Fókusz, 1977 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-25 / 9. szám
2 fókusz Részletek a KISZ húsz esztendejének történetéből 1968. Tisza-völgy gazdasági és kulturális életének megváltoztatására vállalkozott a KISZ, amikor védnökséget vállalt a kiskörei — Tisza II. — vízlépcső és öntözőberendezéseinek megépítésére, a táj üdülőkörzetté fejlesztése felett. A 20 milliárdos beruházás 1988-ban fejeződik be. S közben folyt a megfeszített munka olyan egységes és helyi jellegű KISZ-védnökségeken, mint a Tiszamenti Vegyiművek, a Gagarin Hőerőmű, vagy a Győri Vagon- és Gépgyár új gyáregységei. Az 1968-as IX. Világifjúsági és Diáktalálkozót Szófiában rendezték meg. A találkozó jelszava: „szolidaritás, béke és barátság” hűen fejezte ki a fesztivál tartalmát. Ebben az évben 1969. indul meg a KISZ-védnökséggel az algyői olaj- és földgázprogram megvalósítása. A KISZ Budapesti Bizottsága irányította az Egyetemisták a fővárosért és a főváros az egyetemistákért mozgalmat. A Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatói látásvizsgálatot folytattak a fővárosi általános iskolások körében, több Pest megyei községben közegészségügyi ellenőrzésben vettek részt. 1970 A termelőmunkában való helytállás mellett a fiatalok ebben az évben kimagasló érdemeket szereztek a szabolcsi árvíz idején a károsult lakosoknak nyújtott segítséggel. Csengerben, Jánkmajtison, Tivadarban és Méhteleken 2500 családi ház felépítésében és újjáépítésében segédkeztek. Külön kell szólni arról a 16 ezer szakmunkás-tanulóról, akik az árvízkárok helyreállításában részt vettek. Az MSZMP KB februári ülésén megállapította: „... A KISZ megalakulása kezdeti tevékenysége kiindulópontja volt a magyar kommunista ifjúsági mozgalom kibontakozásának és fejlődésének, s ezzel is igazolta a párt ifjúsági politikájának helyességét Ugyancsak az MSZMP KB februári ülésén fogadták el az ifjúságpolitikai határozatot, amelyet a parlament által is megszavazott Ifjúsági Törvény követett. 1971 A KISZ VIII. II/ I. kongresszusait ebben az évben tartották. Tovább erősödött a „Szakma Ifjú Mestere” mozgalom. Négy év alatt 55 ezer üzemi és mintegy 10 ezer mezőgazdaságban dolgozó fiatal lett a Szakma Ifjú Mestere jelvény arany, ezüst, illetve bronz fokozatának tulajdonosa. „Kiváló ifjú mérnök, közgazdász, technikus” mozgalomban mintegy 8 ezer fiatal jelentkezett és kb. 3500-an nyerték el a kiváló címet. A két kongresszus közötti időszakban az építőtáborokban a diákfiatalok 14 millió társadalmi munkaórát teljesítettek. A KISZ sikeresen teljesítette központi védnökségeit. Felépült a VII. kongresszuson vállalt 10 ezer KISZ-lakás. 1977 Népgazdaságunk energia mérlegében a szénhidrogén — olaj és gáz — egyre fontosabb szerepet kaptak. Ezért a kormány elhatározta, hogy 1 milliárd 200 millió forintos beruházással létrehozza a 298 km hosszú Barátság II. kőolaj- és gázvezetéket. Az építők felismerték, hogy határidőre csak akkor épülhet fel a Barátság II., ha a fiatalok segítenek. A KISZ-szervezetek vállalták a védnökséget. Új jelszó született: „Együtt a Barátság 11- ért!” A próbaüzemelés határideje 1972. december volt. 1973 A KISZ vm 1 / <7. kongresszusa az eszmei-politikai nevelőmunkában egyik legfontosabb feladatként jelölte meg, hogy a KISZ és az Úttörő Szövetség forradalmi hagyományaikhoz méltóan ünnepelje meg Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját. Ifjúsági szövetségünk ebben az évben is — már hetedik alkalommal — gazdag programmal ünnepelte meg a három tavasz 1848, 1919 és 1945 évfordulóit. Április 4. és 1975. éve 1*. április 4. között szövetségünk tagjainak legfontosabb feladata volt, hogy az MSZMP X. és a KISZ VIII. kongresszusán kapott határozatok teljesítésével, a szocializmus építésében elért újabb eredményekkel tegyék még emlékezetesebbé hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Három évvel ezelőtt a kormány számítástechnikai központi fejlesztési programot fogadott el, amelynek fő célja: a hazai számítástechnikai kultúra megalapozása és elterjesztése, valamint a korszerű számítástechnikai gyártás megszervezése. A KISZ VIII. kongresszusa vállalta, hogy a KISZ-tagok, a magyar fiatalok segítik a program sikeres, tervszerinti megvalósítását. A számítástechnikai berendezések kutatása, fejlesztése és gyártása terén végeztek úttörő jellegű és igen eredményes munkát a Magyar Optikai Művek fiatal kollektívái. 1075 Részlet az MSZMP XI. kongresszusának határozatából: „... A párt az ifjúság nevelését társadalmi ügyének tartja. Az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére még 1974-ben meghirdetett munkaverseny során a vállalatok, üzemek gazdasági, párt- és KISZ-vezetői célként az addigiaknál magasabb követelményeket állítottak önmaguk és a kollektívák elé. A KISZ Központi Bizottsága jubileumi akcióprogramjában kezdeményezte, hogy az ágazati minisztériumok és az országos főhatóságok a KISZ- szel, a szakszervezetekkel és a tudományos egyesületekkel közösen rendezzék meg az „Alkotó Ifjúság” pályázatot és kiállításit. Nagy eseményt, kedves vendégeket köszöntött ifjúsági szövetségünk tagsága augusztusban : hazánkban rendezték meg az I. Magyar—Szovjet Ifjúsági Barátság Fesztivált. 1976 Az MSZMP Közésponti Bizottságának 1975 novemberi határozat a Kommunista Ifjúsági Szövetség kötelességévé tette, hogy az 1976-tól induló V. ötéves terv éveiben vállaljon nagyobb szerepet a gazdasági feladatok megoldásában. Folytatódott a KISZ KB által az elmúlt mozgalmi évben először kiírt „Edzett Ifjúságért” mozgalom, amely az utóbbi évek legsikeresebb, legtöbb fiatalt mozgósító akció volt, félmilliónál több részvevővel. Ebben az évben a KISZ életének legjelentősebb eseménye a IX. kongresszus volt. Részlet a KISZ KB kongresszusi beszámolójából: „... Vannak egész életünket meghatározó, alapvető összefüggések. Ezek egyike, hogy életünk szebbé, gazdagabbá, értelmesebbé tételének alapvető forrása a munka. A közös asztalnál, amelyet mindannyian — idősebbek és fiatalok — körül ülünk, az az első kérdés: ki mit tett le az asztalra, és a második, hogy ki mit vehet el onnan. A kérdések sorrendje a gyermekévek után már nem cserélhető fel!...” Május 1-i felvonuláson a MOM-osok Faültetés a Magyar—Szovjet Barátság parkban Fiatalok a metróépítésnél Százhalombatta 1977. ÁPRILIS 25. Választás után A KISZ-alapszervezetek vezetőségi választó taggyűléseit gyárunkban február végén tartották meg. Az elmúlt hónapban a KISZ-bizottság már beszámolt újságunkban a választási eseményekről. Amiért most ismét visszatérünk rá, annak egy mindenképpen említésre méltó adat az oka. A Magyar Optikai Művekben 27 KISZ-alapszervezet működik. Az idei választásokkor 10 alapszervezet több száz tagja úgy döntött, hogy új KISZ-titkárjelöltre adja le szavazatát. Érdemes elgondolkodni azon, miért határozott úgy 10 alapszervezet, hogy a régi KISZ- titkár helyett ezúttal másnak ad bizalmat. Vajon mi lehetett a tagság célja és elképzelése ezzel a szerepcserével? Ezúttal három újonnan megválasztott KISZ-titkárral beszélgettünk másfél hónappal tisztségbe lépésük után: Fehér Csaba (29., 65. osztály), Horváth János (gazd. ig.) és Jenei Gábor, (3. osztály) alapszervezeti titkárok. Miért szavaztak így a fiatalok? H. J.: Az igaz, hogy a tagság többsége ki akar kerülni az „állóvízből”. De csak úgy gondolatban, mert tenni nemigen tesz érte. A titkárcserékről csak annyit, szó sincs arról, hogy a fiatalok többsége döntésükkel valami újat akartak elindítani. Nem volt kit megválasztani, és aki véletlenül kiejtette a száján, hogy elvállalná, arra rögtön rászavaztak. F. Cs.: Nálunk a régi titkár vállalta volna, de a tagság úgy gondolta, hogy nem kell. Megválasztásom előtt agit.-prop.-titkár voltam az alapszervezetben. J. G.: Nálunk senki nem akarta vállalni. Aztán eljött hozzám a pártvezetőség: próbáljam meg, támogatni fognak. „Betyárból lesz a legjobb pandúr” — gondolták. Ugyanis ezelőtt semmit nem csinál Jó vezetőség . Szerintetek tehát a rossz alapszervezeti KISZ-életnek nem a vezetőség, az irányítás, a feladatkiválasztás a fő oka, hanem a tagság. Ha most ezzel egyetértünk, akkor a következő kérdés adódik: Milyen szerepe van a ti alapszervezeteteknek, amelyben a tagság nem akar semmit, nem csinál semmit, és ahol egy „jó vezetőség” képtelen felrázni passzivitásából a fiatalokat? H. J.: Amit most említettél, az a legfontosabb kérdés, mert nem igaz, hogy mindenki lusta, egoista. Hogy így nem jótam, illetve nem voltam rosszabb, mint a többi. Most, hogy KISZ-titkár vagyok, már látom, nehéz teher van rajtam: felrázni azokat, akik most ugyanolyanok, mint amilyen én voltam tavaly. H. J: Az alapvető hibát a tagság passzivitásában látom. Nincs olyan rossz vezető, aki legalább a kitűzött feladatokat ne tudná megcsinálni. F. Cs.: Nem az a jó KISZ- titkár, aki mindenütt ott van, és mindent megcsinál. A jó titkár informátor a KISZ-bizottság és a vezetőség között. Ossza el a munkát, a kapott irányelvek alapján dönteni tudjon és persze demokratikusan vezessen. J. G.: Nálunk a tagok alig csináltak valamit tavaly, kire lehetett ezt ráhúzni? Csakis a vezetőségre passzív tagság az alapszervezeti KISZ-élet, az biztos. De hogy milyen legyen, arról fogalmam sincs. J. G.: Miért van az, hogy a KISZ-alapszervezet nem tudja azt nyújtani, amit egy baráti társaságban megkap az ember, ahol jól érzi magát a fiatal. F. Cs.: Gábor most egy nagyon lényeges kérdést vetett fel. Miért nincs barátság a KISZ-ben? H. J.: Az ember a munkatársait s így a KISZ tagjait nem választja, a barátait igen. F. Cs.: De akkor már nem igazi az a KISZ-alapszervezet, ahol nincs közösség. És közösség csak ott alakulhat ki, ahol emberi kapcsolatok vannak. Magukra hagyatva A keserű véleményeitek után mégis ti elvállaltatok egy tisztséget, egy alapszervezet vezetését. Van célotok és elérése érdekében biztos van néhány elképzelésetek is. Különben miért is lennétek KISZ-titkárok? J. G.: Őszintén megmondom, én csak tapogatódzom. Jó ötlet helyett, rengeteg problémám van: három műszakban, négy munkahelyen dolgozik a tagság. És emellett millió gondot jelent, hogy teljesen újonc vagyok. Jóval több segítséget vártam fentről, a KISZ-bizottságtól. Hasznos tájékoztatást alig kaptunk. Pedig ilyen, azt hiszem, elkelt volna, amikor 27 titkár közül 10 teljesen új. H. J.: Miért nem mentél a KISZ-bizottságra, hogy segítségre van szükséged? J. G.: Vártam, hátha egyszer lesz valami eligazítás. F. Cs.: Ahogy most itt beszélünk ezekről, én is érzem, hogy egy kicsit magunkra hagytak. De, hogy kinek kellett volna előbb mennie, azt nem tudom. H. J.: Akinek a hasa fáj, az menjen orvoshoz. J. G.: Most már felesleges ezen vitatkozni, hiszen a nehezén, az egyéni vállalásokon túl vagyunk. Remélem, a szántódi táborban ezekről a gondokról végre elbeszélgethetünk. Útkeresés — sikerrel A mozgalmi év jelentős állomása „a második” taggyűlések, ahol az egyéni vállalásokról elbeszélgettek és az akcióprogramot összeállítjátok. Erre épül az egész évi munka, és egy jól előkészített akcióprogram fél siker a mozgalmi évben. H. J.: Nálunk előbb a tagság tett egyéni vállalásokat, így nagyobb garanciát érzek arra, hogy amit vállaltak, azt teljesítik is. Van néhány jó elképzelésünk, hogy mi lesz belőle, azt nem tudom. F. Cs.: Mi a KISZ KB irányelvei alapján állítottuk össze az egyéni vállalásokat, amit a gyári akcióprogrammal még egyszer egyeztettünk. Különben nem várok sokat, hiszen a központi akcióprogram is útkeresés. Idén a jelszavunk Edzett Ifjúságért. Lehetséges, hogy a tömegsport az, amely elegendő erő lesz a tagság összefogására. ★ A három új KISZ-titkár beszélgetésünk alatt még sok témát vetett fel, érdekes gondolatokkal. Most itt csak azokat elevenítettük fel, amelyeket időszerűnek tartottunk. Úgy gondoljuk, ennyivel is érzékeltetni tudtuk a beszélgetés hangulatát, a feladatokhoz való hozzáállást. A válaszadáskor kitűnt, hogy a fiatalok nem először gondolkodtak el ezeken a gondokon. A KISZ, az alapszervezetük nap mint nap foglalkoztatja őket. Talán az is érezhető volt, hogy bár új KISZ-titkárok, mégsem optimisták. Tanácstalanok, nem tudják, mit kellene csinálniuk, hogy jó KISZ-élet legyen az alapszervezetükben. Komoly tisztséget vállaltak, és ha már arra a helyre választották őket, tenni is szeretnének. Ahogy ők megfogalmazták, valami olyan hiányzik, amelyen elindulhatnának. Egyikük ezt mondta: „Alapnormatíva kellene, ideoda kapkodni nem jó.” Vagy: „több, valóságos tartalmat kellene adni a KISZ-nek, hogy a jövő ne csak a statisztika felé való lépegetés legyen”. És még egy vélemény: „mondvacsinált feladatok helyett olyan kell, amiért én többet fogok dolgozni. Az akcióprogramokban kézzelfoghatóbb bizonyítékot kellene arra adni, hogy hol, miért van szükség a fiatalokra. Barabás