adva ki magát, nők körül szélhámoskodik — a társadalmi hipokrízist veszi célba. Ez a táptalaja a Sötétruhás fiú szélhámoskodásainak. A józan gondolkodású külvilágot nem tudja megtéveszteni, sőt, nevetség és sajnálat tárgya csupán az ő szemükben: az üzembeli személyzetis, az öreg rokon, a rendőr, a taxis, a házmester szemével figyeljük mi nézők is ezt a gyertyaláng körül repdeső-verdeső pillesereget, a szép lányokat és elkábított családjukat, akik lottószelvénynek vélik gyermekük életét, amivel ki lehet fogni a Nagy Szerencsét. A Sötétruhás fiú pedig az örök szélhámosok típusa, aki jó képességeit rosszra használja fel, mert a gyors és rövidke siker bűvöletében él. Fejes mesterien motiválja, hogy félszeg és szeretetre vágyódó vidéki fiú ez a borotvás gyilkos, aki csúnyának hiszi magát, aki félszeg a nagyvárosi életben, aki reménytelenül egyedül van, aki a jövőjét is kilátástalannak véli. Ennek a történetnek tulajdonképpen ő az áldozata. Dunapatajról ő nem Budapestre indult, hanem Almai Városába, és mert ezt nem találta meg, hazugságokkal próbálja megteremteni, felépíteni maga köré. Szőnyi G. Gábor hibátlan filmet alkotott — az első részben. A film Harsányi Gábor nagy kiugrását hozta; ilyen sokszínű figurát ritkán láttunk. A bohóckodó, cinikus és érzelgős, nagyképű és szemtelen legény ájult szerelmes lesz Karácsony Nagy Zsuzsába, megbűvölt egérkeként sétál bele a csapdába, és kimerült, kifoszlott, semmit sem értő, szánalmas gyilkosként remeg előttünk az utolsó kockákon. Tordai Teri álszent és kegyetlen szépsége, Halász Judit hányaveti bohósága, Töröcsik Mari tragikus súlyú vénlánysága méltó kerete Harsányi Gábornak. Bornyi Gyula operatőr munkája kiváló. MIKSZÁTH KÁLMÁN A fekete város című regényéből Thurzó Gábor írt folytatásos tévéfilmet. A hétórás film hűségesen idézi fel a regényt, a kalandos-romantikus, s mégis keserűen lényeglátó korképet. Zsurzs Éva Lőcse városa és a vicispán tragikomikus hadakozásában meg tudta éreztetni a nemzeti múlt tragikumát: a széthúzás magyar átkát, és a kis dolgokba vesző vidéki politizálás, az indulatoskodó személyeskedés dilettantizmusát. A folytatásos filmek velejárója, hogy némely epizód terjedelmesebb a kelleténél, és a részletek sem egyenértékűek. De a kanyargós történetben mindenki talál kedvére valót, hiszen szépséges tájfelvételek váltakoznak kardcsattogtató verekedésekkel, mozgalmas tömegjelenetek bensőséges párjelenetekkel, komikus epizódok tragikus veretű részletekkel. Bessenyei Ferenc Görgey Pálja telitalálat. Tragikus hős, aki a kor hibáit sűrítve jelképezi, gyanakvása, magányossága, elvakultsága egy megye életét mérgezi meg, de aki mégis fejjel magasodik ki kisszerű környezetéből, s ostoba életéért hősi megadással fogadja a méltatlan halált. Pécsi Sándor édes bájjal nyüzsög ebben a furcsa történetben, epizódistából fontos szereplővé lép elő. Avar István új szerepkörben, intrikusként mutatkozik be. Egynemű, szép alakítás Egri Istváné, Némethy Ferencé, Nagy Gáboré, az egymást váltó főbírók személyében. Venczel Vera Rozálija hamvas pasztellkép, Kiss Manyi Matildja remekmívű karikatúra. Czabarka György felvételei néhol önálló képzőművészeti alkotások, s igazolják a színesfilm létjogát. • A szerkesztőség úgy gondolja, hogy a Jó estét nyár, jó estét szerelem túlnő a rendszeresen közölt heti televízió-kritika keretein. Minthogy a bemutatót és hatását különlegesen jelentősnek tartjuk, a legközelebbi hetekben visszatérünk rá. JÓ ESTÉT NYÁR, JÓ ESTÉT SZERELEM Harsány Gábor és Tordai Teri, Fejes Endre tv. filmjében A FEKETE VÁROS. Jelenet a tv-filmből, középen Bessenyei Ferenc