Fővárosi Évkönyv az 1933. évre (Budapest, 1933)

A főváros eseményei 1932-ben

A főváros eseményei 1932-ben. A gazdasági világválság második esztendeje volt az 1932-ik év. Az előző esztendő még gazdag és reményteljes auspiciumok között kezdődött, mígnem az év dereka táján végigsöpört az egész földglóbuson a válság, amely nem kímélte meg Magyarországot sem. Budapest székesfőváros történe­tének mégis az lesz majd egykor a büszkesége, hogy ebben a szörnyű világ­égésben teljes gazdasági intaktságban került ki a válság első esztendejéből és a másodikban is eredményesen, szilárd elszántsággal szegült ellen a mindinkább elharapódzó, pusztító lángoknak. Ennek bizonyítására nem lehet eklatánsabb példát felhozni, mint az 1931. évi zárószámadást, amely meg­mutatja, milyen messzemenő és előrelátó gondosság érvényesült a válságos időben Budapest pénzügyei terén. Az 1931. évi zárószámadás adatai szerint ugyanis a hiány mindössze 1,754.212 pengő volt. Hogy ez így sikerülhetett, annak alapja a polgármesternek kellő időben kiadott ama rendelkezése volt, hogy a kiadási hiteleket csak a legmesszebbmenő takarékossággal szabad felhasználni, így azután a főváros 11,460.579 pengővel kevesebbet költött, mint a költségvetési előirányzat összege volt. A megtakarítások tehát csaknem fedezték a bevételeknél előállott csökkenést. Az 1933. évi költségvetés hasonlóképen megnyugtató, feltétlen bizalomkeltő képét mutatja a főváros pénzügyeinek. Ez a költségvetés első formájában 169.354,288 pengő bevételt és csaknem ugyanannyi kiadást irányzott elő. Ez deficitmentességet jelent anélkül, hogy az adókat, vagy a közszolgáltatásokat emelni kellett volna. Csak a legszigorúbb takarékosság és a szükségletek kényszerű megszorítása hozhatta létre ezt az eredményt. Ennek következménye, hogy az 1933. évi költségvetés összege 10,5 millióval kisebb, mint az 1932. évié volt. Az utolsó négy esztendő alatt mintegy negyven­­millióval csökkent Budapest költségvetése. Beleszólt azonban ebbe a költségvetési tervezetbe — annak törv­. tanácsi letárgyalása után—a belügyminiszternek az ínségakciók költségeinek fedezésére vonatkozó rendelete. A rendelet értelmében az 1933-ik évre a jövedelmi adó, a társulati adó és az általános kereseti adó után ínség­járulékot kellett kivetni. Ez 7­5 milliónyi összeget jelent, minthogy azonban ilyenformán az eredeti költségvetési tervezetben előirányzott nagyobb állami hozzájárulás elmarad, a költségvetés főösszege 169,3 millióról mintegy 166,6 millióra szállt le. Újabb meglepetést jelentett a költségvetés közgyűlési tárgyalása során az, hogy a kormány 50%-kal lecsökkentette a borfogyasztási adót, ami a főváros bevételeinél hárommilliós esést jelentett. A főváros ennek

Next