Földrajzi közlemények 1924.
I. Értekezések - Dékány István dr.: Az ember és környezete viszonyának új elmélete
FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK LH. KÖTET. 1924. I-III. FÜZET. Az ember és környezete viszonyának új elmélete. (Az anthropogeográfia alapvetéséhez.) Írta: Dékány István dr. 1. A környezet problémája általában. 2. A „fizikai környezet" és a gazdasági földrajz problémája. 3. Az elemzés módja. 4. Földtényező a közgazdaságtanban. 5. Térszükséglet és kulturális színvonal. 6. Az emberi tevékenység sajátos természete. 7. Eszköz és emberi tevékenység. 8. Érték. Gazdasági javak. 9. A „földrajzi érték" természete. Földrajzi környezet. 1. A környezet problémája általában. A múlt században mindazok az elméletek, melyek azzal foglalkoztak, hogy miképen kapcsolhatjuk bele az embert általában a maga környezetébe , viszont, miképen magyarázhatjuk meg az emberi életet környezete hatásai alapján, rendesen kétféle környezetet, úgymint fizikai és társadalmi környezetet különböztettek meg. Ez utóbbival itt nem foglalkozhatunk. Problémánk az, hogy miképen lehet a „fizikai környezet" zavaros fogalmát úgy felbontani, hogy megkaphassuk kristálytisztán, mindennemű zavaró mozzanat elkerülésével azt a környezet-elemet, amit geográfiai környezetnek mondunk. Fontos kérdés ez a kultúrföldrajzi kutatás mai stádiumában. Eddig vajmi kevéssé foglalkoztak azzal, hogy az emberi környezet minő eleme tekintendő speciálisan geografikumnak, kevéssé hatoltak bele az analízis nyújtotta lehetőségekbe. Sőt, igen gyakran megelégedtek azzal, hogy rámutattak: a geografikum egyszerűen materiális elem, „fizikai" elem, mely az emberre hat, sorsát befolyásolja. Itt azonban mindjárt az a homályosság borul a geográfiai környezet mibenlétére, hogy összekeveredett — a „materialisztikum" keretében — úgy a gazdasági, mint a biológai tényekkel, s akadt oly kutató is, mint Bernheim, aki „fizikai" jelző alatt kényelmesen kapcsolta egybe a földrajzi és a biológiai tényeket. Hogy ez az összekeverés megengedhetetlen, zavart keltő, arra nem kell sok szót vesztegetnünk. Abiológikum más, mint a geografikum; hasonlókép gondosan el kell választani a gazdasági és a földrajzi tényeket is, holott eddig ezeket éppen nem különböztették meg világosan. Ezt a szétválasztást ma meg kell tennünk. Fel kell kutatnunk, mi a környezetben az, ami speciálisan geográfiai elem s az, ami speciálisan gazdasági. Földrajzi Közlemények 1924. 1—111. füzet..