Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1981 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1981-03-01 / 1. szám
2 NŐNAPI KÖSZÖNTŐ Társadalmi ünnepeink sorában kedves esemény a nemzetközi nőnap megünneplése. 1910. március 8-a, a Koppenhágában megtartott II. szocialista nőkonferencia napja óta a civilizált világ minden táján virággal és meleg szavakkal köszöntik a nőket. Ünnepeljük őket harcukért, melyet a békéért, az egyenjogúságért, a demokratikus szabadságjogokért, a társadalmi és családi megbecsülésért vívnak évtizedek, évszázadok óta. Mert ott voltak a francia forradalmak barikádjain, vonultak a Vörös Október zászlai alatt, elszenvedték a burzsoá rendőrroham gumibotjainak csapásait, de terjesztették az illegális kommunista párt röplapjait, irányították a frontra vonuló járműoszlopok forgalmát, és kötözték a sebesülteket megannyi háborúban. A történelem viharszüneteiben pedig végezték mindennapos, békés, nélkülözhetetlen tevékenységüket. A természet a nőt a férfi egyenjogú társaként alkotta meg, ám a természetnek ezt a törvényét hosszú évek harca eredményeképpen első ízben a szocialista társadalom valósította meg. S a női egyenjogúság ma már nemcsak szólam. Felszabadította a nők alkotó energiáját, bevonta a társadalmi feladatok megvalósításába, melynek eredményeképpen széleskörűen kiteljesedett. Hazánkban a nők megbecsülése elsőrendű fontossággal bír. Pártunk a nőpolitikát a hivatalos állami politika rangjára emelte, melynek eredményeként megvalósult a nők politikai, jogi, társadalmi egyenlősége, létrejött az egyenlő foglalkoztatottság és egyenlő bérezés egysége. Ma már sem a termelőmunkában, sem a közéletben nem nélkülözhető a női munkaerő és szaktudás. Gyakorlat a nők részvétele a politikai és gazdasági vezetésben is. Egy régi mondás szerint az asszony, a feleség, az anya táplálja a családi tűzhely melegét. Így igaz. S ezt a hivatását minden asszony büszkén vállalja. Szerelmét adja a férjének, gondoskodását gyerekeinek, tudását a társadalomnak. E megosztottság teszi őt teljessé, igazi nővé. De nézzünk körül kicsit házunk táján is. Hallgatótársnőinkről külön elismeréssel kell szólnunk, hiszen életüket egyfajta rendkívüli kettősség jellemzi. Míg délelőtt az iskolapadban hallgatják az előadásokat, délután és este a család várja őket. A tudományos problémák után naponta meg kell birkózniuk a háztartás, a gyermeknevelés s a családi élet mindennapos gondjaival. Mindezek teljesítése után pedig még időt kell szakítaniuk a tananyag elsajátításához is. Csodálatraméltó az energiájuk, mint azoké az asszonyoké, akiknek férje tanul itt a főiskolán, távol a családtól, s így akarva-akaratlanul a feleségre hárítja át a családi gondokat. Köszöntjük őket, de köszöntjük oktató elvtársnőinket is, és szívből köszönjük a főiskola minden nődolgozójának azt az áldozatkész munkáját, mellyel tanulmányainkat segítik elő a nap minden órájában. S amikor a hódolat és megbecsülés jegyében átnyújtjuk a tavasz első virágait, ne feledjük: mindennap tiszteletet érdemelnek. Endresz Ernő (Körösi Papp Kálmán rajza) LÁTOGATÁS A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta ünnepe alkalmából főiskolánk Idegennyelvi Tanszékének szervezésében 1981. február 27-én az elsőéves évfolyam hallgatói az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokságára látogattak. A látogatás alkalmával a hallgatók megtekintették a hadseregcsoport múzeumát. A kiállításon a szovjet hadsereg történetének epizódjait és a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri hadseregek fegyverbarátságának emlékeit láthatták. Ezután a parancsnokság művelődési otthonában a baráti hadseregek 1979-ben Magyarországon Pajzs ’79 fedőnéven végrehajtott’ együttműködési hadgyakorlatról készült filmet tekintették meg. A SZOVJET KULTÚRA HAZÁBAN Főiskolánk első évfolyamának hallgatói január 19-én látogatást tettek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, ahol részt vettek az Orosz Szocialista Szövetségi Köztársaság grafikus művészei kiállításának megnyitóján. A kiállításon CSELJUSZKINSZKAJA alkotóház grafikai gyűjteményének egy részét mutatták be, melyek az 1970 —1980-as években készültek. A művek a megvalósult szocialista társadalom életképeit ábrázolják. Az alkotó művészek fokozott technikai felkészültségéről, népművészeti és nemzeti hagyományokról tesznek tanúbizonyságot. A kiállítás megtekintése után előadást hallottunk a Ház rendeltetéséről és a művelődésben elfoglalt helyéről. A program „Az emberért” című film megtekintésével ért véget. Körösi Papp Kálmán kiállítása Március 2-án nyílt meg főiskolánk földszint 35. számú előadótermében munkastársunk, Körösi Papp Kálmán festő- és grafikusművész kiállítása. Munkásságát Szombath József, a szakszervezeti bizottság titkára méltatta, egyebek között a következőket emelve ki: A képzőművészeti kiállítások egyre gyakrabban megjelenő kedves színfoltjai intézményünk életének, különösen kedves számunkra ez az alkalom, amikor olyan művekkel ismerkedhetünk, amelyeknek alkotója évek óta itt él közöttünk. Ismerjük mindennapi munkáját, megnyilvánulásait, bár keze vonásait elsősorban a folyosókon elhelyezett plakátokon, faliújságokon, a hozzánk érkező meghívókon láthatjuk. Most Kálmán barátunk módot ad nekünk arra, hogy a mindennapi, gyakran felszínes benyomásainkat alkotásain keresztül tovább mélyítsük és jobban megismerjük őt. Munkáinak művészi értékét egy oldalról az minősíti, hogy a legtöbb kiállított művét zsűrizték, és jó részüket nem először látja a közönség. Már több kiállítása volt. A műveket más oldalról, és meggyőződésem, hogy ez legalább annyira fontos, mint a szakmai értékelés, a grafikákat, a festményeket kedvelők, mi, a közönség minősítjük. Festményein szembetűnő a sajátos színvilág, a kék igen sokféle és széles hőskálájú árnyalata. A fény-árnyék, szín és forma kombinációk szuggesztív hangulati vonásai, a ború, a rideg és a megkönnyebbítő oldódás, a tél és a tavasz hangulataiban tűnnek fel a legkülönbözőbb tartalmi közlendők. A tájban az élet egy-egy villanását, egy épületen az esti fényt, egy lelkiállapotot egy arcon megragadva, mintha az időt, mintha az érdemtelenül észre nem vettet akarná felmutatni. ~ Festményein, de még inkább grafikáin erőteljes emóciókat látok, mély kötődést a jóhoz, a humánushoz és erős ellenérzést az embertelennel, a brutálissal, az elaljasulttal szemben. Ezért tudja az áldozatvállalást egyszerű szépen, a brutálist, az antihumánust groteszk torzon tükrözni. Szinte minden grafikáján, de mélyebb szerkezetükben festményein is felfedezem e két pólus egymást átszövő elemeit. A grafikákon helyenként már a komor felé hajlón, masszívan jelenik meg a torz, helyenként a mitikus, igaz, ott sem csak ez. Ajánlom mindenki figyelmébe Körösi Papp Kálmán grafikus és festőművész kedves munkatársunk alkotásait. Az épülő, szépülő Ferihegyen MAJDNEM REPÜLTÜNK Már régen, a legelső félévben elkezdtük az ábrándozást, hogy tanárainkkal közösen felszállunk Budapest felé. Kettős célunk volt: akik még nem repültünk, megismerjük a földtől elrugaszkodás örömeit, no meg kíváncsiak voltunk, milyen is szép fővárosunk felülről nézve. A repülési ábrándozásaink realitását az adta, hogy egyik osztálytársunk a MALÉV-től jött. Légitársaságunk szigorú portáján be is engedtek bennünket. Rövid buszozás után a KISZ-klubban köszöntötte kis csapatunkat a párttitkár, KISZ-titkár, szakszervezeti titkár,két elvtárs az LRI-től, a MALÉV vezérigazgatójával az élen. A tájékoztatásokból megismertük légitársaságunk történetét és jelenlegi helyzetét. A felszabadulás után belföldi forgalmat is bonyolított Ferihegy, amit infrastruktúra, főleg a megfelelő utak hiánya indokolt, de hazánk kis ország lévén, a legnagyobb távolság is csak 300 km volt, ami nem gazdaságos a repülés céljából. Jelenleg csak nemzetközi forgalmat bonyolít. Hogy a nagyságrendekről is fogalmunk legyen, pár adat: 26 ország 39 városába repülnek a magyar utasszállító gépek menetrendszerűen. Évente 900 ezer utast szállítanak, de ennél sokkal többel, 2 millióval foglalkoznak, akik megfordulnak repülőterünkön. Az áruszállítás szinte minden országba történik. A MALÉV-nak 200 légitársasággal van kapcsolata. A fenti számokból látható, milyen nagy feladatokat kell megoldani légitársaságunknak, és Ferihegy igazán a legközvetlenebb kapcsolatban van a gyorsan változó világgal, annak minden hatásával. Polgári repülésünk szervezeti felépítésével kapcsolatban megtudtuk, hogy két meghatározó intézménye van: az egyik az LRI, azaz a polgári repülés I. fokú hatósági felügyeleti szerve, a KPM Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság; a másik a MALÉV, ami már közismertebb, és az LRI-től bérli a repülőteret és az épületet is. Ez új volt számunkra, de elmondtak vendéglátóink, hogy 1973-tól dolgoznak ebben a rendszerben, addig az irányítást és szakfelügyeletet közvetlenül a minisztérium légügyi főosztálya látta el. A polgári repülés területén 3000 fő dolgozik. Szervezettségük jó, sőt meglepődtünk, amikor hallottuk, hogy a KISZ-tagság létszáma közel 1000 fő. Igaz, hogy — őket idézve — a dolgozók 50%-a jogilag fiatalnak számít. KISZ-bizottságuk jól dolgozik, jó kapcsolataik vannak a szocialista országok légitársaságainak ifjúsági szervezeteivel. A nemzetközi vetélkedőkön kiváló eredményeket érnek el. Kérdéseink alapján képet alkothattunk a munkakörülményekről, a bérekről és általában a légkörről. Ezután az épülő nagyberuházásról kaptunk tájékoztatást Új hangárok készülnek, ugyanis a régiekből kilógnak a gépek. A repülőtér bővül még új leszállópályával, új irányítótoronnyal, új fogadócsarnokkal és az ezekhez szükséges infrastruktúrával. A tájékoztatók után autóbuszba ültünk és megnéztük a nagyberuházást közelről is. Programunk végén csúcspontként egy békésen álló TU 154-esbe szálltunk be, és mindenki bemehetett a pilótafülkébe, ahol szakszerűen bemutatták nekünk a rengeteg műszert. Sajnos, hiába ültünk be a pilótafülkébe, a gép nem szállt fel velünk. Kellemesen elfáradva, sok élménnyel indultunk vissza főhadiszállásunkra, a Pol. Főre. Bár nem repültünk, így is köszönjük, hogy megnézhettük Ferihegyet III/5. osztály Nem a levegőben, de azért mégis a repülőgépen fórum 1848 ÖRÖKSÉGE 1848. MÁRCIUS 15-E egész népünk, nemzetünk történelmének jeles évfordulója. Jogos büszkeséggel tölti el mindazok szívét és tudatát, akik a hazáért és a haladásért tenni készek.A magyarországi 1848- as forradalom a polgári átalakulást tűzte ki célul, és nemzeti szabadságharccá szélesült. A bonyolult és összetett feladatok megoldására egyesíteni kellett minden progresszív erőt. Az érdekegyesítési politikát Kossuth Lajos valósította meg, az e platformon elért eredmények az áprilisi törvényekben öltöttek testet. Ezek végrehajtását belső gyengeségek, de legfőképp az ellenforradalom katonai beavatkozása gátolta meg. A polgári forradalom alapvető vívmányát, a jobbágyfelszabadítást azonban már a leverést követő önkényuralom sem tudta felszámolni. Az a körülmény, hogy 1848 nem tudta maradéktalanul megvalósítani célkitűzéseit, s ezek megoldása csaknem száz évig váratott magára, tág lehetőséget adott különböző értelmezésére. A helytelen egyoldalúságtól kezdetben munkásmozgalmunk sem volt mentes. A mindenkori uralkodó osztályok 1848 igazi történetét viszont tudatosan eltorzították, az általuk kialakított hamis „tanulságokat” osztályuralmuk ideológiai alátámasztására mozgósították, miközben egyetlen kérdését sem tudták és akarták pozitívan megválaszolni. A társadalmi kérdésekre reakciós, konzervatív „megoldásokat” kerestek és azokat, mint a dolgozó tömegek érdekeiben állókat tüntették fel. így jártak el akkor is, amikor a tényleges, a meglevő nemzeti sérelmeket a környező országok népei ellen vad uszításra használták ki. A polgári forradalom és a nemzeti szabadságharc nagy ügyének méltó folytatója a magyarországi munkásmozgalom, a munkásosztály, amely országunk felszabadulásától népünk elismert vezető erejévé vált, vállalta és továbbvitte 1848 igazi örökségét, annak a megváltozott viszonyok között új tartalmat adott — ezt a fejlett szocialista társadalom építésének eredményeivel is igazolja. Dr. Perlaki Gyuláné 700 éve született Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson (Torontál megyében) Bartók Béla, a XX. századi zene egyik legnagyobb géniusza. Édesapja iskolaigazgató volt, aki maga is kedvelte, sőt művelte a zenét. 1893-ban Pozsonyba költöztek, s a város élénk zenei élete ösztönző hatással volt a gyermek Bartókra. 1899-ben beiratkozott a budapesti Zeneakadémiára ; két évvel később, 20 éves korában adta az első nyilvános hangversenyét, és ezzel kezdetét vette páratlan zongoraművészi pályafutása. Tanulmányai befejeztével Párizsba utazott. A pezsgő szellemi és művészeti élet nagy hatással volt a fiatal muzsikusra. Bemutatják jelentős művét a II. zenekari szvittel. Életre szóló élményt jelentett számára az első népdalgyűjtő út, amelyet a nagy baráttal és harcostárssal, Kodály Zoltánnal végzett. Megkezdte a két szomszédnép — a szlovák és a román — népzenéjének tudományos gyűjtését és rendszerezését. Bartók Béla zeneszerzői, tudományos és művelődéspolitikai tevékenysége elválaszthatatlan a zenefolklórtól. A gyermekeknek c. zongoraciklusát a végtelen gazdagság, a felhasznált népi dallamok, gyermekdalok, jóízű tréfák jellemezték. 1907-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki. 1911-ben szerezte A kékszakállú herceg vára című operáját, amely a XX. század operairodalmának egyik legnépszerűbb darabja lett. 1917- ben mutatták be nagy sikerrel a Balázs Béla szövegére készült A fából faragott királyfi c. táncjátékát. Műveit az Universal Edition bocsátotta közre, s ezzel Bartók alkotásai előtt megnyílt az egész világ. A Tanácsköztáraság új távlatokat nyitott Bartók előtt. Kodály Zoltánnal és Dohnányi Ernővel tagja lett a zenei direktóriumnak. A húszas években több nagy sikerű hangversenykörutat tett Európában és Amerikában; nagy sikerrel szerepelt a Szovjetunióban is. Egymás után születtek nagy remekművei: a Cantata profana, a II. zongoraverseny, a Zene húros és ütőhangszerekre és celesztára, a Mikrokozmosz, a II. Hegedűverseny és a Divertimentó. Közben feldolgozta és rendszerezte a Magyar Tudományos Akadémia nagy népdalgyűjteményét. 1940. őszén az erősödő fasizmus elől amerikai emigrációba vonult. Az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol komoly megélhetési gondokkal és egyre rosszabbodó egészségi állapotával küzdött. 1943-ban, négyévi hallgatás után írta meg a Concertót, a XX. századi zene egyik legnagyobb alkotását. A Concerto tulajdonképpen egy kortárs vallomása mindarról, ami e nemzedék sorsában törést okozott, annak döntő konfliktusát jelentette. Legutolsó kompozícióit a végső letisztulás, a klasszikus formák alkalmazása jellemzik:a III. Zongoraverseny, Hegedűszonáta, és a befejezetlen Brácsaverseny. 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban. Pesti Ernő