Film Színház Muzsika, 1981. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 3. szám
PANORÁMA A PARLAMENTBEN Carla Gravina, az ismert olasz filmszínésznő képviselő lett, az elhunyt Luigi Longo mandátumát örökölte. A tavalyi választásokon, az Olasz Kommunista Párt listáján indult a Milánó-Pavia körzetben. Az akkor rá leadott szavazatok száma alapján lett az olasz parlamentben Luigi Longo örököse. Színész már volt az olasz honatyák között, viszont Carla Gravina az első színésznő, aki bevonult a Montecitorióra. A „legantikomformistább olasz színésznő" harminckilenc éves, Friuli tartomány Gemona nevű községében született. Tizennégy éves korában Alberto Lattuada szerepeltette a Guendalina című filmjében. Színpadra is igen fiatal fővel került: Júliát alakította Veronában, Gian Maria Volonté Rómeója oldalán. Később is sokat játszott színpadon, Goldonitól Ionescóig, Pirandellótól Shakespeare-ig. Néhány évvel ezelőtt a Bovaryné tévéváltozatának címszerepében aratott sikert. A legutóbbi cannes-i fesztiválon a legjobb epizódszereplő díját kapta A terasz című filmben nyújtott alakításáért. (Oggi) NINCSENEK EGY VÉLEMÉNYEN Párizsban készített interjút a Gioia munkatársa Anna Maria Ferreróval és Jean Sorellel, akikről az Új Filmlexikonban ezeket olvashatjuk: „Anna Maria Ferrero olasz színésznő Rómában született. Fiatalon tűnt fel a színpadon, és V. Gassman társulatában főként klasszikus hősnőként aratott emlékezetes sikereket ... törékeny, gyengéd alkat, játéka bensőséges. A Hűtlen asszonyok halálba kergetett cselédlányát megrázóan alakította... J. Soret francia színészhez ment feleségül, azóta ritkábban szerepel a felvevőgép előtt.” Ritkábban? 1964 óta nem vállalt szerepet. Elhatározása megmásíthatatlan. Bár férje révén állandó érintkezésben van a különböző nemzetiségű rendezőkkel, a legszebb szerepekre is nemet mondott. Párizsban telepedett le, és csak akkor megy Olaszországba, ha férjének szerződése úgy kívánja. A SZÉPSÉG CSAPDÁI Catherine Alric reklámfilmek szereplőjeként kezdte pályáját. Romantikus tekintete és vonzó alakja hamarosan a játékfilm világába hívta. Első szerződését Philippe de Brocának köszönheti. Az együttműködés tartósnak bizonyult, Annie Girardot és Philippe Noiret oldalán Catherine Alric több de Broca-filmben szerepelt. Eddigi szerepeiben főleg könnyűvérű lányokat alakított, s e szerepkörről így nyilatkozott: „A film: álom, s a színésznek ezt az álmot tartalommal kell megtöltenie. Ha egy nő levetkőzik, az is bizonyos álmok egy része. Én nem vagyok önmutogató, de a színésznek tudnia kell játszania testével is, anélkül, hogy a jó ízlés határait átlépné." A Tendre poulet, a One two two, L’associe és az On a volé la cuisse de Jupiter című filmek laza erkölcsű lánya igyekszik kilépni eddigi szerepeiből - szépségének eddigi csapdáiból -, s legújabb filmjében, a Roger Kay rendezte La puce et la prive című vígjátékban természetes humorérzékéről is tanúbizonyságot tesz. Képünkön: Catherine Alric (Ciné Revue)