Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1985 (16. évfolyam, 1-5. szám)

1985-02-01 / 1. szám

2 fórum A PÁRTÉRTEKEZLET VITÁJA A pártértekezleten az írásos beszámolóhoz, az irányelvek vitáit összefoglaló anyaghoz, valamint a szóbeli kiegészítésekhez kilencen szóltak hozzá: Kishalmi Árpádné, Pócs Imre, Kozma Ferenc, Szombath József, Éri László, Fábián Andrea, Harsányi Iván, Szabó József és Lakatos Ernő. Az alábbiakban négy hozzászólásról adunk ismertetést. Lakatos Ernő, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője nagy tetszéssel fogadott felszólalást tartott, amelyben — érintve a nemzetközi helyzetben érzékelhető változásokat, elsősorban a küszöbön álló, genfi szovjet— amerikai tárgyalásokat — belpolitikai és gazdasági helyzetünkről, ideológiai folyamatokról és a Politikai Főiskola feladatairól, eredményeiről, fejlesztéséről beszélt. Felszólalásában kifejtette, hogy az ország gazdasági helyzete ma jobb, mint két-három évvel ezelőtt. A népgazdaság nehéz korszak nehéz próbáit állta ki, s eredményeivel — amelyek között első helyen a fizetőképesség megőrzését említette — lehetővé tette, hogy az elkövetkező években dinamikus előrehaladással, a gazdaság növekedésével, az életszínvonal emelkedésével számolhassunk. Lakatos Ernő beszédében aláhúzta, hogy terveink megvalósítása érdekében mozgósítani kell belső tartalékainkat. A gazdaság racionálisabb irányításával, az állampogári felelősség növelésével, a pártfegyelem fokozásával s a lehetőségeinkhez mért legkorszerűbb technika alkalmazásával jelentős sikereket lehet elérni, rá lehet lépni egy dinamikusabb növekedő pályára. Ezután ideológiai kérdésekről szólva kifejtette, hogy igen nagy fontossággal bír az, hogy a szocializmusról és a kapitalizmusról alkotott képünk reális legyen. Hangsúlyozta, hogy e kérdéseknél is jelentős szerepük van az elméleti vitának. Szólt a történelemtudattal, annak megfelelő alakításával kapcsolatos kérdésekről, feladatokról. A Politikai Főiskolával kapcsolatban Lakatos Ernő hangsúlyozta, hogy korszerű ismereteket kell adnia, hallgatóit fel kell készítenie a vitákra, a párt politikájának, mint egységes egésznek — amit nem lehet részleteiben, hanem csak egészében elfogadni — a képviseletére. Szólt arról, hogy a főiskola kisugárzása, tekintélye a jövőben minden bizonnyal növekedni fog. Kívánatos, hogy a képzés újabb területekre is kiterjedjen. A KB agitációs és propagandaosztályának vezetője végül méltatta a Politikai Főiskola tevékenységét, kihangsúlyozta, hogy annak a párt egész tevékenységére ható jelentősége van, így az oktató és kutató munka fokozásának, minőségi növekedésének az egész párt hasznát látja. Szabó József rektor hozzászólását azzal kezdte, hogy alig huszonnégy óra állt a rendelkezésére az írásos anyag átlanriszárryozásával mert azt megelőzően Vietnamban járt. Ott szerzett élményei, tapasztalatai közül többek között beszámolt arról, hogy a legmagasabb fórumokon is, vezető beosztású elvtársakkal folytatott beszélgetések során is komoly érdeklődés mutatkozott a szocializmus építésében szerzett magyar tapasztalatok iránt. A rövid, tartalmas, színes beszámoló után Szabó elvtárs áttért a küldöttértekezlet anyagának értékelésére. Megállapította, hogy a beszámoló reális, mértéktartó, a fejlődés különböző oldalait jól bemutató anyag, bár több önkritikus elemet is tartalmazhatna. Az írásos anyag és a szóbeli kiegészítő, valamint a hozzászólások közül is jó néhány azt tükrözte, hogy a főiskolán a kutatás, az oktatás, a globális problémák vitája nyugodt légkörben, a marxizmus—leninizmus talaján, az MSZMP ideológiája alapján folyik. A helyes, pártszerű vitaszellem erősödött meg az elmúlt években a tanszékeken, a pártcsoportokban és a taggyűléseken. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordultak elő szélsőséges nézetek, de ilyenkor mindig a konstruktív vita szellemében rendeződtek a kérdések. A rektor az írásos anyag több pontjához konkrétan is hozzászólt, így például a hallgató—tanár viszonyhoz, amelyet csak a kommunista munkakapcsolat jellemezhet, s vita esetén is csak a párt politikáját támogató nézetek kerülhetnek felszínre. Az információáramlás témakörével kapcsolatban Szabó elvtárs kiemelte a kétirányú érzékenység fontosságát. Szólt arról, hogy a könyvtárban nemcsak a tanárok, hanem a hallgatók is hozzáférhetnek a párthatározatokhoz. A főiskola továbbfejlesztésével kapcsolatban megemlítette, hogy — miként a beszámoló is helyesen állapította meg — alaptalan a dolgozók egyes rétegeiben a félelem, a bizonytalanság érzése, hiszen az intézmény vezetése a magasabb szintű követelmények érvényesítésében minden dolgozó munkájára számít. Kitért a főskolán folyó oktató- és kutatómunka kérdéseire, s egymáshoz való viszonyuk jellemzésére. Szabó József rektor az írásos anyaggal kapcsolatban néhány kisebb korrekcióra tett javaslatot, amelyet a pártértekezlet elfogadott. Befejezésül köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt öt évben a rektorátust és ezen keresztül a Politikai Főiskolát segítették abban, hogy mind magasabb színvonalon láthassa el mindennapi feladatát. Kishalmi Árpádné az első évfolyam alapszervezetének titkára a főiskolán eltöltött 162 nap jogán, tehát az első évfolyam hallgatói nevében kért szót. Érzékletesen rajzolta fel a beilleszkedés időszakának nehézségeit, és köszönettel szólt a segítségről, amelyet a tanárok sokszor szabadidejük terhére is nyújtottak az életformaváltás és az új típusú feladatoknak való megfelelés gondjainak feloldásában. Hangsúlyozta, hogy nemcsak az átfogó, általános ismeretek megszerzésére van szükség, hanem legalább ennyire az elemzőkészség továbbfejlesztésére is. Másik javaslata hiányérzetből fakadt. A főiskolán, mint mondotta, csak nagy horderejű események, például jelentős KB-ülések után informálják részletesen a hallgatóságot, ám hiányzik az aktuális tájékoztatók heti, esetleg kéthetenkénti rendszere: ajánlotta tehát a pártszervezetnek, valósítson meg egy ilyen rendszert, hiszen csak információk és érvek birtokában lehet hatékonyan képviselni a párt politikáját. Irányelvek vitájában sok helyütt gondot okozott, mi számít napjainkban a konformizmusnak, illetve mi számít negativizmusnak. Mai politikai munkánk alapkérdésének nevezte, hogy ezt az ellentétpárt jól értelmezzük, ne tűrjünk körülöttük zavart, félremagyarázásokat. El kell gondolkoznunk azon, mondotta, hogy munkánk eredményeit vagy hiányait vizsgálva az okok között mikor bukkanunk valóban objektív tényezőkre. De nemcsak a külső környezet szorító hatásait kell objektív voltukban felismernünk, hanem rájuk adott válaszainkban, reakcióinkban is ki kell mutatni az objektív elemet. Példaként információs rendszerünk hiányosságait említette, melyekből bizonyos késések és torzulások szükségszerűen fakadnak. Mindezeken felül van az a sáv, amely tevékenységünk szubjektív hatásoktól befolyásolt részének tekinthető. Azért kell e három részt mindig konkrétan különválasztanunk, mert összemosásuk okozója a konformizmusnak és a negativizmusnak egyaránt. Ha döntéseinket —az objektív hibaforrásokat figyelembe sem véve — minősítjük, máris a konformizmus valamilyen válfajánál tartunk. Ha az objektív nehézségeket is saját hibánknak tüntetjük fel, akkor önmarcangolóan negativisták leszünk, ami pedig leszereli a szükséges cselekvést A jó diagnózis minden kezelés alapja — hangsúlyozta Kozma Ferenc — de nekünk nemcsak jó diagnosztáknak, hanem jó terapeutáknak is kell lennünk. Az ösztönzés, a gazdasági kényszer és a tudati munka egymásra ható, összhangzó-összefüggő elemeit komplexen alkalmazva léphetünk előre fejlődésünk mai, intenzív korszakában. Kozma Ferenc elvtárs, egyetemi tanár hozzászólásának elején utalt arra, hogy az I. VÁLASZTÁSOK A pártértekezlet megválasztotta a pártbizottságot és a kerületi küldöttértekezleten résztvevő küldötteket. A Politikai Főiskola pártbizottságának tagjai lettek: Agonás János, Banadics Ferenc, Bayer Miklósné, Benedek András, Bodnár Lajosné, Bogdanovits Klára, Dankó László, Domány György, Eri László, Farkas Tibor, Fekete Sándor, Hámori László, Kárpáti Sándor, Kishalmi Árpádné, Lipkovics Károly, Köpf László, Molnár Győző, Mikula József, Nagy Ferencné, Nagy József, Pajor Imre, Perlaki Gyuláné, Pór Gyula, Pócs Imre, Rozgonyi Tamás, Skáfár Pál, Somodi Gyula, Svajda József, Szabó József, Szelecki György, Szombath József, Szomszéd Imre, Varga József, Varga László, Vass Gáborné. Küldöttek: Kárpáti Sándor, Findrik Mária, Szekeres Károly, Nagy József. A pártbizottság megtartotta első ülését és megválasztotta a végrehajtó bizottságot, valamint a munkabizottságokat. A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Kárpáti Sándor, titkár, valamint Bodnár Lajosné, Dankó László, Kishalmi Árpádné, Köpf László, Lipkovics Károly, Pajor Imre, Skáfár Pál, Varga József, tagok. A fegyelmi bizottság tagjai lettek: Szomszéd Imre, a bizottság vezetője. Nagy Ferencné, Pócs Imre, Hauk Béla, Kelemen László, tagok. A párt- és tömegszervezeti munkabizottság tagjai lettek: Skáfár Pál, a bizottság vezetője. Benedek András, Bogdanovits Klára, Farkas Tibor, Mikula József, Szelecki György, Svajda József, Geczkó József, Molnár Edit, tagok. Az agitációs, propaganda és művelődési munkabizottság tagjai lettek: Köpf László, a bizottság vezetője, Bayer Miklósné, Domány György, Fekete Sándor, Pór Gyula, Varga László, Jánosi László, Merényi Ferencné, Száritó Péterné, tagok. A tanulmányi-tudományos munkabizottság tagjai lettek: Bodnár Lajosné, a bizottság vezetője, Agonás János, Banadics Ferenc, Molnár Győző, Nagy József, Rozgonyi Tamás, Somodi Gyula, Cserei Attila, Harsányi Iván, tagok. A pártértekezlet — a vitában és az összefoglalóban elhangzottakkal együtt — elfogadja a pártbizottság beszámolóját a főiskola pártszervezetének az eltelt öt évben végzett munkájáról. A Politikai Főiskola a bonyolultabbá vált körülmények között is, a megnövekedett követelményeknek megfelelve, eredményesen végezte sokirányú tevékenységét. Mind az oktató-nevelő tevékenység, a káderképzés, mind a tudományos-kutató tevékenység terén — különösen az utóbbi egy-két évben — jelentős fejlődés következett be. Ezt nagyban elősegítette a pártbizottság és a főiskola vezető testületei között megvalósuló jó együttműködés. A főiskolai pártszervezet a pártbizottság irányításával eredményes munkát végzett. Érvényesültek a pártélet lenini elvei. Megfelelő volt a párttagság aktivitása. Az alapszervezetek tevékenységükben alkalmazkodtak területük sajátos feladataihoz. Megfelelően érvényesült a tömegszervezetek pártirányítása is. A főiskolai pártszervezet a pártpolitikai munka eszközeivel hatékonyan és eredményesen segítette a főiskola előtt álló s megnövekedett feladatok megoldását mind az oktató-nevelő és tudományos-kutató munka, mind a politikai nevelés területén. A pártszervezet munkájában tovább csökkentek a formális elemek, operatívabbá vált a pártbizottságnak az alapszervezetek munkáját irányító, segítő és koordináló tevékenysége. A pártértekezlet egészében eredményesnek tartja a főiskolai pártszervezet — a pártbizottság, a végrehajtó bizottság, a munkabizottságok, az alapszervezetek és pártcsoportok — ötéves tevékenységét, támogatja a tartalmi munka javítására, a mozgalmi jelleg erősítésére tett lépéseket. A pártértekezlet megbízza a megválasztásra kerülő pártbizottságot, hogy munkájában a következő években is fordítson kiemelt figyelmet: 1. Az oktató-nevelő és a tudományos-kutató tevékenységnek a pártmunka eszközeivel való ösztönzésére és segítésére: — A pártbizottság és az alapszervezetek a pártpolitikai munka eszközeivel adjanak továbbra is hatékony segítséget az oktató-nevelő és a tudományos-kutató munka színvonalának emeléséhez, a főiskola társadalmi-politikai és tudományos tekintélyének további növeléséhez. Segítsék a főiskola továbbfejlesztési koncepciójának kialakítását és megvalósítását, a belső tartalékok feltárását . Az oktatásban a maxizmus-leninizmus alapvető tanításainak alkotó elsajátíttatására és alkalmazására kell törekedni. Kapjon még nagyobb súlyt a mai aktuális elméleti-politikai kérdések tárgyalása, a gyakorlat által felvetett új kérdésekre adandó alkotó marxista-leninista válaszok feltárásának és kidolgozásának bemutatása. A PÁRTÉRTEKEZLET HATÁROZATA — Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párttagság kommunista nevelésére a főiskola minden alapszervezetében. Ennek során különös figyelmet kell fordítanunk az elkötelezettség, a közösségi szellem, az egymás iránti felelősség és a segítőkészség fejlesztésének követelményére, s még határozottabban kell fellépnünk a szocialista erkölcs elveit és normáit sértő — a fegyelmezetlenség, a közömbösség, a passzivitás, az önzés, az anyagiasság — megnyilvánulások ellen. — További előrelépésre van szükség a tanári alapszervezetek együttműködésének fejlesztésében. Tovább kell keresni a kapcsolatok szélesítésének formáit, felhasználva a tanszékek közötti együttműködés bővülésének, a komplexitás elve hatékonyabb érvényesítésének eredményeit. Ugyancsak szélesíteni kell a tanári és hallgatói alapszervezetek együttműködését. — A hallgatói alapszervezetek legfontosabb feladata továbbra is a tanulmányi munka hatékony ösztönzése és segítése. Tudatosítani kell, hogy minden hallgató alapvető pártmunkája a minél eredményesebb tanulmányi munka. A hallgatói alapszervezetek továbbra is segítsék a kommunista jellemvonások fejlesztését, a tanulmányi fegyelem szilárdítását, a képesség és felkészültség szerinti differenciálás teljesebb kibontakoztatását, a különböző tudományos, politikai, kulturális és sportrendezvényeknek a hallgatók nevelésében való hatékonyabb felhasználását. — A tanári és a hallgatói alapszervezeteknek az eddiginél még nagyobb segítséget kell nyújtaniuk a főiskolán folyó tudományos-kutató munkához, a hallgatóknak — a speciális kollégiumok és a hallgatói tudományos körök rendszerén keresztül — a tanszékeken folyó tudományos munkába való bekapcsolásához. A Könyvtár-Tanulmányi és a Gazdasági alapszervezet — belső feladatainak példamutató elvégzése mellett — a továbbiakban is biztosítson kedvező feltételeket az eredményes oktató-nevelő és tudományos-kutatói tevékenységhez. Fordítson továbbra is megkülönböztetett figyelmet a tagság — illetve a dolgozók — szakmai és politikai oktatásának fejlesztésére, s ehhez továbbra is igényelje a tanári és a hallgatói alapszervezetek segítségét, támogassa a kibontakozott szocialista brigádmozgalmat. A Közművelődési Bizottság támogatásával segítse elő a kulturális és közművelődési tevékenység fejlődését. A vezető posztokon dolgozó elvtársak fordítsanak fokozott figyelmet a munkaszervezés javítására, az oktatás és kutatás feltételeinek kihasználására és fejlesztésére, a demokratizmus szélesítésével az irányító munka összehangoltságának és hatékonyságának növelésére. 2. A pártélet további fejlesztésére: — A pártbizottság tegye aktívabbá tevékenységét. Irányítsa — ésszerű munkamegosztást alkalmazva — hatékonyan a végrehajtó bizottságot és a munkabizottságokat. Rendszeresen kérje számon a felsőbb pártszervek és saját határozatainak következetes végrehajtását. — A párt szervezeti és belső életében erősödjön tovább a mozgalmi jelleg, fejlődjön tovább a pártdemokrácia. A munka megítélése legyen igényesebb és még kritikusabb, növekedjen a személyes felelősség. Kapjon nagyobb munkahelyi— elsősorban erkölcsi — elismerést a kezdeményező, áldozatkész, fegyelmezett munka, a párt politikájának megvalósítása érdekében önzetlenül végzett mozgalmi tevékenység. — A pártszervezet segítse továbbra is a szakszervezet és a KISZ eredményes működését, rendszeresen kérje számon a vezető testületeikben dolgozó kommunista tisztségviselők tevékenységét. — A pártbizottság irányító munkájának középpontjába továbbra is az alapszervezeti munka színvonalának emelését kell állítani. Növekedjen tovább önállóságuk és felelősségük, még jobban alkalmazkodjanak területük sajátos feladataihoz. A pártbizottság folyamatosan és rendszeresen segítse az alapszervezeti reszortfelelősök munkáját. A pártcsoportok és az alapszervezetek fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a pártmegbízatásokra, azok arányosabb elosztására és rendszeres értékelésére, erősítsék nevelő, a vétségeket megelőző tevékenységüket. 3. A Főiskola vezetésével való együttműködésre: — A pártszervezet a pártpolitikai munka eszközeivel továbbra is hatékonyan segítse a főiskola vezetését döntéseinek kialakításában és azok eredményes megvalósításában. A pártszervezet és választott szervei, illetve testületei adjanak meg minden támogatást a vezetésnek, a tanszékeknek, a különböző munkaterületek dolgozóinak a főiskola továbbfejlesztéséből és korszerűsítéséből adódó feladatok időbeni és hatékony végrehajtásához. A pártbizottság a pártértekezlet határozatát, a XIII. kongresszus dokumentumai alapján egészítse ki, s munkálja ki az ebből fakadó konkrét feladatokat. Első feladatként a rektori tanáccsal közösen készüljön fel a XIII. kongresszus dokumentumainak feldolgozására, s a feldolgozás tapasztalatainak összegzésére, továbbá az ennek során felmerülő kérdések elméleti-politikai tisztázására, a kongresszus határozatainak az oktató-nevelő munkához való érvényesítésére. II.