Földmivelési Érdekeink, 1881 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1881-09-19 / 38. szám
84. sz__________________________________________________ ________ FOLD M IV KIESI ÉRDEKEINK ._______________________________________________________________ 411 búzát 7 cents.-ért (körülbelül 14 kr.), lisztet Szt. Louisból egy tonnát New-Yorkba 8 cents.-ért szállítanak. Ez olcsó szállítási díjaknak köszönhető, hogy ma már oly vidékeket is művelnek, hol néhány év előtt egy fehér ember sem volt látható. Továbbá egy métermázsa szállítmány New-Yorkból Mannheimba vagy Drezdába épp annyiba kerül, mint Délmagyarországból Bécsbe. A marhatenyésztés produktumai is hasonlóan kedvező helyzetben vannak. A viszonyok e tekintetben is nagyon javultak a mi rovásunkra. ha Amerika versenyét ellensúlyozni akarjuk, mezőgazdaságunkat kulturállamok színvonalára kell emelnünk. Ha tekintjük., hogy búzából hektáronkint Magyarországban 9, Ausztriában 13, Belgiumban 20 és Németalföldön 26 hektolitert termelnek, van okunk a szégyenkezésre. Az eddigi rendszer rossz tönkremenésre vezet. Tudósítások a keleti marhavész állásáról. Marhavész Ausztriában. Múlt héten egy simmeringi birtokos istállójában a marhavész tünetek több tehénnél mutatkoztak. A kiküldött állatorvos lépgyulladást konstatált ugyan , de minthogy rövid idő alatt 22 tehén közül 15 elesett, a városi tanács bizottságot küldött ki, mely csakugyan marhavészt észlelt. Ennek következtében Simmeringre nézve szarvasmarhák be- és kivitele szigorúan megtiltatott. Marhavész: Mint Belgrádból írják, a szerb és az albán határon kitört a marhavész. A szerb kormány katonai hatalommal őrzi a határt és felhívta Törökországot, hogy szintén intézkedjék a marhavész további elterjedése ellen. Marhavész: Gácsország Borszczow kerülete Boryszkowcze községében, valamint Alsó-ausztria Hernals kerületének Kritzendorf községében a keleti marhavész kiütött. Különfélék. — Erdőpusztítások a francziák afrikai gyarmataiban. A Tuniszban és Oran tartomány déli vidékén kitört zavarok az utóbbi napokban annyira igénybe vették a közfigyelmet, hogy a Konstantine tartományban lefolyt eseményekre ki sem gondolt. Konstantine leginkább terjedelmes és gazdag erdői által tűnik ki. A rendszeresen folytatott parafafenyü-tenyésztés jelentékeny jövedelmet hajt, miért is az erdészeti bizottság az erdők rendszeres kezelésére nagy gondot fordít. A tartomány legveszedelmesebb ellensége ily körülmények közt a tűz, mely néhány nap, sokszor néhány óra alatt is tönkre teszi a jelen munka gyümölcsét és a jövő reményét. Ezért szigorú felügyeletet gyakorolnak az égések megakadályozására vagy legalább csírájukba elfojtására. Ez ugyan a benszülöttek gondatlansága miatt soha sem sikerül teljesen, de ha az égések, mint ez évben, sok helyen egyszerre kiütnek, akkor bátran rosszakaratra vezethetők vissza. Az algériai sürgönyök kezdetben nem igen merték a károkat teljes valóság szerint bevallani, de ma már az algériai lapok kimerítő tudósításokat hoznak, melyekből kitűnik, hogy épen a legszebb erdőségek, mint a zorammai, filfilai és fendecki lettek a tűz martalékává. Joly de Brésillon, konstantinei megyei tanácsos egyik levelében a tűz álal okozott kárt nem kevesebb, mint kétszázezer hektár parafafenyőre becsüli, melyek közül 75.000 hektárnyi terület már több év óta teljes művelésben állott. Joly de Brésillon e gyakori tűzesetekben a benszülöttek által régebben megbeszélt terv rendszeres kivitelét látja, miért is a legszigorúbb büntetést követeli. E büntetés javaslata szerint vagyonelkobzás és deportáczióból állana. A szükséges óvintézkedés megtételére pedig a konstantini megyei tanács egybehívását sürgeti. A benszülöttek részéről fenyegető állandó veszély elhárítására egyelőre határozatba ment, hogy az erdőségek körül lakó benszülötteket kártérítés mellett el fogják e vidékről távolítani. Ez intézkedések bizonyítják, hogy Algériában teljesen felfogják a helyzet komolyságát, csak kár, hogy azokkal, mint rendesen, úgy most is, valószínűleg el fognak késni. — Közgazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében az „orsz. magyar gazdasági egyesület“ 1879. márcz. 2-án tartott közgyűlésén gr. Károlyi Sándor indítványára az egyesület választmányából külön bizottság küldetett ki a czélból, hogy az ország mostoha gazdasági helyzetének okait kipuhatolja és azok orvoslására nézve javaslatokat tegyen. Ez enquete-bizottság öt csoportra oszlott és pedig 1. a növénytermelés és gabnakereskedés, 2. az állattenyésztés, 3. a szőlőművelés és borászat, 4. az erdészet és 5. a közlekedési ügynek megfelelőleg. Munkásságának eredménye oly becses anyaghalmaz lett, hogy az egyesület igazgatóválasztmánya annak kinyomatását jónak látta. E szerint a külön csoportoknak megfelelőleg 5 külön füzetben tétetett közzé és küldetett be hozzánk a tárgyalások eredménye. Minden egyes füzet egy-egy befejezett vizsgálódás, szerzői az illető csoportok előadói. A füzetek elsősorban közlik az illető termelési ágra nézve megállapított kérdőpontokat s azután a meghívott kitűnő szakférfiak, szaktestületek, kamrák stb. véleményeit és végül az enquête-bizottság nyilatkozatát. Az így készült füzetek igen sok becses adatot és jó eszmét tartalmaznak. Minden közgazdasági kérdésekkel foglalkozó hazánkfiának, de különösen a kormány és a törvényhozás tagjainak méltó tanulmányi tárgyat és tájékoztatást nyújtanak. Siessenek is e füzeteket megszerezni maguknak. Mi — amennyiben terünk engedi — Korizmics László úrnak az egyesület nagy érdemű alelnökének lelkesítő soraihoz képest, nem fogjuk elmulasztani az azokban kifejezett helyes irányelveket olvasóink körében terjeszteni. Az orsz. magy. gazdasági egyesületet nagy elismerés illeti meg, hogy megszívlelte az ország gazdasági helyzetének folytonos rosszabbulását és beható vizsgálat tárgyává tétette azt, egyúttal gondoskodva arról, hogy a bajok orvoslását czélzó irányelvek megállapíthassanak. — Kerületi gazda egyletek és mezőgazdasági tanács Tirolban. Egy új s nálunk is figyelemreméltó intézményt kívánunk ezúttal olvasóinknak bemutatni. Az osztrák kormány dolgozta ki az erre vonatkozó javaslatott és a tiroli tartománygyűlés elé terjesztette elfogadás végett. A kerületi gazdaegyletek tagja mindenki lehet, ki az illető kerületben gazdasági hivatásnak él. Az egyletek czélja fölkarolni, előmozdítani és képviselni a mezőgazdaság érdekeit; ehhez képest önálló javaslatokat tesz, megvitat egyes kérdéseket, s az állam vagy a tartomány hivatott testületeinek vonatkozó intézkedéseiben helyi működése által támogatásul szolgál. — Különösen hivatása 1-ször közreműködni a gazdasági minisztérium vagy a tartományi bizottság rendeletei értelmében, a kerület részére szükséglendő állami vagy tartományi segélyezés meghatározásában. 2. kezdeményezése mindazon intézkedéseknek és szabályzatoknak, amelyek a kerület gazdasági viszonyait fejlesztik, erősítik és amelyek által gazd. egyesületek a törvények értelmében különös czélok előmozdítására (személyes hitel javítása, biztosítási ügyek, stb.) munkálhatnak. 3. a gazdasági oktatás ügyének emelése. A gazdasági tanács két osztályból áll, Innsbruck és Trient székhellyel. A tanács tagjai a kerületi társaságok elnökei a földmivelési miniszter és a tartományi gyűlés kinevezett két-két tagja, a földmivelési- és erdőfelügyelők. Feladata Tirol mezőgazdaságát felkarolni, előmozdítani és képviselni. Különösen hatásköréhez tartozik: a kormány felhívására mezőgazdasági ügyekben véleményt mondani, gazdasági ügyekben önáló javaslatokat tenni a kormányhoz, vagy a dologhoz mérten a tartományi bizottsághoz, támogatása a kerületi társaságok működésének, valamint minden, a tartományban működő oly egyleteknek, amelyeknek részben vagy egészben a mezőgazdaság vagy ennek ipara a hivatásuk, és a tanács saját állandó választmánya által teljesítendő feladatok megoldása, u. m. a) a mezőgazdaság emelésére czélzó és a kormánytól vagy a tartománygyűléstől kiadatott szabályok és rendeletek keresztülvitele; b) a mezőgazdasági statisztika összeállítása a kormánnyal egyetértőleg megállapítot szabályok alapján ; c) a szakügyekben való érintkezés a kerületi egyletekkel és más társulatokkal. A Nyugat-Európa gabonaszükségletéről egy előkelő párisi gabonakereskedő czég üzletbarátaihoz intézett köriratában a következőket írja: Anglia és Francziaország az 1880/81. aratási évben körülbelül 80 millió hektoliter gabonát importáltak s fogyasztottak el, mert az egyik országban sincs készlet. Az 1881—82. évi szükséglet nem lehet kisebb. Az 1880/81. évben Oroszország 10 millió hectolitert, az Egyesült Államok 65 millió hectolitert, összesen tehát 75 millió hectolitert exportáltak. Az 1881/82. évre az előleges becslések szerint Oroszországnak 20 millió hectoliter, az Egyesült Államoknak 40 millió hectoliter, a két államnak összesen 60 millió hectoliter feleslege van. Oroszország Havre-ban jelenleg 30-25 frankon kínálja búzáját, Amerika 30-75 frankon, ezen ár, amelyet Anglia elfogadott, párisi paritás szerint 33 frank. Párisban novembertől 6 hóra a legalacsonyabb ár 31,75 frank. Tehát egy adott pillanatban kiegyenlítődésnek kell beállni vagy emelkedésnek Párisban vagy árcsökkenésnek Amerikában Angliában és Oroszországban. Melyik ezen két eshetőség között a valószínűbb, azt nem dönthetjük el. A londoni „Corn Trad List“-ben hasonlóképen olvasunk egy erre vonatkozó számítást. E szerint az egyes országok szükségletét és más országok fölöslegét összevetve az tűnik ki, hogy nincs annyi gabona, amennyi elég lenne a szükséglet fedezésére, a szerző nézete szerint e hiányt más tápszerekkel fogják pótolni. A becslés szerint bevitelre lesz szüksége: Angliának 15,75 milió quarterre (egy quarter 390 hectlr),Francziaországnak 7 m. quart., Belgiumnak 175 m. quart., Németországnak 175 m. quart., Hollandiának 0 75 m. quart., Svájcznak 1.50 m. quart., Olaszországnak 1*50 m. quart., Spanyolországnak és Portugáliának 1 m. quart., Algírnak 0.25 m. quart., Nyugat-Indiának, Chinának és Braziliának 2 m. quarterre, tehát a bevitelre összesen 32-50 millió quarter szükséges. Ellenben az Egyesült Államoknak 13 millió quarter, Asztria-Magyarországnak 0 75 m. quarter, Oroszországnak és Romániának 9 m. quarter, Egyptomnak 0.4 m. quarter, Ausztráliának és Chilének 3.25 m. quarter, összesen 26,4 millió quarter fölöslegük van. Szükségtelen mondanunk, hogy ezen tárgyra vonatkozólag minden becslés, bármilyen alapos és gondos legyen is az, csak hozzávetőleges értékkel bír. Ezen becslésnél pedig szembetűnő, hogy az Egyesült Államok kiviteli fölöslege igen kevésre van felvéve 13 millió quarterre, midőn a múlt aratási évben 21 millió quartert exportált. — A szilvaaszalás legjobb módja. A lehető legszebb szem szilvákat kiszemelve, melyeknek teljesen éretteknek kell lenni, azokból a magot egy kis metszést téve rajtuk kinyomjuk, mire azt egy lapos porczellán edénybe tesszük. Ekkor minden 60 szem szilvára egy font czukrot főzve fel, ezzel a szilvát leöntjük s azt egy éjen át rajta állani hagyjuk. Másnap leöntve a czukrot, azt újból felfűzzük, illetőleg besűrítjük és estére ismét a szilvára töltjük, mikor azonban már pár napon át rajta marad az. Két, három nap múlva kiszedve a czukorból egy szitára lesz az rakva, hogy a czukor jól leszivárogjon róla, ami ha megtörtént, a szilva rendes módon, de gondosan megaszaltatik, de túlságosan kiszáradni nem szabad azt hagyni. — A gyümölcslekvár készítését almából a körtéből. (Obst - Gelée) Németországban a Rajna vidékén már gyárilag kifejlődve találjuk, holis az már vacuumokban történik, lehet azonban azt házilag is készíteni a következő módon : 100 font gyümölcs szépen meghámozva 6 itcze vízzel egy üstbe tétetik, — de még jobb, ha ez gőz fölött faedénybe történik — s mindaddig főzetik, mig teljesen puhára főz, ekkor annak nedve kisajoltatván, besürittetik. Savanyu almaléhez azonban a besűrítés előtt vagy egy kevés szőlőmustot vagy szukrot 1 meszely (*/s liter)-hez/« fontot (14 decagr.) kell adni, hogy édesebb legyen. — A szilva legegyszerűbb és legjobb eltartási módja, a mint a „Gyümölcsészeti füzetekében olvassuk, ha a legszebb és legérettebb szilvákat, mindaddig a fán lógni engedjük, mig ezt az időjárás megengedni , ekkor pedig dél tájban és száraz időben szárával együtt gondosan leszedvén, mindegyiket külön, itatós papírba göngyöljük és ily állapotban, száraz és biztos helyre helyezzük , ott rétegenkint szalmára rakjuk és gyékényekkel betakarjuk. Itt nyugodtan fekve maradnak, legfölebb nagy hidegben a gyékényeket megszaporítjuk — és ezen eljárás segedelmével a német császár asztalára, január végével oly szilvát voltak képesek föladni, mely úgy nézett ki, mintha abban a perczben lett volna a fáról leszedve. — A magyarországi erdők nyilvántartásának törzskönyvéből eddigelé a budapesti és a debreczeni kir. erdőfelügyelőség állított egybe egy-egy megyét. A bemutatott adatok szerint Esztergom megye erdeinek összes térfogata 33.932 kat. hold. Ebböl tölgyre: 27.955, bükk és a többi lombosokra 5961, és a fenyőre 16 kat. hold esik. Az összes erdőterületből az állam felügyelete alá helyezett erdők térfogata: 27.849, a többi erdőké pedig 6083 kat. holdat tesz. Feltétlen talajon: 31.551, feltételes talajon: 1914 és futóhomokterületen : 467 kat. hold áll. Békés megye összes erdőterülete 9172 kat. holdat tesz, melyből tölgyre : 8330, bükk és a többi lombosokra : 942, az erdőtörvény 17. §. alá tartozó erdőkre 3750, a tulajdonképeni magánerdőbirtokokra 5522 kat. hold esik. — A gyümölcskonzerválásnak új módját írja le egy kaliforniai lap. A konzerváló anyag szenesitett buzakorpa, mely a gyümölcsöt a megromlástól annyira megóvja, hogy nagy távolságra lehet szállítani, anélkül, hogy bármi rothadás által okozható bajtól kellene félni. Az eddigelé ily módon elrakott gyümölcsöt mint gyors szállítmányt küldték, de tapasztalva a konzerválás megbízhatóságát, most már közönséges teher gyanánt is szállítják a gyümölcsöket, miáltal a szállítási költségek legalább felényire fognak leszállíttatni. Ha sikeresnek bizonyul ez az elrakási mód, a gyümölcskereskedésre igen jótékonyan fog hatni. A friss baraczk karácsonykor és a friss szőlő tél közepén igen kecsegtetők, s ezen konzerválási mód feltalálója — Dietz — szerint a szenesített búzakorpába való elrakás által a gyümölcsök friss állapotban könnyen eltartódtak hosszú időre is. — A vörös bor keserűségének megszüntetésére egy tapasztalt szőlőgazda a következő eljárást tanácsolja: Hevítsük a bort 30 R. fokig, miáltal a betegség tovaterjedése megakadályoztatik ; őszszel öntsünk azt friss törkölyre és engedjük némileg erjedni, minek azonban nem szabad igen nagy hőfoknál örténnie. A hordók, melyekben keserű bor volt, öbliztessenek jól ki meleg vizzel, mert különben az abba betöltött borok hasonlóan keserű ízűek lesznek. Egy másik eljárás szerint a keserű bor más borokkal vegyítendő, előbb azonban lehetőleg pasteurizálni kell azt. Ha az így vegyített bor gyorsan kerül fogyasztásra, azt nemcsak erősen megtisztítanunk, de néha filtríroznunk is kell, úgy, hogy a vegyítendő vörös bor egészen tiszta legyen, azután annyi borral kell azt vegyítenünk mig keserű ize a vele vegyitett borok savanyúsága által fedeztetik. Vetőmagkölcsön s az éhség elhárítása. Nagy lehet már most is az egykor gazdag Délmagyarországon a nyomor és ínség az idei rossz termés miatt; mi lesz a lakosságból a télen, amikor a még meglevő csekély élelmi készletek teljesen elfogynak . Torontálmegye közönsége máris belátta az intézkedések sürgősségét s közelebb rendkivüli közgyűlést tartott, melyen az alispán ajánlatára elhatározta, hogy vetőmagra 500.000 frt, élelmezésre 300.000 frt vagyis összesen 800.000 frt folyóvá tétele iránt feliratot intézend a belügyminisztériumhoz. Egyúttal, hogy a népnek keresetforrás nyujtassék, a köziek, minisztérium a n.-becskerek-n.-kikindai vasút kiépítéséhez törvényhozási engedély mielőbbi kieszközlése, úgy az iránt is megkerestetni határozott, hogy Torontál megye területén létező ármentesítési és az alakulóban levő csatornázási társulatok részéről az általuk foganatosítandó munkálatok czéljaira igénybe veendő kölcsönök mielőbb folyóvá tétessenek s hogy ugyane czélból a határőrvidéki három dunai öblözet bekamaráztatása elrendeltessék. A pénz-