Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1977 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1977-03-01 / 1. szám
2 Életformája az igényesség Baranya Sándor elvtárs 20 éve a Munkásőrségben A Ganz hajógyári műhely saluja mellett — mint ipari tanuló — arra a kérdésre,hogy akar-e a kommunista párt tagja lenni — vissziaikérdésre felelt: „Igen, és mit kell csillárni?" 1946 volt akkor, s ez igazi válasz azóta már életútjában teljesedett ki. A munkapadtól a katedráig kezdeti pártmegbíztatásai korosztályához, a munkásifjúsághoz kötik. A nevelőszülőktől származó becsületes, elkötelezett munkásmozgalmi indíttatás természetes alapot jelent számára akár az iparitanuló-otthon SZIT-titkáraként, akár a párt mellett szervezett rendezőgárda tagjaként tevékenykedik. A Ganzban marad, géplakatos. A párt felkérésére az iparitanuló-otthon nevelő tanára, majd igazgatója lesz. Tanít, s maga is tanul. Elvégzi a Műszaki Tanárképző Főiskola fémtechnológia szakát. Majd a Budapesti Műszaki Egyetemre kerül, politikai gazdaságtant oktat — ehhez viszont a Lenin Intézetben szerez diplomát. Tiszteletet érdemlő következetesség, mindig felkészülten megfelelni az éppen soros feladatnak. — Környezetem természetes életformája volt az igényesség — mondja Baranya Sándor elvtárs. — Munkájukat szerető, pontos, fegyelmezett munkások között dolgoztam. Sok mindent elnéztek, csak a rossz munkát nem. Ebben nem ismertek pardont. Amellett a dolgok erkölcsi oldalára is figyeltek, kiigazítottak, ha szükségét érezték, tetteikkel és szóval neveltek. S meggyőződésemmé vált, hogy azoknak az embereknek biztosan igazuk van, akik nagyon szeretnek jól dolgozni. A papírkötésű Tőke első kötetet még ösztöndíjból veszi az üzem kommunista könyvterjesztőjétől. „Tetszik, érdekes, meg kell érteni!” Szemináriumok, majd a kor politikai helyzetében a szélesebb körű eligazodáshoz a tanárképző segíti. A munka, gyakorlati politikai küzdelem és fokozatos ideológiai képzés politikai tudatosságát formálja már. — E korszak mindennapjainak tapasztalata, az MKP tiszta törekvése és harci módszere bázis volt számunkra — emeli ki Baranya elvtárs. Fegyver kellett akkor! 1956-ban az MDP KB Tudományos és Kulturális osztályának politikai munkatársa. Az ellenforradalom, a megbomlott pártegység súlyos lelki csapásként éri őt is. „Az emberhez méltó küzdelemhez akkor fegyver kellett!” S az első lehetséges alkalommal munkásőrnek jelentkezik, éppen 20 éve, hogy felszerelt. 15 aktív év után, 5 éve Baranya elvtárs a XV. kerületi Rudas László zászlóalj készenléti tartalékosa. Kétszeres kiváló parancsnok, az 5—10—15 éves jubileumi kitüntetések és emlékplakettek tulajdonosa. — Az eskütétel a Ganz Hajógyár kultúrtermében volt — emlékszik vissza. — Ott, ahonnan indultam. Ganzosok, lánggyáriak között álltam, egy sorban azzal az elvtárssal, aki a Marx kötetre beszélt rá annak idején. Megnyugvást és erőt éreztem, és a munkáskollektívák rendíthetetlenségébe vetett hitet. Új feladatok várták sportösztöndíjjal a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karra. Később, 1968-ban az Országos Vezetőképző Központba kerülve elsősorban az foglalkoztatja, hogyan lehet a híradástechnika információs lehetőségeit a vezetésben felhasználni. Majd továbblépve — a hazai és a magyar nyelven megjelenő külföldi szakirodalom, az oktatási és gyakorlati tapasztalatok tanulmányozása, szűrése következett, a legalkalmasabb felhasználás céljából. Az adósság Baranya elvtárs 1971 óta dolgozik, a Politikai Főiskolán. A pártépítési tanszék vezetéselméleti oktatója. — Az eddigi tapasztalatok halmazának rendszerezésére igazán itt nyílt lehetőségem — mondja. — Ezenkívül igen széles körből van módom újabb ismereteket szerezni. Az OVK-n kívül a METESZ mellett működő szervezési és vezetéstudományi társaság révén számos tudományos vitára van alkalom, ez társadalmi munka. Kapcsolatunk van természetesen a megyei Oktatási Igazgatóságok illetékes oktatóival, a MÉM vezető-továbbképző Intézetével. Mindezek mellett a legfontosabbnak tartom a Csepel Művek vezető-továbbképzőjével kialakult érdelmi munkakapcsolatot. Végül, de nem utolsósorban szívesen veszek részt a Munkásőrség parancsnoki állománya számára nemrég indított vezetéselméleti tanfolyam munkájában. Úgy érzi, hátra van még egy adósság törlesztése. Mégpedig Lenin munkásságának feldolgozása vezetéselméleti szempontból, hogy a tárgyhoz építve végül is ne lássa másmás szemszögből a pártmunkás és a gyakorló vezető mindazt, amit Lenin az irányításról, vezetésről mond. Ezen is dolgozik. — És szinte folyamatos kötelezettségnek érzem frissen tartani a dialektikus materializmus biztonságot adó összefüggés-rendszerének ismeretét — teszi hozzá Baranya elvtárs. Terveihez, munkájához további erőt, egészséget kívánunk, és őszinte tisztelettel köszörüljük a Munkásőrség megalakulásának 20 éves évfordulója alkalmából. Döme Mária II/5. MUNKÁS ŐREINK 30 éve: Bujdosó Lajos, Baranya Sándor, dr. Mikula József. 15—19 éve: Balla István, Tóth Gábor, Varga Jenő, Vámos Miklós, Vörös Gyula, Fodor Béla, Múzsái Lajos, Mészáros László, Németh János. 10—14 éve: Bartha László, Ficsor Sándor, Hauptman László, Kiss Pál, Sárba József, Soós György, Szász Sándor, Tamás Lajosné, Gál Sándor. 3—9 éve: Berényi János, Berta Ferenc, Bíró Zoltán, Fazekas Mária, Gáspár József, Földes István, Hideg István, Kard György, Katona László, Kertész Gyula, Kopányi Vilmos, Lázi Béla, Lelkes Imre, Sáros István, Szabó József, Zwick György. Könyvtárunk újdonságai Vadász Ferenc: Karolina, negyvenkilenc szeptember A könyv témájának időpontja 1949. szeptember. Az író érzékelhető közelségbe hozza a törvénytelenségek, kiváltképp a Rajk-per légkörét és hatását a Karolina úti pártiskola hallgatóira. Jól érzékelteti az egyes emberekben lezajló belső folyamatokat, a korszak nyomasztó feszültségekkel teli hangulatát. (Magvető Kiadó, 1976.) Munkásművelődés — szocialista kultúra A tanulmánykötet áttekintést ad a hazai munkásművelődés helyzetéről, rámutat a fejlődés lehetőségeire, az időszerű művelődéspolitikai feladatokra is. A munkások műveltségi színvonaláról tudósok, politikusok, újságírók, munkások és munkahelyi vezetők egyaránt elmondják gondolataikat (Kossuth Kiadó, 1976.) Papp István — Réczey Gusztáv: Az energiagazdaság időszerű problémái. A szerzők az energiapolitika általános kérdéseiről szólva, úgy tárgyalják az energetikai kérdéseket, mint a gazdaságpolitika szerves részét. Áttekintést adnak hazánk és a világ energiahelyzetéről, elemzik az energetikai alternatívákat. A kötet komoly közgazdasági szakmunka, de a nem szakember számára is könnyen érthető. (Közgazd. és Jogi Kiadó, 1976.) Aradi Nóra: Munkásábrázolás a magyar képzőművészet ben A szerző bemutatja a magyar munkásábrázolás mintegy százéves történetét. Hosszabb-rövidebb tanulmányokban méltatja a kötet százötven műalkotását, összeállításában az 1870-es évektől a 3 munkásosztály sorsának jelentős korszakait kíséri nyomon, elemezve az egyszerű munkásnaptár címlapjától a plakátokon és grafikákon át az épületeket díszítő domborművekig » mindenféle képzőművészeti ábrázolást. (Kossuth Kiadó, ’76)'* fórum Mit válasszak ? Hogyan írjam meg? Csendben, a kérdésben nem érintettek számára szinte észrevétlenül, a II. évfolyam hallgatói főiskolai életük jelentős eseményét hagyták maguk mögött tavaly szeptemberben. Megtörtént a szakdolgozati témaválasztás és ezzel együtt a választott szak megjelölése is. A főiskolai rendtartásnak megfelelően a nappali tagozat hallgatói október 15-ig voltak kötelesek témát és szakot választani, és azt — a küldő szerv egyetértő javaslatával — a tanulmányi osztályra továbbítani. Noha a téma (és a szak) választásával csupán e nagy és igen fontos munka kezdő fázisa zárult le, érdemes és szükséges az eddigi tapasztalatok levonása, közkinccsé tétele. Kérdéseimmel Szenes Ivánná elvtársnőt, a II. évfolyam vezetőjét kerestem fel, aki az alábbi összegzést adta a tapasztalatokról : Csak látszólag könnyebb Amint ismeretes, a főiskola hallgatóinak a szakdolgozati téma kiválasztásával és annak megfelelő szintű kidolgozásával kell bizonyítaniuk, hogy a főiskolán tanultakat valamely szakterületre alkalmazni tudják. A szakdolgozat elkészítésének nagy munkája lényegében már a téma kiválasztásával megkezdődik. A témaválasztás adatai azt bizonyítják, hogy — arányait tekintve — most is a gazdaságpolitikai és a pártépítési témák iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. A pártépítés — mint téma és mint szak — iránti orientálódás okai rendkívül összetettek, személyenként is változnak, néhány általánosabb meghatározó tényező azonban jól érzékelhető. Sok esetben a küldő szerv egyértelmű igénye irányítja a hallgatót a szak és a téma felé. Szólni kell azonban néhány olyan véleményről is, amely a döntésben a hallgatókat befolyásolhatta. Az egyik ilyen nézet, hogy a pártépítési téma megírása könnyebb, nem igényel akkora munkabefektetést. Ez nem így van, s ezt az eddigi tapasztalatok is cáfolják. Az adott téma vizsgálatánál a szakdolgozat írójának ez esetben is a területről megfelelő értékelést, a további feladatokat illetően pedig javaslatokat kell adni — s ez legalább olyan felkészültséget és munkát igényel, mint más terülteken. Téves az az elképzelés is, hogy valamely otthon tárgyalt VB vagy PB előterjesztés „megfejelése” elegendő. Nem célszerű az sem, hogy a főiskolán adott témából korábban megírt anyagot saját munkaterületére (városára, megyéjére stb.) próbálja meg „adaptálni” valaki. A „járt út” csábosan hangzó gyakorlata ez esetben nem járható. A tanszékek ezt figyelemmel kísérik és az esetleges ilyen próbálkozásokat leszerelik. Nem érthetünk egyet azzal a véleményel sem, hogy csak a pártépítési szak képesít pártmunkára. Közöny az elmélet iránt? A szak- és témaválasztás másik neuralgikus pontja az elméleti szakok iránt megnyilvánuló indokolatlan tartózkodás. Ennek valószínűsíthető oka részben az, hogy a hallgatók félnek a — véleményeik szerint — nagyobb igénybevételtől, másrészt a küldő szervek sem ismerik eléggé az elméleti szakok jelentőségét. Holott a pártmunkában rendkívül fontos szerepe van az ideológiai tevékenységnek, amelynek súlya nem csökken, hanem növekszik. Az MSZMP Központi Bizottságának egyik legutóbbi határozata is nagy nyomatékkal hívta fel a figyelmet a pártmunka e rendkívül fontos területére. A végzett hallgatók közül is többen elmondták, hogy újbóli választási lehetőség esetén elméleti szakra mennének. Hasonló a helyzet a szociológiával is. A szociológia felhasználása a pártmunkában nagyon hasznos, mégis indokolatlanul kicsi az érdeklődés e szak iránt. Bizonyára hátrányos ez esetben ~ és néhány más tantárgynál is —, hogy a hallgatók a témaválasztás időszakában az említett tantárgyat még nem ismerik. Ami a témaválasztás tartalmi tapasztalatait illeti, azok kedvezőek. A témák választásánál a hallgatók figyelembe vették a kiadott témajegyzéket, a választott témák konkrétak, kapcsolódnak a pártmunka aktuális kérdéseihez. Jónak tartjuk, hogy több esetben a küldő szerv igényli bizonyos téma feldolgozását (habár ezen igények zömmel a pártépítés témaköréhez kapcsolódnak). Hasznos lenne, ha a tanszékek kiemelt kutatási témáihoz a hallgatók szakdolgozatukkal tudnának kapcsolódni, de ebben még a tanszékeknek is van tennivalójuk. Ez a forma módot adhatna a hallgatóknak a tudományos munka gyakorlatánál, módszertanának elsajátítására is. A tanszék segítsége Ugyancsak a tanszékek feladata lehetne, hogy az adott tárgyból kiemelkedő képességeket, tudást és érdeklődést mutató hallgatókat megnyerjék, meggyőzzék, hogy e tanszéknél írja meg szakdolgozatát és oda is szakosodjon. A szakdolgozat elkészítésében célszerű messzemenően támaszkodni a konzultáns, valamint az illetékes tanszék segítségére. Időben, még a II. év folyamán hozzá kell kezdeni az irodalom felméréséhez, feldolgozásához, a vázlat elkészítéséhez. Ez feltétlenül szükséges részben a vázlat leadásának kötelezettsége (III. év elején), részben a további munka eredményessége szempontjából. ★ Úgy véljük, hogy a szak és témaválasztás néhány tapasztalatának közreadása. Szenes elvtársnő tanácsai nemcsak a szakdolgozat elkészítéséhez nyújtanak segítséget, de tanulságosak lehetnek a leendő másodévesek számára is. Fenyő István II/5. oszt. Konferencia Bukarestben Január hónapban dr. Vészi Béla elvtársnak, a Politikai Főiskola rektorhelyettesének vezetésével négytagú küldöttség utazott Bukarestbe az RKP Stefan Gheorghiu Akadémián tartott kerekasztal-konferenciára. A küldöttség tagjai voltak: dr. Takács István, a Pártépítési tanszék vezetője, dr. Sári János, az Államszervezet- Ismereti tanszék docense, Pompor Istvánná, a Gazdaságpolitikai tanszék adjunktusa. A kerekasztal-konferencia tárgya a szocialista demokrácia néhány elméleti gyakorlati kérdése volt. A fenti témában hasznos eszmecsere bontakozott ki a magyar és román elvtársaik között. A tudományos kutatá A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskolájának elsőrendű feladata, hogy pártunk és társadalmi életünk különböző területei számára elméletileg és politikailag jól felkészült kádereket képezzen. Megismertesse hallgatóinkkal a marxizmus—leninizmus szilárd elvi alapjait, fejlessze marxista gondolkodásmódjukat, abba az irányba erősítse készségüket, képességüket, hogy marxista osztályalapon állva eligazodjanak társadalmi-gyakorlati valóságunk problémái között, s magatartásukkal, tetteikkel, tudásukkal a fejlett szocialista társadalom megvalósításáért munkálkodjanak E cél csak a színvonalas és korszerű oktatói-nevelői munka által érhető el. A tanítás alapfeltétele Éppen ezért az iskola oktatómunkája nem nélkülözheti a tudományos kutatómunkát. Az oktatói-nevelői és a tudományos kutatómunka egységére, s ennek erősítésére állandóan szükség van. Korszerű tudományos ismeretek, azoknak az oktatómunkába történő bevitele, adaptálása nélkül nem lehet jól tanítani. E területen az elmúlt évek során értünk el eredményeket, pl. színvonalasabbá váltak jegyzeteink, több tanszékünk jól tanulható, tartalmas tankönyveket is készített. Tananyagaink — és általában az oktatás — színvonalának emelkedését annak is köszönhetjük, hogy tanszékeink az adott tudomány területén folyamatosan feldolgozzák a kutatások eredményeit és maguk is végeznek tudományos munkát. De világosan látjuk és érezzük azt is, hogy az oktatás színvonalának további emelése, a felmerülő új kérdések tartalmas kifejtése és megválaszolása további erőfeszítéseket követel a tudományos kutatómunkában. Így harcolhatunk legjobban az esetenként tapasztalható beszűkülés ellen is. Nagyobb igényű tudományos kutatómunkát és publikációs tevékenységet tanárainknak mintegy 30—35%-a végez, elsősorban azok, akik az oktatásban is komoly szerepet vállalnak. E helyzeten, amely természetesként is felfogható, a jövőben, az arányosabb munkamegosztás érdekében valamelyest változtatnunk kell. Az elmúlt évek során jelentősen nőtt tanáraink publikációinak, közöttük nagyobb tanulmányoknak és könyveknek is a száma. Ezek sorából az akadémiai díjjal is jartalmazott kétkötetes „A nemzetközi munkásmozgalom története 1830—1974” c. munkát említjük meg. Tanácskozások, konferenciák A kutatómunka végzése során jó munkakapcsolatok alakulnak ki a testvérpártok intézményeivel, s rendszeresen sor kerül közös tanácskozásokra, amelyeken iskolánkról évente kb. 30—35 fő vesz részt, illetve szólal fel. Iskolánk képviselői ott voltak a szociológiai, a filozófiai és a történész világkongresszusokon is. 1977-ben a szocialista országok pártjai főiskoláinak tanszékeivel három tanácskozást tervezünk. (A szocialista társadalom fejlődésének dialektikája — a filozófiai tanszékek; A szocialista tulajdon elméleti problémái ■— az SZKP Párt Főiskolájának Politikai Gazdaságtan tanszékével; A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója — a pártintézmények és a MTA). E tanácskozásokra tanszékeink készülnek. Részt veszünk — bár e részvétel feltétlenül tovább fokozandó — hazánk ideológiai életében. Sok tanárunk felszólal különböző vitákban, dolgozik különböző munkabizottságokban, folyóirat-szerkesztőségekben. Iskolánk az oktatói munka mellett egyre számottevőbb, sokirányú tudományos kutatómunkát is végez. Ennek fő területei, irányai (amelyeket e cikk keretében csak röviden érinthetünk), személyi és tárgyi feltételei kialakultak. A már meglevő feltételek, lehetőségek ésszerű, átgondolt kihasználásával, ezek továbbfejlesztésével a tudományos munkában újabb, az iskola presztízsét is növelő eredmények születhetnek. Az utóbbi években több új munkatárs, közöttük fiatalok is, került iskolánkra, akik fokozatosan bekapcsolódnak az oktatói és tudományos munkába, beilleszkedésüket a tanszékek igyekeznek minél jobban elősegíteni. Fejlődött a könyvtár, a dokumentáció munkája, sokszorosára növekedtek a technikai eszközök, a közeljövőben tervezzük négy kabinet létrehozását, amelyek jól segítik az oktatást és a tudományos kutatómunkát. A tudományos kutatómunkát illetően növekedtek és növekednek az iskolánkkal szemben támasztott igények, s joggal elvárható, hogy egy sor aktuális, a szocialista valósággal kapcsolatos témakör kutatásába — olyanokéba elsősorban, amelyek szervesen kapcsolódnak az oktatáshoz, s annak tartalmi és módszertani korszerűsítését segítik — iskolánk is bekapcsolódjék. Kollektív „témák” Ilyen témakörök a KB-titkárok tanácskozásán elhatározott, s a testvérpártok különböző intézményei által közösen kutatott témák. Így pl. „A mai szociáldemokrácia és a hozzá való viszony”, „A szocialista internacionalizmus, mint a szocialista országok államközi kapcsolatainak elve, a nemzeti és internacionalista viszonya a szocializmusban”, „A fejlett szocialista társadalom törvényszerűségei és jellemző vonásai” c. témák, amelyek kidolgozásában tanáraink egy része is részt vállalt. A kutatás elkezdődött, s megfelelő ütemben halad. A tudományos kutatómunkánk másik része az Agitációs