Földrajzi közlemények 1926.
I. Értekezések - Wallner Ernő dr.: A felsőőrvidéki magyarság települése
A FELSŐÖRVIDÉKIMAGYARSÁG TELEPÜLÉSE , de arra nem volt elég erős, hogy a környező telepek közül ki* váljanak. Településeinktől ÉNy*ra és DK*re is vannak virágzó német községek: Pinkafő (1920: 2588) és Nagyszentmihály (1920: 2054). Pinkafő már Nagy Lajostól kapott kiváltságokat, ipara és kereskedelme az egész vidéken híressé fejlődött. Nagyszentmihály ma is uralja a Fehérpatak völgyébe irányuló forgalmat. A magyarság településeinek nem volt erejük a magyarosításra, nem válhattak a vidéknek helyi jelentőségen felül emelkedő gócpontjaivá. Megmaradtak évszázadokon át kicsiny, magyar szigetnek. őrisziget. A határ valamikor nagyobb kiterjedésű lehetett, de idők folyamán a szomszédos földesurak — a vörösvári Erdődy grófok — egyes részeit elvették. A községházán megmaradt periratok azt bizonyítják, hogy a nemesek szívósan ragaszkodtak jussukhoz. Egy ilyen évtizedekig (1643—1698*ig, sőt 1717*ig) húzódó ú. n. Harasztpörre vonatkozólag több mint 100 tanuvallomást találtam. A Haraszt pontos fekvését ezekből megállapítani nem lehet, de egy 1717-ben megtartott határkijelölés szerint a határ Ny*i részén a mai Lapos dűlőtől a Telekdűlőig a határ mentén feküdt. Valószínű, hogy a jelenleg Körösvárhoz tartozó ,Strassidűlővel azonos. A németciklini határ mentén is nagy területet vesztettek az őriszigetiek. Az 1717*i határkijelölés megállapítja a határhalmokat, Őriszigethez tartozhatott valamikor a határ aNyír végén levő Telek-dűlővel szomszédos terület is, ez most Vörösvárhoz tartozik és elnémetesítve ott Telkennek nevezik.19 Itt lehetett a Várfölde is, a hagyomány szerint ezt is az Erdődi grófok vették el. Ha az adatokat természetes fenntartással fogadjuk is, bizonyos, hogy az őriszigeti határ terjedelmében veszített. A határ mai alakján is látszik, hogy a Székpatak jobb partján meg van csonkítva. A község határa kicsi és így az első foglalás kiterjedhetett a most művelés alatt álló terület nagy részére. Bizonyítja ezt, hogy a dűlőnevek családnevet alig őriznek, csak a községtől távolabb van egy, a Tótokfölde. Azok a dűlők, amelyeknek nevei valamilyen tulajdonságot jelölnek, a legelőször megmunkált ősi földeknek tekinthetők, ilyenek: Nyugati?nád, Keleti?nád, Nád, Páss, Köves, Felsőrét. Ezek közvetlen a falu közelében vannak. A foglalás az erdők irtásával fokozatosan terjedt tovább: Irtási, Egeri, Avas? föld felé. Ebben három egymás melletti dűlőt találunk, amelyek az elzálogosításra emlékeztetnek: Nyugati?, Keleti?, Közép? és Fongár?zálogos. Az elzálogosítás a községben igen gyakori volt, de a viszonyok javultával sietnek visszavenni az idegen kézbe került 19 Az őriszigetieknek meglehetősen van benne földjük és ők most is Teleknek nevezik.