Fővárosi Közlöny, 1896 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1896-03-03 / 18. szám
2 5, amenynyiben ezeknek a módoknak egyike sem volna alkalmazható, kamatozó letétként a kir. adóhivatalba szállítandók. Amint ebből látható, a gyámi törvény a városi kölcsönök czímleteit teljesen figyelmen kívül hagyta, ami egyébként könnyen megmagyarázható egyrészt, mert hazánkban eddigelé csakis a főváros kölcsönczímletei szerepeltek a pénzpiacon és az idézett újabb törvényczikk keletkezési idejében már ezek el voltak helyezve, másrészt pedig, mert a városi kölcsön-kibocsájtások a záloglevelek kibocsájtásának folytonosságát nélkülözvén, nagyon is megokoltnak látszik azok szoliditásának esetről-esetre való elbírálása. Most tehát, midőn a főváros még a külföldi viszonyokhoz mérve is számottevő pénzügyi művelet végrehajtására készül, minden erejével oda kell törekednie, hogy czímleteinek ugyanazt a kiváltságot biztosítsa az állam részéről, mint a minőben az 1885. évi VI. t.-cz. idézett szakasza szerint még a másod és harmadrendű vidéki pénzintézetek is részesülnek, a midőn zálogleveleiknek gyámi pénzek elhelyezésére való alkalmasságát egy egyszerű kormányrendelettel elérhetik. Hogy a főváros részéről kérendő kedvezmény megadása nem a fentebb idézett törvényszakaszra alapítható kormányrendelettől, hanem egyenesen a törvényhozástól függ, bizonyítja az a többrendbeli felterjesztés, amelyet a főváros hatósága a 25 milliós kölcsön kibocsájtása után ugyanebben a kérdésben tett és a melyeknek sorsa tekintetében csakis az 1891. évi julius 8-án 719. kgy. sz. határozatra 1891. évi deczember 26-án kelt 53.697. sz. belügyministeri leiratra hivatkozom, a mely az 1891. évi 50.378/VI. tanácsi számot nyerte. Ebben a leiratban a nm. belügyminiszer úr a fölterjesztésben kért kedvezmény megtagadását azzal okolja meg, hogy erre való »felhatalmazás a gyámsági és gondnoksági ügyekre nézve jelenleg fennálló törvényekben nem foglaltatik« és fölemlíti, hogy e kérelem csakis a gyámi törvény revisiójának keretében oldható meg, ezt pedig a közigazgatás államosításával kapcsolatosan tervezi és így az egységes gyámi törvénynek egy különleges gyámi törvényjavaslattal praejudicálni nem akar. Azóta azonban négy év múlt el, az állami közigazgatás és az azzal együttesen megoldandó kérdések azóta lényegükben és sorrendjükben is változást szenvedhettek és megvalósításuk is esetleg addig húzódhatik, hogy a főváros jelentékeny károsodásával, hitelének csökkenésével járna, ha addig kellene várni, egészen eltekintve attól, hogy a mikorra a kedvező eldöntés a maga természetes útján bekövetkeznék, a főváros már régen kénytelen volt kötvénykészletén túladni és az így biztosított előnynek semmi hasznát sem látná. Mindezeknél fogva tisztelettel javaslom, hogy a szóban forgó kérdés megoldását sürgősnek tekinteni és lehetőleg már a jövő közgyűléshez előterjesztést intézni méltóztassék az iránt, hogy a közgyűlés kérje fel a nagyméltóságú belügyminiszer urat, hogy a főváros beruházási szükségleteinek fedezésére szolgáló 50 milliós és a 472%-os 25 milliós kölcsönének esetleges convertálására szolgáló új kölcsön czímleteinek árvapénzek elhelyezésére való alkalmasságát a bélyeg- és illetékmentességgel és a szelvények kamatadómentességével egyidejűleg a törvényhozástól kinyerni méltóztassék, hogy ezen kedvezmény a kölcsön értékesítése iránt teendő intézkedések előtt biztosítva legyen. A közgyűlés határozatának különösen hangsúlyozni kellene azt a körülményt, hogy egy ilyen jórészben a külföldi pénzpiacokon elhelyezendő rendkívül nagy összegű kölcsön kibocsátásánál elsőrendű fontossággal bírna a kölcsön soliditásának az állam részéről a kért alakban való elismerése, ami annál kevésbé okozhat nehézségeket, mert a főváros háztartásának és vagyonának kezelése amúgy is a magas kormány törvényen alapuló állandó ellenőrzése alatt áll, másrészt pedig ezt a kedvezményt a monarchia másik állama nemcsak Bécs, Trieszt és Grácz többrendbeli közkölcsöneire megadta, hanem azok speciális kisebb kölcsöneire (aminő például Triest város 1880. évi egy milliós és 1889. évi 11 milliós közraktári kölcsöne, vagy Bécs város forgalmi intézményeinek legutóbb kibocsátott 10 milliós kölcsöne) is kiterjesztette. Végül felemlítendő volna az a körülmény is, hogy a főváros nagy kölcsönének biztosított ez a kedvezmény a gyámsági törvénynovella keretébe annak idején amúgy is minden nehézség nélkül volna beilleszthető. Budapest, 1896. évi január hó 29-én. Lampl Hugó s. k., főszámvevő. A tanács a főszámvevőnek ezen előterjesztését az ebben felhozottakra való tekintettel magáévá teszi és pártolólag a törvényhatósági bizottság 1. közgyűlése elé terjeszti. II. Rendes tárgyak. 4. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a m. kir. földtani intézet és múzeum számára kért 2000 négyszögölnyi városi területnek használatra leendő átengedése iránt. (Előadó: Haberhauer tanácsnok.) A kir. földtani intézet igazgatósága a m. kir. földtani intézet és múzeum épületének czéljaira 2000 négyszögöl városi terület átengedéséért folyamodván, a tanács a kérvényben, a földmívelésügyi miniszer úr pártoló leiratában és a pénzügyi bizottság előterjesztésében foglaltakra való tekintettel oly javaslattal járult az 1895. évi november 6-iki közgyűlés elé, hogy a főváros az intézet és múzeum czéljaira használatul engedje át a Stefánia-úton a mérnöki hivatal által kijelölt 2000 négyszögöles városi telket díjtalanul, de a következő feltételek alatt: 1. Az átengedett terület a székesfőváros beleegyezése nélkül másra, mint a földtani intézet és az ennek keretébe tartozó épületek czéljaira fel nem használható. 2. A földtani intézet az átengedett területen a kötendő adás-vételi szerződés jóváhagyása napjától számított három év alatt a székesfővároshoz és pedig nemcsak mint építésrendőri hatósághoz, hanem mint a terület tulajdonosához is előzetesen bemutatandó és az általa jóváhagyandó tervek alapján felépítendő. 3. Az intézet gyűjteménytára a nagyközönség által mindenkor díj nélkül megtekinthető. 4. A gyűjteményekről a közönség használatára lehetőleg mérsékelt áron megszerezhető népszerű catalogus készítendő. 5. A földtani intézet a székesfőváros intézeteit megfelelő gyűjteményekkel ingyen ellátni tartozik. 6. A telek azon esetre, ha a földtani intézet a kitűzött határidőn belül fel nem építtetnék, vagy ha másra, mint a kijelölt czélra használtatnék, azonnal a székes főváros birtokába viszszaszáll anélkül, hogy az esetleg már rajta levő épületek vagy egyéb beruházásokért az államkincstár részéről kártérítés volna követelhető. 7. A telek be nem épített része a székes főváros tanácsához előzetesen bemutatandó és általa jóváhagyandó tervek alapján az intézet költségén parkírozandó és mint ilyen állandóan fentartandó. A közgyűlés azonban dr. Göőz József bizottsági tag indítványára visszaadta az ügyet a tanácsnak azzal, hogy tegyen előterjesztést oly irányban, vájjon a budai Klemm-féle, esetleg más budai telek nem volna-e az intézet czéljaira megfelelőbben felhasználható ? A tanács kiadván az ügyet a mérnöki hivatalnak, az a Klemm-féle telket a földtani intézet czéljaira alkalmatlannak tartotta, mert az egy téglavető terület, melynek feltöltése csak most van folyamatban s mely még legnagyobb részben nincs is feltöltve. De az esetre is, ha feltöltetnék, alkalmatlan volna a telek, mert süppedős talaja lenne az épületnek s roppant sokba kerülnének az alapmunkálatok. Különben is az általános szabályozási tervben ezen a helyen park létesítése van feltüntetve. Más telket a mérnöki hivatal Budán kijelölni nem tudott, de megjegyezte, hogy az intézet esetleg a Gellérthegyen vagy a Lágymányoson volna elhelyezhető. A városligetben sem állott módjában az előbb ajánlott helyett más területet kijelölni, mert bár a Stefánia-út mentén van a városnak egy másik nagy telke, melyen jelenleg a szükségbarakk áll, de az egyrészt mélyen fekvő, másrészt pedig az előterjesztés megtétele idejében a szépművészeti múzeum czéljaira volt tervbe véve. A mérnöki hivatal tehát mindezekre való tekintettel eredeti javaslatát tartotta fenn és újra a Stefánia-út jobboldalán levő 2000-ös terület átengedését hozta javaslatba, mely javaslathoz a telekeladó albizottmány is hozzájárult. A pénzügyi bizottmány azonban telekeladó albizottságának javaslatától eltérőleg a földtani intézet czéljaira a Klemm-féle telek kijelölését hozta javaslatba azzal, hogy a telek fenmaradó része a nagyközönség által használandó park czéljaira tartassák fenn. Az intézet elhelyezését pedig a pénzügyi bizottság úgy vélte, hogy a földtani intézet épülete azon a részen emeltessék, mely már most is fel van töltve s melyen már most is épületek vannak, nem tartotta okvetlenül szükségesnek azt, hogy az intézet a telek kellő közepére építtessék. A tanács hozzájárulván a pénzügyi bizottmány javaslatához, mielőtt az ügyet a közgyűlés elé terjesztette volna, meghallgatta a középítési bizottmány véleményét is. A középítési bizottmány pedig úgy városrendezési szempontból, valamint a mérnöki hivatal jelentésében felhozott indokokra való tekintettel ellenezte a Klemm-féle teleknek átengedését s maga részéről a Stefánia-út melletti telek átadása mellett foglalt állást. A tanács a középítési bizottmány ezen javaslatával szemben is fentartja a pénzügyi bizottmány javaslata értelmében hozott azon határozatát, hogy a földtani intézet czéljaira a Klemm-féle felek jelöltessék ki s az ügyet ily értelemben leendő határozathozatal végett terjeszti a közgyűlés elé. 5. o) Tanácsi előterjesztés az ezredéves országos kiállítás igazgatósága által sportversenyek czéljaira kért terület átengedése iránt. (Előadó: Haberhauer tanácsnok.) Az ezredéves országos kiállítás igazgatósága az iránt kereste meg a székesfőváros tanácsát, hogy az ország sportegyleteinek közreműködésével a kiállítás tartama alatt és az országos sportbizottság vezetése mellett rendezendő versenyek czéljára a Stefánia-út és Lóverseny-tér között fekvő és 16 fővárosi telekből álló nagy szabad terület engedtessék át ideiglenes használatra az igazgatóságnak. A szükséges földegyengetést maga az igazgatóság eszközölné. A tanács tekintettel arra, hogy a mérnöki hivatalnak jelentése szerint a kérdéses terület átengedése ellen észrevétel nem forog fenn, az ezredéves országos kiállítás igazgatóságának kérelmét pártolólag oly javaslattal terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, miszerint a bemutatott térrajzon feltüntetett és részben önálló, parcellázott telkekből, részben pedig még a közhasználatra meg nem nyitott utczákból képződő területet a szóban forgó czélra a székes főváros földesúri jogának elismerése fejében kikötendő egy darab ezüst forint fizetése ellenében használatul átengedni és további feltételként kimondani méltóztassék, hogy az átengedett terület a kiállítás befejeztével azonnal a székes főváros tulajdoni birtokába és használatába visszabocsájtandó lesz. b) Tanácsi előterjesztés a fővárosi közmunkák tanácsának a Duna szabályozása folytán keletkezett területek tulajdonjoga tárgyában kötendő átruházási okmányra vonatkozólag érkezett átiratára (Előadó: Haberhauer tanácsnok) A Duna szabályozása folytán nyert telkek iránt a közmunkatanácscsal kötendő egyezmény ügyében a közgyűlés I. évi 44. sz. a. többek közt elhatározta, hogy a kérdéses ügyben a t. ügyészség által készített egyezményi okirat 4. §. c) pontja olykép módosíttassák, hogy az V. ker. Margithíd alatti mesterséges szűrőtelep telke addig maradjon a főváros birtokában, míg a FŐVÁROSI KÖZLÖNY 18. szám.