Földtani Közlöny, 1978 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 1. szám
ÉRTEKEZÉSEK Földtani Közlöny, Bull. of the Hungarian Oecl. Soc. (1978)108. 1—6 i Az ÉK-dunántúli eocén barnakőszénkutatások (1965-75) Tisztelt Vándorgyűlés! Dr. Ádám Oszkár Örömmel teszek Elnökségünk azon felkérésének eleget, hogy ezen a földtanilag-geofizikailag igen érdekes területen folyó kutatásainkról, e kutatások irányításában szerzett tapasztalatokról, itt a kutatási terület „centrumában” beszámoljak. Miután Társulati elnökségünk két levélben is közölte a 20 perces előadástartamot, ezt kénytelen vagyok betartani, így nagyon is rangsorolnom kell miről is beszéljek, és „a teljesség igénye nélkül” divatos kifejezés esetemben még inkább érvényesül, mint egyes szakkérdések megvitatásánál. Az ÉK-Dunántúli barnakőszénkutatásokat, de az ÉK-Dunántúli földtani kutatások egészét is, nem kívánván nagy időtávlatot átfogni, csak saját közreműködésemet véve tekintetbe, 1968 előtti és utáni időszakra kell osztanunk. 1968 előtti időszakban a 37—40 Mt-ás széntermelés elérését kellett az ismeretesség növelésével, új bányaterületek kialakításával biztosítani; a kutatás alapjai, és ezzel a döntés is a vállalatok (trösztök) és a NIM kezében összpontosultak, a kutató vállalat(ok) megfelelően szervezett kutatógárdával rendelkezett. Nem kívánom részleteiben taglalni ezt az időszakot (120—150 MFt/év volt a szénkutatás költsége), csupán annyiban, hogy mégis a mányi terület felderítő kutatását csak úgy lehetett megszervezni, hogy a tatabányai és a dorogi vállalatok (trösztök), valamint a KFH évente kb. azonos összeget fordított annak a területnek a kutatására, amelytől 900 Mt-ás szénvagyonnövekedés volt várható (ekkor már a recski kutatások megkezdődtek). 1968-ban, az új finanszírozási rendszer életbelépésével, az egész szilárdásványi nyersanyagkutatás rendkívül leszűkített anyagi kerete (222 MFt/év) és ezzel együtt a felhasználásáról való döntés is a Központi Földtani Hivatalhoz (KFH) kerültek. A leszűkített anyagi keretek, amelyek a bauxitkutatás költségeit nem tartalmazták, minél helyesebb felhasználásának biztosítása érdekében a KFH 1968 és 1969-ben kidolgozta és megvédte a „Magyarország ásványi nyersanyagszükségletének kielégítési lehetőségei 1971 — 85. években” c., közönségesen csak 15 éves tervnek nevezett, előterjesztést. Ebben az előterjesztésben a részletes elemzés eredményeként a következő megállapítások állnak (idézet): A dunántúli barnakőszénmedencében a bányászat a 15 éves időszakban a jelenlegi bányaterületeken éppen hogy csak biztosított. Az 1971 — 85. évi termelési tervek kielégítéséhez, az esetleges új bányanyitásokhoz, a megkutatott (részletes fázissal) készletek mennyisége formálisan elegendő. Figyelembe véve azonban, hogy a tatabányai megkutatott készlet a nagyegyházai vízveszélyes és nem túl kedvező kifejlődésű telepeket és a középdunántúli szénbányáknál nyilvántartott, megkutatott, Balinka II. hasonló ] Földtani Közlöny