Film Színház Muzsika, 1985. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-23 / 12. szám

MAGÁTOL NEM Megint kétbalkezesen volt figyelmes a jószándékkal teli szini-propaganda. Két orszá­gos napilapban jelentette meg - kellő időben - A „re­mény” című szovjet rock-ope­ra hirdetését részletes felvi­lágosításokkal, pontosan húsz (illetve huszonkét) köz­reműködőt felsorolva! A zenés művet (most már sokan tudják) felszabadulá­sunk alkalmára az Operett­­színház tűzte műsorára. Saj­nos az egyik hirdetményről, amelyet a nagyobb példány­­számú lapban adtak közre, hiányzik az ügy „elindítói­nak”, a zenét alkotó Ribnyi­­kovnak s a szövegköltő Voz­­nyeszenszkijnek a neve is. A másikon — a szerzők szeren­csére ott varrnak. Ez föltehe­­tőleg újabb indítékot ad az értő közönségnek, hogy a da­rabot megtekintse. Voznyeszenszkij különösen kedvelt a magyar olvasók közt, antológiákban és köte­tekben megjelent költemé­nyeivel. Nem kevésbé szeretik nála a mi Veress Miklósunkat sem. Ő a szöveget — mert sajnos magától nem fordul le — magyarra fordította. Ne­ve, mely mindkét hirdetésből kimaradt, ismét a kényes íz­lésű nézőknek jelent vonz­erőt a színvonalas műélvezet­re. Mint utólag megtudtuk - március 29-én átdolgozóként is bemutatkozik; újabb ada­lék inkább körüli, mint belü­li tájékoztatásunkhoz. Ha egykor a színházlátoga­tók 80-90 százaléka könnye­dén érti majd az orosz (an­gol, német stb.) dalszövege­ket, persze akadékosság lesz az esetleges fordító kilétének nyilvános fölfedése. Addig azonban­­ kötelem: tisztel­jük meg őket. Mert nekünk dolgoznak, szépen, pontosan. (­ z é) KÖNYV: NE NÉZZ UTÁNAM Fiatalon, huszonhét esz­tendősen, 1933. február vé­gén Brassóban meghalt Nagy Karola újságíró, a Brassói Lapok munkatársa. Megdöbbentően korai halála után, véletlenül meglelt ha­gyatékából derült ki: szín­darabot, kisregényt, naplót is írt, nemcsak újságcikket, írásai kötetbe gyűjtve egy évvel halála után jelentek meg, Benedek Marcell beve­zetőjével. „Nemzedékének sorsa nemzetfölötti értelem­ben tudatosodik bennem - írja B. M. —, ezt bizonyítják darabjai. A dialógus mind a kettőben tökéletesen drámai. Kisregényének és nagyri­portjainak nyelve, prózája annyira kialakult és egyéni, hogy az ebben a korban még ritkaság... Nagy Karola több volt elvágyakozó vidéki kul­­túrlénynél. Művész volt.” Nagy Karola két darabja, A fiú és A lány, egyéb írásai­val és az íróra vonatkozó do­kumentumokkal együtt je­lent meg ismét a Ne nézz utánam című kötetben, Ábel Olga és Benamy Sándor gondos szerkesztésében, ők ketten a legtöbbet tudják Nagy Karoláról — akit, a kö­tet tanúsága szerint is, egye­sek a „magyar Baskircsev Máriának” neveztek­­, mun­kájuk: lelet­mentés és emlé­kezet-ébresztés. Irodalmunk nem is elfeledett, de­ igazán meg sem ismerhetett értékei közé tartozik a Brassóban örök álmát alvó írónő. Életé­ben is, holta után is csak a kevesek ismerték, de ők tud­ták, ki volt. Nagy Karolát szá­­montartja a Magyar Irodal­mi Lexikon 1965-ben kiadott másodi­kötete is. Ám most, ez a Ne nézz utánam című, ti­pográfiájában is igen szép könyv, az írónő halála után egy fél évszázaddal segít­het színházainknak, hogy odafigyeljenek két ismeretlen drámára, és nemes eszköz arra, hogy a tágabb olvasó­­közönség megismerkedhes­­sék egy sokat ígérő, de torzó voltában is teljességre törő életművel. (Epocha)­­ Ké­pünkön: Nagy Karola A TAVASZI FESZTIVÁL VENDÉGE lesz az Interbalett '85 eseményei során az Aterbaletto. Már­cius 26-án lép fel a Vígszínházban a csaknem húsz tagú, sok­nemzetiségű táncos gárda , az olasz Amadeo Amodio tán­cos-koreográfus vezetésével. 1982-es budapesti bemutatkozá­suk revelációként hatott. Repertoárjuk a hetvenes-nyolcvanas évek legkiválóbb angol és amerikai koreográfusainak főbb műveit tartalmazza (Balanchine, Tudor, Tetley, Simon, Mac­Millan, Alvin Ailey, Forsyte és Amadeo kompozíciói). *■ A KERTÉSZ KUTYÁJA A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban bemutatták Lo­pe de Vega A kertész kutyája című vígjátékát, Babarczy Lász­ló vendégrendezésében. Képünkön: Fekete Gizi és Rácz Tibor az előadás egy jelenetében (Fotó: MTI I­llovszky Béla) 22 A külföldön, sőt itthon is mind több lelkes hívet maga köré vonzó zenei társulás, a 180-as csoport szokatlan fel­adatra vállalkozik. A Rotten­­biger utcai stúdióban nyilvá­nos hanglemezfelvételt készí­tenek március 25-én, 26-án és 27-én 6 óra 45 perces kez­dettel. Ez a maga nemében mindenképpen újdonság, ugyanis nem arról van szó, hogy egy közönség előtt zaj­ló koncerten, mellesleg fel­vétel készül, s ilyenkor úgy­nevezett élő lemez születik. Most mintegy a fordítottja történik, a hanglemezstúdió mondhatni steril környezetébe léphet be a hallgatóság. A belépő cédulán ez áll: Kér­jük, pontosan érkezzen!­­ A közönség pontossága fontos — mondja Szemző Ti­bor —, mert a nyilvános fel­vétel meglehetősen kockáza­tos, de szükségünk van kö­zönségünkre, mert jelenlétük nagyobb összpontosításra késztet, nem húzhatjuk az időt semmi fölösleges tétová­zással. A közönség éppen annyira résztvevője lesz e le­meznek, mint mi. Két magyar művet mu­tatnak be: Faragó Béla és Soós András egy-egy alkotá­sát, valamint Steve Reich két darabját - Piano Phase (1967) - két zongorára, és Oc­tet (1979) címmel. Ez utóbbit Szemző Tibor hangszerelésé­ben. A Piano Phase abszolút világpremier lemezen, a má­sik Reich-mű jelen feldolgo­zásában ugyancsak. S ami megtiszteltetés és öröm szá­mukra, hogy a 180-as cso­port és a Hanglemezgyártó Vállalat meghívására Ma­gyarországra érkezik Steve Reich zeneszerző, hogy mű­vei hanglemezfelvételén az együttes segítségére legyen, valamint részt vegyen azon a koncerten, amelyen a közelmúltban készült szerze­ményét mutatja be a 180-as csoport a SOTE Dísztermében március 24-én. - Kérem, mutassa be Ste­ve Reichet azoknak az olva­sóknak, akik kevésbé jártasak a kortárs zenében. - Reich a mai amerikai zene talán legjelentősebb reprezentánsa, aki a hatva­nas évek elejétől teljesen kö­vetkezetesen jutott el a nyolc­vanas évekre a szigorúan mi­nimál zenei darabok kompo­nálásától a nagyobb formá­jú nagyzenekari darabokig. Jálics Kinga Képünkön: a 180-as cso­port (Tóth Tamás, Kálnai Já­nos, Körmendy Ferenc, Tiha­nyi Gellért, Faragó Béla, Göőz László, Szemző Tibor, Melis László, Schnierer Klára, Székely Kinga, Vörös D. László, Soós András) LEMEZFELVÉTEL - KÖZÖNSÉG ELŐTT

Next