Fókusz, 1977 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-25 / 9. szám

2 fókusz Részletek a KISZ húsz esztendejének történetéből 1968. Tisza-völgy gazdasági és kul­turális életének megváltoztatá­sára vállalkozott a KISZ, ami­kor védnökséget vállalt a kis­körei — Tisza II. — vízlépcső és öntözőberendezéseinek megépítésére, a táj üdülőkör­zetté fejlesztése felett. A 20 milliárdos beruházás 1988-ban fejeződik be. S közben folyt a megfeszí­tett munka olyan egységes és helyi jellegű KISZ-védnöksé­­geken, mint a Tiszamenti Ve­gyiművek, a Gagarin Hőerő­mű, vagy a Győri Vagon- és Gépgyár új gyáregységei. Az 1968-as IX. Világifjúsági és Diáktalálkozót Szófiában ren­dezték meg. A találkozó jel­szava: „szolidaritás, béke és barátság” hűen fejezte ki a fesztivál tartalmát. Ebben az évben 1969. indul meg a KISZ-védnökséggel az algyői olaj- és földgázprogram megvalósí­tása. A KISZ Budapesti Bizott­sága irányította az Egyetemis­ták a fővárosért és a főváros az egyetemistákért mozgalmat. A Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatói látásvizsgá­latot folytattak a fővárosi álta­lános iskolások körében, több Pest megyei községben köz­egészségügyi ellenőrzésben vettek részt. 1970 A termelőmunká­­ban való helytál­lás mellett a fiatalok ebben az évben kimagasló érdeme­ket szereztek a szabolcsi ár­víz idején a károsult lakosok­nak nyújtott segítséggel. Csen­­gerben, Jánkmajtison, Tiva­darban és Méhteleken 2500 családi ház felépítésében és újjáépítésében segédkeztek. Külön kell szólni arról a 16 ezer szakmunkás-tanulóról, akik az árvízkárok helyreállí­tásában részt vettek. Az MSZMP KB februári ülésén megállapította: „... A KISZ megalakulása kezdeti te­vékenysége kiindulópontja volt a magyar kommunista if­júsági mozgalom kibontakozá­sának és fejlődésének, s ezzel is igazolta a párt ifjúsági po­litikájának helyességét Ugyan­csak az MSZMP KB februári ülésén fogadták el az ifjúság­politikai határozatot, amelyet a parlament által is megszava­zott Ifjúsági Törvény köve­tett. 1971 A KISZ VIII. II/ I. kongresszusait eb­ben az évben tartották. Tovább erősödött a „Szak­ma Ifjú Mestere” mozgalom. Négy év alatt 55 ezer üzemi és mintegy 10 ezer mezőgaz­daságban dolgozó fiatal lett a Szakma Ifjú Mestere jel­vény arany, ezüst, illetve bronz fokozatának tulajdono­sa. „Kiváló ifjú mérnök, köz­gazdász, technikus” mozgalom­ban mintegy 8 ezer fiatal je­lentkezett és kb. 3500-an nyer­ték el a kiváló címet. A két kongresszus közötti időszakban az építőtáborokban a diákfiatalok 14 millió tár­sadalmi munkaórát teljesítet­tek. A KISZ sikeresen teljesí­tette központi védnökségeit. Felépült a VII. kongresszuson vállalt 10 ezer KISZ-lakás. 1977 Népgazdaságunk energia mérlegé­ben a szénhidrogén — olaj és gáz — egyre fontosabb szere­pet kaptak. Ezért a kormány elhatározta, hogy 1 milliárd 200 millió forintos beruházás­sal létrehozza a 298 km hos­­­szú Barátság II. kőolaj- és gázvezetéket. Az építők felis­merték, hogy határidőre csak akkor épülhet fel a Barátság II., ha a fiatalok segítenek. A KISZ-szervezetek vállalták a védnökséget. Új jelszó szüle­tett: „Együtt a Barátság 11- ért!” A próbaüzemelés határ­ideje 1972. december volt. 1973 A KISZ vm­ 1 / <7. kongresszusa az eszmei-politikai nevelőmunká­ban egyik legfontosabb fel­adatként jelölte meg, hogy a KISZ és az Úttörő Szövetség forradalmi hagyományaikhoz méltóan ünnepelje meg Petőfi Sándor születésének 150. év­fordulóját. Ifjúsági szövetsé­günk ebben az évben is — már hetedik alkalommal — gazdag programmal ünnepelte meg a három tavasz 1848, 1919 és 1945 évfordulóit. Április 4. és 1975. éve 1*. április 4. között szövetségünk tagjainak leg­fontosabb feladata volt, hogy az MSZMP X. és a KISZ VIII. kongresszusán kapott határo­zatok teljesítésével, a szo­cializmus építésében elért újabb eredményekkel tegyék még emlékezetesebbé hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lóját. Három évvel ezelőtt a kor­mány számítástechnikai köz­ponti fejlesztési programot fo­gadott el, amelynek fő célja: a hazai számítástechnikai kul­túra megalapozása és el­terjesztése, valamint a korsze­rű számítástechnikai gyártás megszervezése. A KISZ VIII. kongresszusa vállalta, hogy a KISZ-tagok, a magyar fiatalok segítik a program sikeres, tervszerinti megvalósítását. A számítástechnikai berendezé­sek kutatása, fejlesztése és gyártása terén végeztek úttö­rő jellegű és igen eredményes munkát a Magyar Optikai Művek fiatal kollektívái. 1075 Részlet az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozatából: „... A párt az ifjúság nevelését tár­sadalmi ügyének tartja. Az MSZMP XI. kongresszusa tisz­teletére még 1974-ben meghir­detett munkaverseny során a vállalatok, üzemek gazdasági, párt- és KISZ-vezetői célként az addigiaknál magasabb kö­vetelményeket állítottak ön­maguk és a kollektívák elé. A KISZ Központi Bizottsá­ga jubileumi akcióprogramjá­ban kezdeményezte, hogy az ágazati minisztériumok és az országos főhatóságok a KISZ- szel, a szakszervezetekkel és a tudományos egyesületekkel közösen rendezzék meg az „Alkotó Ifjúság” pályázatot és kiállításit. Nagy eseményt, kedves ven­dégeket köszöntött ifjúsági szövetségünk tagsága augusz­tusban : hazánkban rendezték meg az I. Magyar—Szovjet If­júsági Barátság Fesztivált. 1976 Az MSZMP Köz­­és­ponti Bizottságá­nak 1975 novemberi határo­zat a Kommunista Ifjúsági Szövetség kötelességévé tette, hogy az 1976-tól induló V. öt­éves terv éveiben vállaljon nagyobb szerepet a gazdasági feladatok megoldásában. Folytatódott a KISZ KB ál­tal az elmúlt mozgalmi évben először kiírt „Edzett Ifjú­ságért” mozgalom, amely az utóbbi évek legsikeresebb, legtöbb fiatalt mozgósító ak­ció volt, félmilliónál több részvevővel. Ebben az évben a KISZ éle­tének­ legjelentősebb eseménye a IX. kongresszus volt. Részlet a KISZ KB kong­resszusi beszámolójából: „... Vannak egész életünket meg­határozó, alapvető összefüggé­sek. Ezek egyike, hogy életünk szebbé, gazdagabbá, értelme­sebbé tételének alapvető forrá­sa a munka. A közös asztalnál, amelyet mindannyian — idősebbek és fiatalok — körül ülünk, az az első kérdés: ki mit tett le az asztalra, és a második, hogy ki mit vehet el onnan. A kérdé­sek sorrendje a gyermekévek után már nem cserélhető fel!...” Május 1-i felvonuláson a MOM-osok Faültetés a Magyar—Szovjet Barátság parkban Fiatalok a metróépítésnél Százhalombatta 1977. ÁPRILIS 25. Választás után A KISZ-alapszervezetek ve­zetőségi választó taggyűléseit gyárunkban február végén tartották meg. Az elmúlt hó­napban a KISZ-bizottság már beszámolt újságunkban a vá­lasztási eseményekről. Amiért most ismét visszatérünk rá, annak egy mindenképpen em­lítésre méltó adat az oka. A Magyar Optikai Művekben 27 KISZ-alapszervezet működik. Az idei választásokkor 10 alap­szervezet több száz tagja úgy döntött, hogy új KISZ-titkár­­j­elöltre adja le szavazatát. Ér­demes elgondolkodni azon, miért határozott úgy 10 alap­szervezet, hogy a régi KISZ- titkár helyett ezúttal másnak ad bizalmat. Vajon mi lehetett a tagság célja és elképzelése ezzel a szerepcserével? Ezúttal három újonnan meg­választott KISZ-titkárral be­szélgettünk másfél hónappal tisztségbe lépésük után: Fehér Csaba (29., 65. osztály), Hor­váth János (gazd. ig.) és Jenei Gábor, (3. osztály) alapszerve­zeti titkárok. Miért szavaztak­ így a fiatalok­? H. J.: Az igaz, hogy a tagság többsége ki akar kerülni az „állóvízből”. De csak úgy gon­dolatban, mert tenni nemigen tesz érte. A titkárcserékről csak annyit, szó sincs arról, hogy a fiatalok többsége dön­tésükkel valami újat akartak elindítani. Nem volt kit meg­választani, és aki véletlenül ki­ejtette a száján, hogy elvál­lalná, arra rögtön rászavaztak. F. Cs.: Nálunk a régi tit­kár vállalta volna, de a tag­ság úgy gondolta, hogy nem kell. Megválasztásom előtt agit.-prop.-titkár voltam az alapszervezetben. J. G.: Nálunk senki nem akarta vállalni. Aztán eljött hozzám a pártvezetőség: pró­báljam meg, támogatni fog­nak. „Betyárból lesz a legjobb pandúr” — gondolták. Ugyan­is ezelőtt semmit nem csinál­ Jó vezetőség . Szerintetek tehát a rossz alapszervezeti KISZ-életnek nem a vezetőség, az irányítás, a feladatki­választás a fő oka, hanem a tagság. Ha most ez­zel egyetértünk, akkor a kö­vetkező kérdés adódik: Milyen szerepe van a ti alapszervezeteteknek, amelyben a tagság nem akar semmit, nem csinál semmit,­ és ahol egy „jó vezetőség” képtelen felráz­ni passzivitásából a fiata­lokat? H. J.: Amit most említettél, az a legfontosabb kérdés, mert nem igaz, hogy mindenki lus­ta, egoista. Hogy így nem jó­tam, illetve nem voltam ros­­­szabb, mint a többi. Most, hogy KISZ-titkár vagyok, már lá­tom, nehéz teher van rajtam: felrázni azokat, akik most ugyanolyanok, mint amilyen én voltam tavaly. H. J: Az alapvető hibát a tagság passzivitásában látom. Nincs olyan rossz vezető, aki legalább a kitűzött feladatokat ne tudná megcsinálni. F. Cs.: Nem az a jó KISZ- titkár, aki mindenütt ott van, és mindent megcsinál. A jó titkár informátor a KISZ-bi­­zottság és a vezetőség között. Ossza el a munkát, a kapott irányelvek alapján dönteni tudjon és persze demokratiku­san vezessen. J. G.: Nálunk a tagok alig csináltak valamit tavaly, kire lehetett ezt ráhúzni? Csakis a vezetőségre­ passzív tagság az alapszervezeti KISZ-élet, az biztos. De hogy mil­yen legyen, arról fogalmam sincs. J. G.: Miért van az, hogy a KISZ-alapszervezet nem tudja azt nyújtani, amit egy baráti társaságban megkap az ember, ahol jól érzi magát a fiatal. F. Cs.: Gábor most egy na­gyon lényeges kérdést vetett fel. Miért nincs barátság a KISZ-ben? H. J.: Az ember a munka­társait s így a KISZ tagjait nem választja, a barátait igen. F. Cs.: De akkor már nem igazi az a KISZ-alapszervezet, ahol nincs közösség. És közös­ség csak ott alakulhat ki, ahol emberi kapcsolatok vannak. Magukra hagyatva A keserű véleményeitek után mégis ti elvállaltatok egy tisztséget, egy alapszervezet vezetését. Van célotok és elérése ér­dekében biztos van né­hány elképzelésetek is. Különben miért is lenné­tek KISZ-titkárok? J. G.: Őszintén megmon­dom, én csak tapogatódzom. Jó ötlet helyett, rengeteg prob­lémám van: három műszakban, négy munkahelyen dolgozik a tagság. És emellett millió gon­dot jelent, hogy teljesen újonc vagyok. Jóval több segítséget vártam fentről, a KISZ-bizott­­ságtól. Hasznos tájékoztatást alig kaptunk. Pedig ilyen, azt hiszem, elkelt volna, amikor 27 titkár közül 10 teljesen új. H. J.: Miért nem mentél a KISZ-bizottságra, hogy segít­ségre van szükséged? J. G.: Vártam, hátha egyszer lesz valami eligazítás. F. Cs.: Ahogy most itt be­­szélünk ezekről, én is érzem, hogy egy kicsit magunkra hagytak. De, hogy kinek kel­lett volna előbb mennie, azt nem tudom. H. J.: Akinek a hasa fáj, az menjen orvoshoz. J. G.: Most már felesleges ezen vitatkozni, hiszen a ne­hezén, az egyéni vállalásokon túl vagyunk. Remélem, a szán­­tódi táborban ezekről a gon­dokról végre elbeszélgethe­tünk. Útkeresés — sikerrel A mozgalmi év jelentős ál­lomása „a második” taggyűlé­sek, ahol az egyéni vállalások­ról elbeszélgettek és az akció­­programot összeállítjátok. Er­re épül az egész évi munka, és egy jól előkészített akció­­program fél siker a mozgalmi évben. H. J.: Nálunk előbb a tag­ság tett egyéni vállalásokat, így nagyobb garanciát érzek arra, hogy amit vállaltak, azt teljesítik is. Van néhány jó el­képzelésünk, hogy mi lesz be­lőle, azt nem tudom. F. Cs.: Mi a KISZ KB irány­elvei alapján állítottuk össze az egyéni vállalásokat, amit a gyári akcióprogrammal még egyszer egyeztettünk. Külön­ben nem várok sokat, hiszen a központi akcióprogram is út­keresés. Idén a jelszavunk Ed­zett Ifjúságért. Lehetséges, hogy a tömegsport az, amely elegendő erő lesz a tagság ös­­­szefogására. ★ A három új KISZ-titkár be­szélgetésünk alatt még sok té­mát vetett fel, érdekes gondo­latokkal. Most itt csak azokat elevenítettük fel, amelyeket időszerűnek tartottunk. Úgy gondoljuk, ennyivel is érzé­keltetni tudtuk a beszélgetés hangulatát, a feladatokhoz va­ló hozzáállást. A válaszadás­kor kitűnt, hogy a fiatalok nem először gondolkodtak el ezeken a gondokon. A KISZ, az alapszervezetük nap mint nap foglalkoztatja őket. Talán az is érezhető volt, hogy bár új KISZ-titkárok, mégsem op­timisták. Tanácstalanok, nem tudják, mit kellene csinál­niuk, hogy jó KISZ-élet le­gyen az alapszervezetükben. Komoly tisztséget vállaltak, és ha már arra a helyre válasz­tották őket, tenni is szeretné­nek. Ahogy ők megfogalmaz­ták, valami olyan hiányzik, amelyen elindulhatnának. Egyikük ezt mondta: „Alapnormatíva kellene, ide­­oda kapkodni nem jó.” Vagy: „több, valóságos tartalmat kellene adni a KISZ-nek, hogy a jövő ne csak a statisztika felé való lépegetés legyen”. És még egy vélemény: „mondva­csinált feladatok helyett olyan kell, amiért én többet fogok dolgozni. Az akcióprogramok­ban kézzelfoghatóbb bizonyí­tékot kellene arra adni, hogy hol, miért van szükség a fiata­lokra. Barabás

Next