Magyar Filozófiai Szemle, 1971
1–2. szám - Mártonfi Ferenc: A kínai szófaj kérdéséhez
mondat ' általános ,ví különös különös ! különös u? ; K szó különös különös különös különös morféma . egyes ! •' Másrészt a mondatstruktúra különböző szintjein helyet foglaló konstrukciók (kivéve 8-t) fajtáik szerint is különböznek (mintánkban pl. a 2. szinten NOM, VP , F), így a szavak is. Ha mármost csak a szavak osztályozására vagyunk tekintettel, ábránk így alakul: (telt) szó általános szófajok különös legalacsonyabb alkategóriák egyes :; , Ez utóbbi (egymással összefüggő) két szempontból is értelmezhető: • \ Ha a szótárt osztályozom: • • , , í a nyelv összes szavai a nyelv összes főneve, igéje stb. különös a szó konkrét disztribúciói 2.2. A mélystruktúra bevezetése a grammatikába annak a felismerése, hogy a mondatok és elemeik lényegi összefüggései többnyire nem olyanok, mint ahogy közvetlenül látjuk, természetesen leszámítva fonológiai arculatúszófajai szerint (pl. „nagyság"; „nagy"; s......... „nagyít", nagyobbodik" általános egyes V-i;vi (pl. „nagy'') általános az egyes szavak Ha egy adott (telt) szót osztályozok: telt szó /4 különös egyes Ii konstrukció jelenik meg, pl. Nom, NP, N, Npr (tulajdonnév), N/, (ember-név), N^ (nem-ember-név) stb. A Nom világosan magában foglalja például az N-t (de még sok mást is). (2) Minden konstrukció egy másik konstrukciónak az alárendeltje (ahol a legmagasabb az S). (3) Minden szó (és más konstrukció is) lehet mondat, de nem fordítva. A mondathoz vö. még a 2.3. pontot. : * 11 Az itt vázoltak összefüggéseiről vö. a 2.4. pontot.