Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XIX. évfolyam 2012.
3. szám - Heraldika - Csízi István: Magyar arisztokrata nők cimerhasználata a XVI-XVII. században
Heraldika négyest pajzs, amelyen két címer, a családé és a férjé variálódik. Az első és a negyedik mezőben a Szunyogh-címer változata (ugró ló, baljában zászlós kopját tartó lovassal, a ló feje felett [a pajzsfő elejében] két hatágú csillag, velük egy vonalban a lovas feje s a kopja között [a pajzsfő közepében] egy harmadik), a második és harmadik mezőben pedig a a Nyáry-címer (háromágú koronán lévő, vagy növekvő, jobbjában pálcát [?] baljában valószínűleg három virágot tartó, egyfarkú oroszlán) látható, úgy, hogy mindegyik címerkép a pajzs középvonala felé fordul.41 Figyelemre méltó, hogy az előkelőbb helyeken a nő családjának címere található, éppen ezért még inkább különös, hogy noha a feleség pecsétjein jelent meg ez a forma, mégis a férj családja vette használatba. Az biztosnak látszik, hogy önkényes, tehát az uralkodó által nem megerősített variánsról van szó, de hogy mi motiválhatta megalkotását, majd a Nyáryak általi átvételét, egyelőre nem tisztázható. Tartható speciális házassági címeregyesítés folytán létrejött személyes címernek, a fent említett Nádasdy-Kanizsai négyest pajzsot leszámítva viszont teljesen egyedülálló. Amennyiben a Nyáry család ekkor megalkotott és nem később átvett, új családi címere lenne, úgy érthetetlen, miért a feleség címereként jelenik meg. A magyar heraldikai irodalomban mindenesetre ez a variáns úgy vonult be, mint az 1723. évi grófi rangemeléshez kacsolódó címer, aminek viszont nincsen konkrét alapja.42 * Mint szó volt róla, a rutapajzs használata a korszakban Magyarországon egyáltalán nem terjedt el, feltehetően nem is volt igény az ilyen fajta megkülönböztetésre. Számos levelezés áttekintése után csupán egy esetet sikerült találni, az is 41 A különböző nagyságú (8-10-12 mm) pecsétlenyomatok közül a legnagyobbon egy vonalban a pajzskorona két oldalán, a másik kettőn a korona jobbján, felette és bal oldalán olvashatók a C[OMES] E[LIZABETH] és S[ZUNYOGH] betűk, MOL Magyar Kamara archívuma, Archívum familiae Szunyogh, 1952. tétel Szunyogh Erzsébet fol. 4., 7., 9., 15. Annak ellenére, hogy második férjével is legalább tíz évet élt együtt, nem tudunk más pecsétjéről, vagy címeréről, vö. Csízi István: A jeszenicei és budetini Szunyogh család, címerváltozatai a 16-18. században. II.. In: Turul, 77. (2004) 3-4. sz. 87-98. pp. 95. p. 42 A grófi cím 1723-as adományozásának kérdését tisztázta Nyáry, 1996. 187. p. — ezek szerint az Nyáry Lajos 1655-ös címének kiterjesztése volt Nyáry Zsigmond és utódai számára. A címert egyik diploma sem írja le, illetőleg nem tartalmaz rá vonatkozó rendelkezést a szerzőnek a címerre vonatkozó megjegyzése végső soron Csergheö, 1885-1894. Nyáry, I. v. Bedegh u. Berencs.helyen található, nem kellően adatok közlésére alapul. A Szunyogh Erzsébet által használt címer Nyáryak által való felvételének mikéntje további kutatásokat igényel.