Filológiai Közlöny – X. évfolyam – 1964.

3–4. szám - Cikkek, közlemények - Zsoldos Jenő: Petőfi és Gorove „Nyugot”-ja

kapcsolása tökéletes arab—perzsa versmérték, a m­a z­á­r i, amely szintén kedvelt versmérték Háfiznak. Nagyon valószínű, hogy ez a versmérték a görögben is perzsa eredetű, Kis-Ázsián át jött be Görögországba. Háfiz—Reviczky—Jonos—Csokonai: ez a sor is, megint egyszer, ellenállhatatlan erővel bizonyítja azt az igazságot, amit nem lehet elégszer hangsúlyoznunk: hogy a világirodalom teljes és tökéletes egység, Kelet és Nyugat irodalma, a műalkotások kölcsönhatása szakadatla­nul és elszakíthatatlanul egymásba fonódik.­­ Petőfi és Gorove ,, Nyugat"-ja ZSOLDOS JENŐ Fekete Sándor meggyőzően valószínűsíti, hogy a Pesti Divatlap szerkesztői értesítéseit háromnegyed éven át, 1844 júliusától 1845 áprilisáig a mondanivaló lényegét tekintve Petőfi írta és szerkesztette,­ így minősül Petőfi szellemi alkotásának a következő szerkesztői üzenet is: ,,A Gorove Nyugotjára többek által írt ellen-bírálatot azért nem közöljük, mert olly kritika, mint a honderűs volt, melly nevezett utazásnak egyedül nyelvhibáit piszkálgatá, a józan olvasók előtt nyom nélkül szokott elenyészni."A Petőfi Gorove könyvében a nyelvi takaró alatt mélyebbre pillantott, s e tájékozódó érdeklődésének némi nyomát fel is fedezhetjük műveiben. A reformkor értelmisége túláradó figyelemmel fordult a fejlett ipari országok magasabb gazdasági és művelődési viszonyai felé. A nyugati társadalmi állapotok közvetlen megismerésé­nek vágya, a külföldi kultúra nagyjaival való személyes találkozásért lelkesedő akarat hosszú utazásra viszi a magyar haladó köznemesi ifj­ak legj­obbj­ait, az irodalom és művészet nem egy j­elen­tős tagját. Cikkek és könyvek számolnak be a tanulmányutak tapasztalatairól. Mindenki a maga belső igényének parancsára azt veszi észre az eléje táruló világból, amire politikai magatartása okán a legfogékonyabban hat vissza.Úgy értékeli a látottakat, amint azokat elgondolása és programja tételeinek igazoló­ példamutató vagy cáfoló mozzanataiként bemutathatja. Nemzete sorsához méri szerzett benyomásait. Az összevetés akarata már jóval korábban jelentkezett. Pillanatnyi felvillanásként már ott él Mátyási József századvégi németországi útjának össze­hasonlító megjegyzéseiben,3 teremtő hatással Berzeviczy Gergely közgazdasági programmá szélesedő gondolataiban,4 termékeny érdeklődéssé fejlődő csíraként Széchenyi István első nyu­gat-európai utazásának antikapitalista motívumokkal átszőtt tényközléseiben.5 Bölöni Farkas Sándor ekkép fogalmazza meg a csodálkozó felfedezések tartalmát: ,,Az amerikai polgári és társadalmi életben sok oly pontot találtam tökéletre kifejtve és sok oly tudni valót, mik még legalább magyarul, ismeretlenek."13 Ezek a szempontok, az akkor még haladó nyugati országok­ban szerzett ismeretek határozzák meg a külföldjáró magyaroknak útinaplók keretébe foglalt beszámolóit. Gorove István műve útirajz-irodalmunk jelentős alkotásai közé tartozik.7 Könyve felö­lelte mindazokat a kérdéseket, amelyek ebben az időpontban a haladó köznemességet foglal­koztatták. Néhány motívum eligazít problémáinak útvesztőjében. Mindenekelőtt a közgazda­sági élet jelenségei izgatják, az angol gyáripar, a vámrendszer és szabadkereskedelem, Smith, Sismondi, Malthus, List stb. elmélete, a bérmunkások helyzete, a munkamegosztás, a chartista mozgalom, az ír függetlenségi harc stb. Érdeklik a Párizs utcáin tömegben hullámzó emberek, akik között ,,socialisták, communisták, fourrieristák, egalitairek, humanitairek, progressisták rejlenek",8 felfigyel a Marseillaise hangjaira, érdeklik a „socialismus és communismus tanai, ama merész társadalmi reformok, mellyek élesb, gyöngébb árnyalatokban már sokfelé je­lentkeznek.". Gorove azonban a jelenségeket nemcsak mint az objektív valóság tényeit ragadja meg. Vannak pillanatok, amikor hozzájuk a kapitalizmus fejlődésében rejlő ellentmondások felismerése nyomán meglepő gondolatokat fűz: „nem igazság az, hogy a nagy tömeg, a szegény 1 Fekete Sándor: Petőfi, a segédszerkesztő. Budapest 1958. 33. (Irodalomtörténeti Füzetek 20.) 1 Uo. 91. 3 Frankfurti utazás 1792^'^ esztendőben. Mátyási József nyomtatatlan verseinek gyűjteménye 215. OSzK kézirati jelzet: 58 Oct. Hung. 4 Gaal Jenő: Berzeviczy Gergely élete és művei. Budapest 1902. 5 Berzeviczy Albert: Gróf Széchenyi István munkáiból. Franklin 1903. 367. — Bóka László: Gróf Széchenyi István naplói. Ardói könyvkiadó 54. 6 Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak Amerikában. Kolozsvár 1834­. Előszó. 7 Gorove István: Nyugot. Utazás külföldön. Pest 1844. 9 Uo. I. 198.­­ Uo. II. 44.

Next