FourFourTwo, 2011 (1-12. szám)

2011-12-01 / 12. szám

és vándorolt egyik helyről a másikra az évek során újabb és újabb selejtezések után egyre apadó mennyiségben. A ládákat (és nem mel­lesleg hatalmas antik bútorokat) nem az idő­közben Budapesten letelepedő Puskásék, ha­nem a Spanyolországban élő Anikó és férje ke­zelte, és költöztette előbb San Sebastianba, Baszkföldre, majd (miként ők is költöztek) Beni­­dormba, az üdülővárosba, ahol a család régi nyaralója van. Végül csak a gyűjtemény magja maradt, „elkoptak” a ruhák, hétköznapi hasz­nálati tárgyak, bútorok, azaz­­ nem számítva több ládányi értékes porcelánt és ezüsttárgyat - éppen a futballrelikviák, amelyeket - ez jól látható - Puskás Ferenc gondos rendben, cso­portosítva, vigyázva őrzött. Amikor belenézhettünk a dobozokba, az embernek az az érzése támadt, hogy a rend­szerető Puskás Ferenc tudatosan gyűjtötte, óvta, rendezte pályafutása emlékeit, arra számítva, hogy egyszer, valamikor érdeklődő és hozzáértő utódok veszik majd kézbe a fut­ballrajongók számára felbecsülhetetlen érté­kű kincseket. De a ládák kinyitásáig még sok mindennek kellett történnie. A fordulópont a Puskás Hungary 2009. ta­vaszi díszbemutatója és a Puskás család másnapi felcsúti látogatása volt. Az egykori kommunista Magyarországgal szembeni bi­zalmatlanság és gyanakvás akkor, a filmbe­mutatón (és magában a filmben) megmű­Felül Néhány, a tévé gyűjteményben lévő tárgyat beazo­nosítottunk régi fotó­kon: a hímzett 6:3-zászló Puskásék ágya felett lógott, a tréningfelsőt Poncho edzésen hordta, és megmaradt a madridi ebédlő berendezése vs tatkozó nagy szeretet és Puskás emlékének a Puskás Akadémián nagyon is élő jelenlété­nek a hatására megszűnt, és megdobogtat­ta a közben már-már spanyollá vált unokák, dédunokák szívét, és Anikó hozzáállása is megváltozott. Egyre többet beszélt arról, hogy szeretné ismét felvenni a magyar ál­lampolgárságot, és már nem tartotta képte­lenségnek, amiről korábban hallani sem akart, hogy a Real Madrid múzeuma helyett Magyarországon leljen végső otthonra édes­apja hagyatéka. Ráadásul ő mondta ki elő­ször azt: a Puskás Akadémián méltó helye lenne az emléktárgyaknak. Az elvi megállapodás Orbán Viktor, az Aka­démia alapítója és Puskás Ferencné között ► ■aiki^ygtiJilSrrai AZ OLIMPIAI ARANYÉREM IS FELCSÚTRA KERÜL Puskás Ferencné, akinek a gyűjtemény ha­zakerülése ugyancsak nagy megnyugvást okoz, a spanyolországi anyagot kiegészí­tendő minden olyan további relikviát fel­ajánlott a Puskás Akadémiának, amelyet mostanáig budai lakásában őrzött. Ezen tárgyak között vannak természetesen Pus­kás Ferenc legkedvesebb és legértékesebb díjai, kitüntetései, amelyekre a házaspár mindig saját lakásában vigyázott. Így most Felcsútra kerülnek a magyar állami vagy spanyol királyi kitüntetések éppen úgy, mint a NOB (képünkön), a FIFA, az UEFA érdemrendje vagy éppen a helsinki olimpi­ai aranyérem. „A férjem pályafutásának kincseit évtize­dekig bérelt raktárakban, banktrezorokban őriztük vagy hurcoltuk magunkkal a világ körül - mondta az FFT-nek Puskás Ferenc­né. - Túl nagy felelősség volna mindezt egyedül kezelnem, és az unokáimtól sem várhatom, hogy tudják, melyik fél évszáza­dos tárgy mit is jelent a futballrajongók­nak. Fontos számomra, hogy immár min­den Magyarországon van, és úgy érzem, a Puskás Akadémián biztonságban és jó ke­zekben lesz mindaz, ami egykor az életünk volt, és aminek az átadása a megkönnyeb­bülés mellett persze rettentően felkavaró lelki élmény egyben. Mindenesetre a fér­jem már akkor odaígérte a trófeáit a leen­dő futballiskolának, amikor Orbán Viktor edzője volt a parlamenti válogatottnál.” FourFourTwo.hu 2011. december 63

Next