Film Színház Muzsika, 1981. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-04 / 27. szám
bűvölően, jó színes-kedvel megrendezett, elevenné szabadított színház.. - Valami hasonlót látunk most is, amikor a Mukányi első jelmezes próbáit figyeljük a helyszínen, Götz Béla a tér valódi képébe remekül beépülő díszletei között. - A tér annyira karakteres, hogy nem vitás: ebben az előadásban mindennek a téren kell játszódnia — mondja Szakonyi Károly. - Ennek megfelelően alakítottam Csiky Gergely vígjátékán, amely kissé túlbonyolított, ám szellemében, figurateremtési ötletességében, szerkezetében méltó társa a múlt század divatos, Labiche vagy Feydeau nevével fémjelzett komédiáinak, csak éppen mert magyar szerző műve, a kutya sem ismerte. Az érzelmes részek kiiktatásával, a szatirikus részek kiemelésével, a meseszövés leegyszerűsítésével — a játékosságra fordítottam a fő hangsúlyt munkám során, amelyet rendkívüli élvezettel végeztem. Itt a hecc, a látvány a fontos. Látunk is pónilovat, jó régimódi bicikliket, kis vicinális pöfög be a térre, ízes tájszólással ejti a szót Mukonyiné Sunyovszky Szilvia, s a színésznő valóban kificamodott bokájából adódó átmeneti sántító járása, esküszöm, bennemaradhatna az előadásban, beleillik a figurába. Egy ekkora téren fontos a koreográfus feladata: ezt Ivánka Sándor látja el, aki egyébként a városban balettstúdiót vezet. — A színészek darabbeli mozgásának megtervezésén túl a komoly munkát lehet, hogy ez némelyeket meglep — olyan közismert táncok, mint a csárdás meg a keringő — megtanítása jelenti - mondja Ivánka Sándor. — Szívesen dolgozom itt, bár hiányérzetem van: tudom, mi mindennel - például gyerekekkel - lehetne színesíteni a kisvárosi hangulatot, de mint minden, ez is pénzkérdés. — Az idővel és a térrel vagyunk még harcban. S vigyázó szemünket az égre vetjük, mikor ered el az eső, mint ma is - folytatjuk a próbaszünetben éppen megkezdett beszélgetést a címszereplő Szabó Gyulával már a közeli iskola zivatartól megóvó falai között. — Szép emlékeim vannak itt, boldogan és szeretettel jöttem vissza Szentendrére. Üdítő és tanulságos e vegyes társulatban játszva, új kollégákat közvetlen testközelben megismerni. „A fővárosi sajtó nagy érdeklődéssel figyeli a bánvári eseményeket” - hallom a darabbéli újságíró szavát. Bánvárra, illetve Szentendrére július 3-tól érdemes ellátogatni Mukányi úr, a város jeles polgára és barátai társaságába. .... Jalics Kinga A képeken: Mukányiné volt hódolójával, Poprádival huncutkodik. Sunyovszky Szilvia és Maszlay István (balra fent). Egy rövid kezelés, középen Szabó Gyula (balra lent). Kozák Manó „falból való" híreket mond Mukányinak. Cseke Péter és Szabó Gyula (középen), Ödön, Ella és az ő Cziprián Márja. Kalocsay Miklós, Moór Marianna és Horesnyi László (jobbra fent). Fotó: Sipos Géza tzrtsztm 3