Földrajzi közlemények 2011.
2011 / 4. szám - ÉRTEKEZÉSEK / STUDIES - Somogyi Bence: A vasút szerepe a hazai vasúti csomópontok turisztikai miliőjében = The role of railway in the tourism milieu of Hungarian railway junctions
megnövekedett lakótömeget, akiket új, a vasúthoz közel fekvő városrészekbe telepítettek le. A korábban különálló negyedek ma betagozódtak a település szövetébe. Általános jellemző, hogy ezek a lakónegyedek a vasúthoz közel, annak mentén épültek ki és csak később kapcsolódtak a régi településmaghoz. Kiváló példája ennek Dombóvár Újdombóvár városrésze, amely a mai városszerkezet tekintélyes részét foglalja el (Mészárosné F. K. 1996). A külön jogállású község nevét viselte Dombóvár mai pályaudvara is. Celldömölkön a dombóvárihoz képest kisebb területen, ám elszórtabban történt a vasutas munkaerő számára biztosított lakónegyedek felépülése. Itt is megfigyelhető viszont a vasút közelsége mint telepítő tényező, és a városrestbe való későbbi betagozódás. A vasutas lakónegyedek külső megjelenés tekintetében ma már alig különböztethetőek meg a város más, lakásra szolgáló területeitől. Ezekre az utcákra a családi házas, kertvárosi jellegű beépítés a jellemző. Nem képviselnek nagy jelentőséget a város turisztikai terében, a turizmus fő áramlási sodorvonalai elkerülik őket. Potenciális értékgazdagságot jelent e településeknek a vasutas lakónegyedekben fennmaradt régi épületek, vasutas tiszti lakások, a vasutas családok számára épült intézmények, templomok, az életminőség javítását célzó parkok, ligetek, valamint a területen felállított köztéri műalkotások. Ki kell emelni Dombóvár helyi védettségű, rendezett környezetű, volt tiszti lakásait, amelyek a város vasúti imázsának érdekes színfoltjai. A vizsgált városok olyan vasúti csomópontok, ahol az új közlekedési elem megjelenése más városokhoz képest gyorsabb urbanizációt eredményezett. A városfejlődés ezen gyors szakaszára a településszöveten belül több köztéri alkotás is felhívja a figyelmet. Ezek lehetnek közvetlenül a vasúthoz, vasútépítéshez kapcsolódók, így vasútállomások közelében lévő, a kötött pályás közlekedés kiépítését méltató emléktáblák, alkotások. Másrészt állhatnak közvetett kapcsolatban is a vasúttal olyan személyekről szóló alkotások révén, amelyeknek hatása volt a hazai vasútépítésekre, de közvetlenül a város fejlesztésében nem vettek részt. A város múzeumaiban, gyűjteményeiben megtalálhatók azok a településtörténeti vasúti relikviák, amelyeknek kellő esélye van arra, hogy érdemi keresletet, vonzást generáljanak a látogatók felé. Hozzá kell tennem, hogy ez a vonzás a város más objektumaihoz és a múzeum fő profiljának vonzási adottságaihoz képest elenyészőek, ráadásul csak Dombóváron találhatók ilyen objektumok. Egyrészt ide sorolhatók a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény vasúttal kapcsolatos emlékei, másrészt a hajdani Dombóvári Gazdasági Vasút (DGV) volt indóházában berendezett Vasúttörténeti Gyűjtemény is. Mindkét helyszín közvetlenül is kapcsolódik a turisztikai áramlás helyszíneihez. A DGV indóháza természetvédelmi bemutatóteremnek is otthont ad, a Helytörténeti Gyűjtemény által elfoglalt régi épületben működik Dombóvár Tourinform irodája. Dombóváron a korábban működött gazdasági vasutak révén is több a vasúthoz köthető objektum, mint Celldömölkön (Jéger G. 2010). A vasút potenciális lehetőségei a vasutas városok turisztikai termékkínálatában Amint az előző fejezetekben részletesen kifejtettem, a vasúti objektumok területi elhelyezkedése nem áll összhangban a város idegenforgalmilag frekventált, a turizmus áramlási rendszerébe bekapcsolt térstruktúrájával. A vasútállomás mint városkapu szerepe a vizsgálat városokban turisztikailag nem számottevő, mivel távol fekszik a legfontosabb vonzerőktől. A vasúti objektumok vasútállomásokhoz való közelsége, valamint ennek a helyzeti energiának turisztikai termékfejlesztésben való kiaknázása potenciálisan a települések torzult turisztikai tereinek oldását eredményezheti.