Földmívelő, 1963 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1963-01-01 / 1. szám

Magyar kormányküldöttség hét afrikai országban December elsején Kállai Gyula miniszterelnök-helyet­tes vezetésével magyar kor­mányküldöttség utazott Afri­kába, hogy viszonozza néhány ország nálunk járt küldöttsé­gének látogatását és hogy új kapcsolatokat létesítsen. A küldöttség ellátogatott a Guineai Köztársaságba, a Mali Köztársaságba, a Dahomey Köztársaságba, a Ghánai Köz­társaságba, Nigériába, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaságba és a Marokkói Királyságba. Ezek az orszá­gok a közelmúltban szabadul­tak fel a gyarmati sorból. Az utazás alkalmából is­merkedjünk meg ezekkel az országokkal. Guinea: Afrika nyugati ré­szán fekszik, területe három­szor akkora mint hazánké, két és félmillió lakosa van. Fővárosa Conakry, hivatalos nyelve a francia. Állam- és kormányfője Sékou Touré köztársasági elnök és minisz­terelnök. Francia Guineából lett önálló országgá 1958-ban, és ezzel egyidejűleg kilépett a Francia Közösségből. Élénk kapcsolatokat tart fenn a szo­cialista országokkal. A most ott járt magyar küldöttség tárgyalásai során megvizsgál­ták a két ország közötti kap­csolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit, amelyek alapját a korábban megkötött kultu­rális, gazdasági és kereskedel­mi megállapodások képezik. Sékou Temre 1963-ban Ma­gyarországra látogat s ennek viszonzásaként meghívta Ká­dár Jánost, hogy tegyen láto­gatást a Guineai Köztársaság­ban, Mali. Az egykori Francia Szudánból alakult, a Szahará­tól délnyugatra terül el. 1 204 000 négyzetkilométer te­rületű, 4 millió lakosa van, 1960-ban lett önállóvá. Az or­szág élén Modibo Keita köz­­társasági elnök áll, aki egyben a miniszterelnökségi tisztséget is betölti. Hivatalos nyelve a francia, fővárosa Bamoko. Maliból már járt kormány­­küldöttség hazánkban. A ma­gyar delegáció mostani láto­gatása alkalmából megállapo­dás jött létre tudományos és műszaki segélynyújtásról. A kulturális megállapodás egye­temi és szakiskolai tanárok kölcsönös látogatására, diák­cserére, ösztöndíjakra, sport­­versenyekre, sportolók kölcsö­nös látogatására vonatkozik. A műszaki egyezményben pe­dig tanácsadók és szakembe­rek kiküldésére, műszaki és dokumentációcserére és szak­emberek kiképzésére történt megállapodás. Kállai Gyula meghívta Modibo Keltát Ma­gyarországra. Dahomey: Észak-déli irány­ban húzódó ország a Guineai öböl partján. Egykor Rabszol­gapart néven francia gyarmat volt. Területe körülbelül ak­kora mint hazánké, hivatalos nyelve a francia. Lakosainak száma 1 700 000. Kormányfője Hubert Maga. 1960-ban lett önálló állammá, de továbbra is tagja maradt a Francia Kö­zösségnek. Ez is prezidenciá­­lis rendszerű állam, ahol a köztársasági elnök egyben a kormány feje is. 1962 nyarán Dahomeyből kormányküldött­ség járt Magyarországon. A most aláírt kulturális és mű­szaki egyezmény nagy vona­lakban hasonlít a Malival megkötött egyezményhez. A magyar a dahomeyi kereske­delmi megállapodás értelmé­ben Magyarország gépeket, textíliákat, elektromos beren­dezéseket, mezőgazdasági fel­szereléseket szállít kávé, földi mogyoró, ricinus, kopra és más trópusi termények ellené­ben. Hubert Maga köztársasá­gi elnököt a magyar küldött­ség meghívta: látogasson el Magyarországra. Ghana, Dahomeytől nyugat­ra terül el. Aranypart elneve­zéssel egykor angol gyarmat volt, 1957-ben alakult önálló állammá a Brit Nemzetközös­ség keretében. Területe 237 000 négyzetkilométer, 5 millió, la­kossal. Hivatalos nyelve az an­gol, fővárosa Accra. Állam- és kormányfője, Kwame Nkru­­mah köztársasági elnök 1961 júliusában már járt Magyar­­szágon, Nigéria. Ez az ország is a lineai öböl partján terül el. Van összetévesztik a vele ■táros, de az Afrika közepén fekvő Nigerrel. Területe 966 ezer négyzetkilométer, lako­sainak száma 35 millió. Fő­városa Lagos. Nigéria angol gyarmatból lett önállóvá 1960- ban. Ma a Brit Nemzetközös­ség tagja. Hivatalos nyelve az angol. Kormányfője dr. Alhaji Abubakar Tafawa Balewa. Nigéria az afrikai szárazföld egyik viszonylag legfejlettebb országa. Mezőgazdasági or­szág, iparának legfejlettebb ága az ásványbányászat. A kibányászott ércet azonban Angliában, illetve az Egyesült Államokba szállítják és ott dolgozzák fel. Algéria: Az elmúlt hóna­pokban nagyon sokszor szere­pelt a világlapok hasábjain,, amikor 8 évig tartó szabad-­­ságharc után az egykori fran­cia gyarmatból önálló állama lett. Afrika legészakibb részén terül el. Területe 295 000 négyzetkilométer, tízmillión felüli lakossal, hivatalos nyel­ve az arab. 1962. szeptember 25-e óta Ben Bella a miniszter­elnöke. Az ország most kez­dett hozzá a hosszú háborútól sújtott gazdasága helyreállí­tásához. Marokkó­ Spanyolországgal szemben fekszik, Afrika észak­­nyugati részén. 1956-ban, V. Mohamed uralkodása alatt lett önálló állammá az egy­kori francia gyarmat. Most az uralkodója V. Mohamed fia, II. Hasszán. Területe 444 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 11 millió. Fővárosa Ra­bat, hivatalos nyelve az arab, francia és a spanyol. Marokkó gazdaságára élénk befolyást gyakorol még most is a fran­cia tőke. Első ízben utazott magyar kormánydelegáció afrikai kör­útra, hogy felkeresse a konti­nens néhány volt gyarmati országát. A hét ország közül hat köztársaság, egy pedig ki­rályság. Az államok többsége francia, míg másik részük an­­gai megszállás alatt volt. A gyarmatosítók szokásainak megfelelően a­­korábbi anyaor­szágok ezen országokat is csupán nyersanyagforrás­nak tekintették, népüket pedig — nagyobbára ültetvényeken — ingyenes munkaerőként használták, zsákmányolták ki. Ezen afrikai országok többsé­gükben évszázados elnyomás után léptek az önálló állami élet útjára. A gazdasági éle­tükbe, a gyarmatosítás idején megszervezett hálózata révén már korábban beépült impe­rialista tőke továbbra is igyekszik hasznot húzni a kezdeti nehézségeikkel küzdő felszabadult államokból, me­lyek nagy részének jóformán ipara sincs, vagy ha van, az sem számottevő. Ha egyikük­­nél-másikuknál mégis komo­lyabb iparról beszélhetünk, az lényegében nyersanyagot termelő bányaipar, amelynek termékeit jórészt külföldön dolgozzák fel. A szocialista országok az el­sők között voltak, amelyek a felszabadult államok segítsé­gére siettek. Így például a Szovjetunió 1959-ben 140 mil­lió rubel hitelt nyújtott Guineának gazdasága helyre­­állításához. A többi afrikai országgal is olyan — politikai feltételtől mentes — gazda­sági, kulturális és technikai megállapodást kötött, amely­ből mindkét félnek egyformán haszna van. Az Afrikában járt magyar kormánydelegá­ció a megkötött egyezmények révén hazánkat is fokozottab­ban belekapcsolja az ezen or­szágokkal kiépülő kereskede­lembe. Mócz Menyhért A MEDOSZ Somogy megyei bizottsága december 20-án Ka­posvárott mintegy 400 állami gazdasági és termelőszövetke­zeti küldött részvételével tar­totta meg a közép-somogyi munkásvédelmi őrök első kon­ferenciáját. A küldötteknek a fele termelőszövetkezetekből érkezett a konferenciára. Eredmények - tervek - kívánságok Nyilatkozatok az új év küszöbén Cseri János, a Balatonfelvidéki Erdőgazdaság igazgatója: Tanulni, tanítani, szocialista emberhez méltón dolgozni Erdőgazdaságunk az elmúlt négy évben a jó, eredménye­sen dolgozó gazdaságok közé küzdötte fel magát. A műszaki fejlesztésen, a viszonylag ma­gasfokú gépesítettségen kívül eredményeink legfőbb bázisá­nak azt tartom, hogy magun­kat is képezve, előrelátóan és céltudatosan készítettük fel munkatársainkat az egyre nö­vekvő feladatokra. Tanulni, ta­nítani és vele párhuzamosan egyre jobban, eredményeseb­ben, szocialista emberhez mél­tóan dolgozni nem könnyű, de igen szép feladat. A mérleg­ben kimutatható eredménye­ken túl a legszebb eredmény az, hogy egyre több mérnö­künk, technikusunk, erdé­szünk, munkásunk vállalja ezt a munka melletti nem csekély megterhelést. 31 erdőmérnö­­künk közül hat tanul az Ag­rártudományi és Közgazdasági Egyetemen azért, hogy speciá­lis képzést nyerjen (köztük va­gyok én és Ollós Gusztáv fő­mérnök is), három techniku­sunk erdőmérnöki, 21 dolgo­zónk erdésztechnikusi végzett­ségre törekszik, állandó munkásaink közül pedig annyian jelentkez­nek szakmunkásképzésre, hogy a szakmunkás isko­lák nem is tudják befo­gadni őket. A további fejlődés akaratával, az egyre mélyülő kölcsönös bi­zalom légkörében kezdjük" az új esztendőt s az egyik legne­hezebb körülmények, legnehe­zebb természeti és táji adott­ságok között dolgozó erdőgaz­daság nevében kívánunk min­den erdészeti dolgozónak to­vábbi­­ munkasikereket az új évben. ANTAL ISTVÁN a Hevesi Állami Gazdaság pincemestere: — Feltétlenül jobb évet vá­rok, az elmúltnál, mert a 80 százalékos fagykár rosszul kezdte a múlt esztendőt. Igaz, a végén 26 mázsát szedtünk holdanként. Örömünkre szol­gált, hogy 2536 mázsa szőlőt exportáltunk. Borunk 3000 hektó lett. Most még bőven elfér a 10 000 hektós pincében, de hamarosan kicsinynek bi­zonyul, mert telepítünk is, és jónéhány hold ismét termőre fordul. De újabb cemen­thor­­dókat kapunk, s ezzel bár­mekkora terméssel megbirkó­zunk. Növeljük jövőre az étkezési exportszőlő termésünket is. Mint TT-elnök, már negye­dik éve töltöm be ezt a funk­ciót. Munkaterv szerint dol­gozunk. Nemrégiben alakult meg nálunk a nyugdíjelőké­­szítő bizottság. Elsősorban a bizottság munkájától várok jö­vőre még jobb munkát. Az elmúlt időben kilencen men­tek nyugdíjba, s a bizottság segítése máris megmutatko­zott. Az elmúlt év felejthetetlen élményt nyújtott, mert turis­­taúton a Szovjetunióban jár­tam. Különösen Grúzia tájai ragadtak meg. Aki­­ egyszer külföldön járt, mindig érten­i akar, én is szeretnék az idei esztendőben Csehszlovákiába, vagy Lengyelországba eljutni. SALAMON JÁNOS A vadőr eddig körülbelül félezer madarat tömött ki, te­hát ügyes mestere ennek a szakmának. A hatalmas kitö­mött rétisas is az ő keze­­munkáját dicséri."­­ Ez a szenvedélyem, a hi­vatásom pedig: vadász. Apja, nagyapja és dédapja is vadász volt, tehát ez a hi­vatás Salamonoknál apáról fiúra szállt. Bakonsyszombat­­hely környékén 10 ezer hold erdő gazdag vadállománya és két elismerő oklevél — egyi­ket pár nappal ezelőtt kapta — dicséri kiváló munkáját. Büszkén újságolja, hogy egy év leforgása alatt kerületében háromszorosára gyarapodott a vadállomány. Megtudtuk azt is, hogy tavaly télen kamrá­­zással, tojatásra való jó előké­szítéssel a fácánok gyarapodá­sa is háromszorosa lett a ko­rábbinak. Említettük, hogy szenvedé­lyes búvára a madárvilágnak. Értékes gyűjteménye a tata­bányai kiállításon is látható. Kitömött apró madarai közül bemutatja a vörösbegyű sü­völtőt. Ez az átvonuló madár egy-két nappal hóhullás előtt jelenik meg, tehát még a vár­ható időjárást is csalhatatlan pontossággal jelzi. Megnéztük a szép jégmadarat is. Ezt a kis szárnyast hosszú órákig leste, erdőn, folyón át követte, amíg végül is a gyűjteménybe került. Kedvenc időtöltése még a fafaragás is. Az agancstalpak vaddisznófej, a párját hívo­gató szarvasbika domborműve csodálatosan szép. Házi könyvtárában annyi a vadá­szati szakkönyv, hogy hirte­lenjében nehéz lenne össze­számlálni. És a terve? — Jövőre szeretnék beirat­kozni az erdészeti technikum­ba. Tanulni szeretnék. SZATMÁRI ISTVÁN a Tiszántúli Vízügyi Igazgató­ság titkára ezeket mondja: — Fiatal vagyok. De nem­csak korban, hanem mint szb­­titkár is, csak alig néhány hó­napja dolgozom a vízügyi igazgatóságon, Debrecenben. Inkább a perspektíva foglal­koztat, amit az igazgatóság minden dolgozója szívés-lé­­lekkel meg akar valósítani. Úgy érzem, hogy a vízügyi igazgatóságnál, ahol túlnyomó többségében vízügyi szakembe­rek, mérnökök dolgoznak, mint szb-titkárnak, csak mun­kakedvet kell biztosítani, a lehetőségét annak, hogy az itt dolgozók végrehajtsák a fel­adatokat. Egyéni elképzelésem az, hogy a vezetéssel, külső munkaterületeinken is, még szorosabbra fűzzem a kapcso­latot, s jó szóval, a törvény­­adta, lehetőségen belül közö­sen­ megbeszélve, még jobban biztosítva legyen dolgozóink jogainak gyakorlása minden területen. Ez lesz az én álláspontom az új esztendőben is. S állí­tom, dolgozóink bízhatnak ab­ban, hogy ügyes-bajos dolgai­kat eredményesebben intéz­zük, mint eddig. BORSODI IMRE a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság brigádvezető agro­­nómusa, nem régi ember itt, 1961-ben jött Tokajról. — Két esztendő alatt sokat fejlődött a mi üzemegységünk is — mondja —, mert én csak a csókási üzemegységről be­szélhetek. A szőlő 22 mázsát fizetett holdanként, a minőség azonos a megelőző évével, a mennyiség azonban az időjá­rás következtében kevesebb lett. A korai fagy sok kárt okozott. Az idén jobb termést várunk. Ezért mindent megte­szünk. A brigád egységes­, egy időben versenymozgalom is volt nálunk, de a megszerve­zett két brigád eredményét a megfelelő értékelés elmaradá­sa miatt nem lehetett megál­lapítani. Ezen is szeretnénk ja­vítani. Az elmúlt év legnagyobb eredménye, hogy a csókási üzemegység fiataljai végre megfelelő klubot kaptak. Es­ténként telt ház van. A beren­dezés minden igényt kielégít. Sokat segített a klub létreho­zásában a munkahelyi bizott­ság, Kormos István vezetésé­vel. Szabó János, szarvasi ÖRKI gazdaság: A szakszervezettel egyetértésben Az új esztendőtől azt vá­rom, hogy az 1962. évi tapasz­talatok hasznosításával, a párttal és MÉDOSZ-szal az eddigiekhez hasonló jó együtt­működésben haladjunk to­vább a gazdaság megszilárdí­tásában. Egy évvel ezelőtt emelték fel gazdaságunk terü­letét 22 ezer holdra. Ennek fele szik, vagy erősen kötött, réti agyag. A szárazság máso­dik éve sújtotta ezt a vidé­ket, mégis sikerült teljesíte­nünk éves tervünket. Sokat segített ebben a nálunk szé­pen kibontakozott kongresz­­szusi versenymozgalom. Jó volt, hogy a jutalmazást, cél­prémiumkitűzést, és egyéb ha­sonló munkát mindig a szak­­szervezettel beszéltük meg. Ezt akarjuk csinálni jövőre is. Közös munkastílus alakult ki nálunk. A szakszervezeti aktívák, munkahelyi bizottsá­gok segítségével 1963-ban kí­sérleti és tangazdaság jellegű intézetünkben olyan gazdasági eredményeket akarunk elérni, amely tükrözi a termelési eredményeken túl az embe­rekkel való törődést is. Ha egy év múlva a jelenleginél na­gyobb eredményekről adha­tunk számot, abban a ME­­DOSZ-nak nagy szerepe lesz Szarvason. Képes Kálmán könyvtárvezető: Kielégítjük az olvasók igényeit Az új évben a könyvtári szolgáltatásokat még több dol­gozó részére szeretnénk minél magasabb szinten, hozzáférhe­tővé és vonzóvá tenni. Az a célkitűzésünk, hogy az­­olvas­ni szándékozók munkahelyü­kön könnyen és kényelmesen igénybe vehessék a MEDOSZ központi könyvtár gyűjtemé­nyét. A fő kérdés, milyen mér­tékben tudjuk kielégíteni az olvasói igényeket? A szüntele­nül növekvő, sokirányú és vál­tozatos olvasmányigényekkel csak a korszerűen és hatéko­nyan működő könyvtári háló­zat tud lépést tartani. Ezért a könyvtári tevékenység korsze­rű formáinak és módszereinek alkalmazása jelentősen befo­lyásolja az olvasás helyzetének alakulását. A központi könyv­tár a hálózatfejlesztés reális feltételeinek megteremtése után most lát hozzá a dina­mikus könyvtárfejlesztés meg­valósításához. Az előzetes ter­vek szerint 1963-ban sor kerül a könyvtárhálózat működésé­nek teljes összehangolására és 10 új fiókkönyvtár létesítésé­vel már több mint 10 ezer dol­gozó részére kínálkozik majd nagyobb lehetőség az olvasás­hoz. * Mint magánember elsősor­ban azt várom az új eszten­dőtől, hogy könyvkiadásunk ne maradjon le a kortársi vi­lágirodalom bemutatásával. Hírek érkeznek új művekről, de azokat magyar fordításban hosszas késedelemmel kaphat­juk csak kézbe. A szovjet iro­dalomban például éveik óta tart a pezsgés, de még a mai napig sem ismerjük — hogy csak példaként említsem — Jevtusenko költészetét. Egyik legfontosabb egyéni kívánsá­gom ez az új esztendőtől. FÖLDMÍVELŐ 3

Next