Földtani Közlöny, 2012 (142. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 3. szám

245 Földtani Közlöny 142/3 (2012) Szerkezeti megfigyelések A fő kibukkanás felszínre emelkedő részének északi felét (2. ábra) — jórészt kitöltetlen — repedésekből álló törésrendszer tagolja 5-10 cm-es sűrűséggel. A déli részen kevesebb törés található. Szinte minden repedés 70 foknál meredekebb dőlésű, számos törés közel függőleges (2. ábra. )­ A repedéseken az elvetés meglétét, nagyságát — réteg­zés vagy egyéb marker, illetve észlelt nyírásjelzők hiányá­ban — nem sikerült megállapítani. A legtöbb törés észak­déli, illetve északnyugat-délkeleti csapásé. A törések íveltek, és összefüggő, zegzugos rendszert alkotnak. A kibukkanás ezek mentén süllyed a víz alá. Néhány szigmoidális vetőlencsét is észleltünk. Sokkal ritkábbak a kelet-nyugati csapású, egyenes lefutású repedések. Ezeket az előbb említett rendszer elveti (2. ábra, В). A repedések egy részén limonitos bekérgezés volt látható, amely gyakran a kőzet belsejét is átjárja 5-10 mm mélységben. Az ínség-sziklák északabbi, a terepmunka idején víz alatt lévő, vagy épp a felszínt elérő színijein hasonló, zöm­mel északnyugat-délkeleti csapású törésrendszert sikerült megfigyelni, de technikai okok miatt ezek mérésére nem került sor. Mikroszkópos megfigyelések Az ínség­ kő kőzete vágott felületének kb. 60%-át (3. ábra, A) a (makroszkóposan is megfigyelt) fehér és világosszürke mátrix 0,5 mm átmérőjű­, izometrikus fol­tokba (aggregátumokba?) rendeződő, allotriomorf szem­csékből álló anyaga adja. Sztereomikroszkóp alatt jól látható, hogy a néhány száz mikrontól milliméterig terjedő méretű, éles-szögletes, vagy enyhén koptatott, de nem kerekített, sötétszürke, kvarcitként vagy kvarcként azono­sítható „szemcsék” és a „mátrix/ cement” közt a határ gyakran elmosódott. A kőzetben nagyszámú, fél milli­méternél nem nagyobb, látszólag összeköttetés nélküli pórus látható, melyek másodlagos porozitásként értelmez­hetőek. A pórusok mérete és alakja hasonló a kasz­tokéhoz, ezért ezek feltehetően a felületből kipergett vagy kioldódott szemcsék helyei lehetnek. A kőzet elsődleges (intergranuláris) porozitása elhanyagolható. A vékonycsiszolatok (3. ábra, B-D) alapján a kőzet kb. 90%-a (a mátrix/cement és beágyazott szemcsék egyaránt) mikrokristályos kvarcból áll. A mikrokristályos kvarc egy része mátrix/cement, más része törmelékszemcse (pszeudo­­morfóza, vagy eredetileg amorf, de átkristályosodott anyag: tűzkő, amelyben helyenként üledékes szerkezetre utaló pszeudomorfózák figyelhetők meg, 1. alább) (3. ábra, D). A szemcsék mérete 100-150 pm, az anyag igen jól osztá­lyozott. Az ínség­kő fő kibukkanásáról gyűjtött minta vékonycsiszolatában a törmelékszemcsék csak elvétve ismerhetők fel relikt szövetként, míg a tőle folyásirányban néhány méterre felfelé lévő szírt mintájában gyakrabban maradtak meg ezek a szerkezetek, azaz a kovásodás ez utóbbi esetben nem lehetett tökéletes. A szemcseközi anyagban (mátrix/cement?) előfordulnak 50-100 pm mére­tű, halmazpolarizációt mutató tűs kalcedonszerű kristály­halmazok is (3. ábra, C). Ugyanerre az anyagra jellemző, hogy cirkumgranuláris, ill. zegzugos lefutású repedések hálózzák be. A cirkumgranuláris repedésekkel körülvett szemcsék egy része kioldódott/kipergett, közepükön a többi detritális szemcsével azonos méretű és alakú, ritkábban szabálytalan, a szemcséknél nagyobb méretű üreg, illetve nyitott pórus van (3. ábra, В). A pórusok közel izomet­­rikusak. Üde kvarcszemcsék (3. ábra, D), és elvétve néhány földpát csak kis számban találhatóak a wackestone­­Backstone szövetű kőzetben. A kvarcszemcsék nem hullá­mosan oltanak ki. Bennük fluidzárványokat nem fedeztünk fel, magasabb rendű interferencaszínnel jellemezhető, apró, közelebbről meg nem határozható szilárd zárványok azon­ban helyenként előfordulnak bennük. A kőzetben néhány olyan szemcse is jelen van, amely ugyan teljesen átkovásodott (mikrokvarccá alakult), de bennük relikt szövetként körkörös szerkezetek (egykori peloidok, intraklasztok?) fedezhetők fel. Ezek talán erede­tileg karbonátos üledékből származó tűzkőszemcsék. Néhány magasabb rendű interferenciaszínű, tűs-szálas metszetek formájában megjelenő, feltételesen csillámként azonosított elemet is megfigyeltünk. A kőzet a fentiek alapján teljesen átkovásodott, ere- 2. ábra. Az ínség-kő részlete felülnézetben (A), a repedésrendszer értelmezése (B) és a mért törések sztereografikus képe Schmidt-hálón, alsó félgömb vetületen (C) Figure 2. Detail of the ínség-kő from above (A), interpretation of the joint system (B), and stereogram of measured joints (Schmidt net, lower hemisphere projection)

Next