Film Színház Muzsika, 1973. január-december (17. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-17 / 11. szám
RÁDIÓ A 65 éves Holnap antológia ünneplése • Angol portrékiállításon • Vizsga Schillerrel • John Halasa János vitéz rajzfilmről Színészek képe az az Odry Színpadon Szalatnyai József kiállítása Szegeden A híres Kodály-portré és annyi más, korunk magyar művészetét reprezentáló író, költő, színész, festő és szobrászművész arca tekint ránk Szalatnyai József kiállításán, amely kivételes érdeklődés mellett nyílt meg Szegedena Kárász utcai kiállító teremben, s azóta is egyre vonzza Szeged és környékének közönségét. A megnyitónak különös jelentőséget adott az, hogy Vaszy Viktor vezetésével szinte az egész szegedi művészvilág részt vett a művész ünneplésében. Stuart Mária a vizsgaelőadásban Schillert, romantikus drámát játszani a mának: a színészképzés egyik sarkpontja. Hogyan léphet be a mai néző a dráma szélsőséges érzelmi világába, miképpen válhatnak élvezhetővé a dús monológok, mennyire motiválhatók a jellemek. Gosztonyi János rendező, a harc pszichológiai elmélyítésére törekedett. A hatalmi harc mellé, sőt elé helyezte a szerelmi harcot, a két királynő — Mária és Erzsébet — Leicester grófért való versengését. A gondosan kiemelt fővonal és a plasztikus szép mozgás, vonzóan tiszta előadást eredményezett. Miklóssy Judit érett, nemes eszközökkel alakítja Máriát. Lírai, és drámai erejét egyaránt jelzi a gondosan megformált jelenetekben. Tüzes, szenvedélyes, sokfajta érzelmi húron megszólaló asszony az ő királyasszonya. Lázár Kati Erzsébet királynője jellegzetes tartásával, a kisebbségi érzésre ráerőszakolt keménységével kitűnő partner. Farády István Leicester szerepében finom és hatásos jellemrajzot ad a királyi kegyenc óvatos lázadásáról és tragédiájáról. Varsa Mátyás őszinte Mortimerje mellett jó jellemképet kapunk Ivánka Csabától, Vass Zoltán Ivántól, Baráti Gábortól, Kalocsay Miklóstól. Szalay Edit, Kútvölgyi Erzsébet, Egri Márta finom kontúrú játéka jól emeli ki a két királynő szenvedélyes élet-halál küzdelmét. A képen: Kalocsay Miklós (Melvil) és Miklóssy Judit (Stuart Mária) Minthogy „semmiben sem vagyunk tökéletesek, még a rosszban sem” (Fontenelle), nem elképzelhetetlen, hogy egy senkiházi, egy erkölcsi nulla példájával világítsunk rá egy kor lángelméjének, legtisztább erkölcsű férfiújának nagyságára. Kivált ha feltesszük, hogy a „tökéletlen rosszembernek”, ez esetben a Petőfihez megszólalásig hasonlító császári kémnek vannak gyenge, ábrándos pillanatai is. Erre a különös, és ezúttal íróilag roppant termékeny gondolatra lelt rá Gyárfás Miklós új hangjátékában, amikor ál-Petőfijének sikerületlen akciójában mutatta meg, milyen erős hatást tett a szabadságharc költője mindazokra, akik bármilyen formában is a hatása alá kerültek. Itt a leleplezett spion, aki a bujdosókat menekítő, de részben szintén császári szolgálatban álló Tarnóczy gróf, és a Petőfiért, a szabadság eszméjéért őszintén lelkesedő grófné hatása alatt a költő bűvkörébe került, egy erőtlen pillanatában nem bánná, ha valóban ő lenne a halottnak hitt zseni. Az augusztusi égboltra meredve így sóhajt fel: „Ól Azért van annyi csillag, hogy a legfényesebb uralkodjék közöttünk, ő ... ” Miként ebben a rádiójátékban egy évvel Petőfi halála után, akként évtizedekkel, sőt egy századdal is ezután Petőfi bűvkörében él nemcsak a derék ember, hanem olykor kénytelenkelletlen a tétova avagy éppenséggel gonosz is, ezt sugallja a pompás mesterségbeli tudással megírt Kastély csillagfényben, amelynek több áttétellel megszerkesztett dialógusa lélektani remeklés. A bujdosók megmenekítése érdekében császári szolgálatba álló gróf és a Petőfi-hasonlatosság révén derék hazafikat megtévesztő besúgó párviadala nemcsak két sajátos magatartás szellemes, drámai megjelenítése, amely a fokozatos leleplezés révén nyomozói izgalmat is kínál, hanem a maga mikrovilágában tömény kivonatát adja az 1850-es esztendő elnyomatás alatt sínylődő Magyarországnak. Hatása olyan, mint amikor a már elhamvadt tűzből váratlanul kipattanó szikra még egyszer, egy szempillantásra fényt lobbant. A Petőfi-hangjáték pályázaton méltán díjat nyert alkotást Bozó László visszafogott, lágy effektusokkal körvonalazott, a döntő pontokon mégis erőteljes, hatásos rendezésében hallottuk. Mensáros László diplomatikus, ravasz, okos grófja az árnyalatos színészi munka remeke volt, akárcsak Sinkó László jövevénye, aki valójában azért lepleződött le, mert volt néhány „gyenge” pillanata, amikor „mestersége”, körén átlépve túlságos beleérzéssel próbálta meg a költőt megjeleníteni. Venczel Vera a grófné néhányszavas szerepében üde színfoltja volt az előadásnak, melynek sikeréhez dramaturgiai munkájával Lóránd Lajos is hozzájárult. Barta András Kastély csillagfényben 28 Hajnalkurjantás Hatvanöt esztendővel ezelőtt, 1908-ban jelent meg Nagyváradon a Holnap antológia, amely a XX. századi magyar költészet nyitányát jelentette. Az emlékezetes évforduló alkalmából a Nagyváradi Állami Színház stúdiószínpadán méltóképpen idézték Ady, Juhász Gyula, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás és Miklós Jutka irodalmi fegyvertényét. A Csillogó hetek költészetét Kiss Ildikó, a színház fiatal művésze tolmácsolta hittel, mély átéléssel. A Hajnalkurjantás Várad piacán című összeállítás rendezője Szabó József, a váradi társulat művésze ... (Képünkön: Kiss Ildikó)