Film Színház Muzsika, 1979. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-17 / 7. szám
Reprezentatív popzenei program felvételei folynak a televízió IV-es stúdiójában. Ahogy a „szakmában” mondják: jelen van mindenki, aki igazán számít a hazai könynyűzenei életben. Ez így persze nem pontos meghatározás, de az bizonyos, hogy egy kikristályosodási folyamat köztes — és nem jelentéktelen — eredményét foglalja össze a műsor, amelynek majdani címe: Arany Korong. S ha e címet az olvasó kissé fellengzősnek érezné, hát igazolásul idézzük fel a műsor legtöbb szereplőjének egy, az elmúlt hetekben közösen aratott nagy nemzetközi sikerét. Cannes nemcsak a hagyományos filmfesztiválokat rendezi meg évről évre (s immár évek óta nem jelentéktelen magyar sikerekkel), de a MIDEM — nemzetközi könnyűzenei szervezet — fesztiválját is, amely egyúttal afféle „lemezvásár”, a kiadandó, nemzetközi forgalomba kerülő lemezek, kazetták programját „élőben", a zenekarok és énekesek részvételével mutatja be. Nos, ez a fesztivál, ebben az évben, nem kis örömünkre, a „magyar csapat betörésének jegyében” zajlott — s ezt nem mi mondjuk, de sok külföldi lap értékeléséből idézzük. A „magyar program nemcsak meglepő, de figyelemre érdemes” — írja több tekintélyes szakíró. Végül is mi történt ezen a találkozón? A mi szempontunkból két jelentős dolog is. Az egyik az, hogy hosszas viták, az elképzelések és szándékok ütközései után a hazai popzene képviselői — hogy így mondjuk, nemzetközi színekben — képesek voltak összefogni. A másik: nemzeti és egyúttal korszerű koncepciókat képviselnek. Így, ezáltal lett lehetségessé, hogy ennek a cannes-i fesztiválnak igazi szenzációja a magyar program lett, amely programnak — a külföld szemében — éppúgy meglepetése volt a színpadi zenéjével itthon is sokszor elismert LGT együttes erőteljes muzsikája, mint Sebőék folklórt őrző és újító előadásmódja, Hacky Tamás és együttese különleges teljesítménye, a Neoton-család bravúrjai, Koncz Zsuzsa megkülönböztethetően magasrendű előadói stílusa, Szűcs Judit sajátos egyénisége, s a Fonográf együttes mindig megújulásra képes — e zenében külön klaszszist reprezentáló — szemlélete és előadásmódja. Erről mondja egy napilapunknak adott interjújában Bródy János, a Fonográf „ideológusa”, sokkal: — Azt hiszem, abban hogy a hazai intézmények ilyen optimista módon mellénk álltak, szerepe lehetett az Abba és a Boney M. sikerének. Lám, nemcsak könnyűzenei nagyhatalmakból indulhat ki világsiker ... Számunkra pedig pompás érzés a kitörés, a jelenlét a nemzetközi zenei világban.” Mármost, hadd tegyük hozzá ehhez, hogy ez a fesztiválsiker, miként a magyar művészeti élet produktumainak más nemzetközi elismerést aratott alkotásainak jó csengése igazolhatja hazai gyakorlatunkat , a tehetségnek adott lehetőségek érvényesítésére szánt erőfeszítését. S ha ez viták útján valósul meg — annál valóságosabb. E fejlődést igazolja majd, remélhetően, az a tévéprodukció, amelynek születéséről Kézdi Andrea számol be a továbbiakban. * „Voltam már fent és voltam már lent” — énekli Szörényi Levente a televízió IV-es stúdiójában. Hol van a Fonográf? — Útközben. Jó pár éve együtt zenélünk, ha nem is valamennyien. Az út első szakasza 8—9 évig tartott. Az volt a célunk, hogy megteremtsünk egy műfajt, illetve kitaláljuk, hogyan is kell itthon popzenét csinálni. Felépítettünk egy sajátos zenei világot. A Fonográf együttessel négy éve olyan zenét csinálunk, amit külföldön is elfogadnak, tehát nemzetközi, mégis van valami hazai ize. A betörés a külföldi lemezpiacra most sikerült: januárban megjelent egy kislemezünk Londonban. A két számot ismerik itthon (az egyik a „Levél a távolból", a másik címe: „Mondd, hogy nem haragszol rám”), mindössze új, angol szöveget kaptak. — Milyen a kapcsolat a hazai közönséggel? — A mi stílusunk most kevésbé divatos itthon, inkább a „kemény rock” a kedvenc. Elsősorban a saját korosztályunkkal van kapcsolatunk. Éppen ezért szeretnénk ehhez a kislemezhez hasonló külföldi lehetőségeket. A Fonográfnak azért idehaza is sikere van. Bizonyítja ezt az is, hogy az Arany Korong című nagyszabású gálaműsor felvételén vagyunk. Ahogy a szereplők névsorát nézem, meglepőnek találom az öszszeállítást. Hogy kerül egy műsorba például a Záray— Vámosi duó az LGT-vel? — Olyan együttesek és énekesek kaptak helyet a programban, akik 1978-ban a különböző slágerlisták élén álltak — mondja Csenterics Ágnes rendező. — Így három blokkot alkotnak a különböző zenei stílusok: pop-, rock- és a hagyományos tánczene. Az előző év egész könnyűzenei terméséről képet adunk. Antal Imre konferálja a számokat, a szerkesztő Tánczos Gábor, a vezető operatőr Szilágyi Virgil. Időközben a Fonográf tagjai összecsomagolták hangszereiket, ebédszünetet hirdetnek és pillanatok alatt kiürül a stúdió. Szerencsémre a délutáni felvételre már megérkezett Szűcs Judit, és mivel még nem tudja, melyik ruhában kezd, kiülhetünk a büfébe egy kávéra. — Az év énekesnője lettél — kezdem, de rögtön leint. — Azonkívül, hogy nagyon örülök, úgysem tudok mást mondani erről. A tavalyi szerencsés évem volt, a divat is nekem kedvezett. — Azt hiszem, túl szerény vagy, a siker nemcsak szerencse. — A discóhoz nem elég szép hangon leénekelni a kottát. Az összhatás a fontos: a zene, mozgás és (nem szégyen!) az egész megjelenés. Az egyéniségemnek, előadói stílusomnak ez a műfaj felel meg legjobban. Természetesen nem fogom húsz évig ugyanígy csinálni, a változások engem is érintenek. Már másképp adom elő az egy évvel ezelőtti számaimat is. — Most mit fogsz énekelni ? — „Ha táncolsz velem” című számomat, a bátyámt Szűcs A. Gábor írta. A szöveg Várszegi Gábor munkája. Legtöbb számomat ők írják, ezért is olyan testre szabottak. — Hogy érzed magad itt a stúdióban? — Nehéz volt megszokni a közönség hiányát. Nem kapok semmilyen visszajelzést arról, hogy jó-e, amit csinálok. Még a rendező arcát sem láthatom, hiszen ő a vezérlőben van. Most már megszoktam és nagyon megszerettem, teljesen fel tudok oldódni ebben a közegben. Az elmúlt év sikereiben a televízió nagyon sokat segített. Az egyik monitoron hamarosan megjelenik a kép — az Omega játszik — és én, végigélvezhetem a program egy részét. Milyen? Annyit elárulhatok, hogy a zenei élmény mellett humorban, jókedvben sincs hiány.* Színes képeinken az Arany Korong-produkciónak a MIDEM-fesztiválon is sikerrel szerepelt néhány közreműködője: a Fonográf együttes, Szűcs Judit és a Neoton -família. A MIDEM-koncert egyik sikeres résztvevője, az LGT együttes