Fővárosi Közlöny, 1897 (8. évfolyam, 1-105. szám)

1897-01-05 / 2. szám

Főzőedények vizsgáltattak : vendéglőben és korcsmában 135 esetben kávéházban 52 » piaczokon 94 » vásártereken vásárcsarnokokban 116 tejcsarnokokban­­ utakon , utczákon­­ 65 » tereken Hét éven aluli gyermekeknél a gyógykeze­lés elmaradt 8 esetben, és pedig részint vele­született gyengeség, részint tudatlanság követ­keztében. Beoltatott fiu 21, leány 16, összesen 37; újraoltatott fiú 70, leány 49, összesen 119. Ebmarás előfordult 10, veszettségre gyanús­­ esetben. A köztisztaság a csatornázatlan és köve­zetlen utczákat kivéve, kielégítő volt. A vízvezetéki vizet illetőleg a bacteriológiai intézet által november hóban 328 esetben tör­tént vizsgálat. A víz minősége a hygieniai köve­telményeknek még mindig alatta állt e hóban, miután a mesterséges szűrők az egész hónapban működtek. A természetes szűrők vize, különösen a káposztásmegyeri viz, hygieniailag nem esik kifogás alá. A nagyméltóságú m. kir. belügyminister urnak a szódavizgyárak vizsgálata tárgyában 1894. évi 110.461. sz. a. érkezett körrendelete értel­mében a ker. tiszti orvosok a székes főváros területén megvizsgáltak összesen 3 szódaviz­gyárat és pedig: I. ker. 1, IX. ker. 2. Ezek rendben találtattak. Ugyancsak szódavizgyárak tekintetében a tiszti főorvosi hivatal részéről a mult és a folyó hóban az összes szódavizgyárak meg lettek vizs­gálva s a vizsgálat eredményéről a polgármester úrhoz jelentés létetett. A székes­fővárosi vegyészeti és tápszer­vizsgáló intézet által 432 esetben létetett vizs­gálat, még­pedig: vízvezetéki víz 134, kútvíz 18, keserűvíz 6, tej 158, vaj 7, olaj 8, zsír 3, bor 6, fűszer 4, kávé 10, csokoládé 1, hús­konzerv 1, szódavíz 14, kénsav 11, ón 32, kau­csuk 14, gyógyszer 12 esetben, vélemény adatott 2 esetben. A székes­fővárosi önkéntes mentő - egye­sület által a lefolyt hóban összesen 51 elme­beteg-szállítás eszközöltetett és pedig: A kerületi szülésznők e hóban 68 szegény szülőnőnél segédkeztek, rendellenes szülés volt 10, ezekhez 10 esetben hivatott orvos; halva­született 2, kiknél az élesztés 2 esetben kisé­reltetett meg, de eredménytelenül. A székes­fővárosi központi fertőtlenítő inté­zet részéről e hóban a következő fertőtleníté­sek végeztettek : Vérhas 2, hagymáz 48, bárányhimlő 1, vör­heny 85, kanyaró 13, roncsoló torokláb és torokgyík 74, szamárhurut 1, gyermekágyi láz 3, takonykór 2, kérdéses 8, rag, száj- és köröm­fájás 3, összesen 240. Egyéni fertőtlenítés alatt volt 64 személy. Gőzzel fertőtlenittetett összesen 8.982 drb. tárgy. Az állategészségügy nem volt kedvezőtlen, a­mennyiben fertőző betegségek járványosan nem fordultak elő. Megsemmisíttetett Összesen a gyepmesteri telepen 94 drb. ló, 23 drb. szarvasmarha, 277 darab kóbor eb, befogatott továbbá a gyepmester által 319 kóbor eb; ezek közül védjegygyel volt ellátva 63, visszaadatott 42 védjegyes eb. Felhajtatott a vásártérre 12.819 nagy és 24.964 apró szarvasmarha, köztük ragályos száj- és körömfájás 8 esetben, lépfene 3 eset­ben észleltetetett. A székes­fővárosi ferenczvárosi sertésvásárra a­z. évi november havában érkezett 14.096 drb. sertés, ezek közül a vasúti kocsikból mint hulla 60 drb. rakatott ki, a szállásokban pedig 18 drb. hullott­­el, együttesen 78 drb.. hulla, melyek bonczolás után petróleummal leöntve, szappan­főzési czélokra a tulajdonosok által a fennálló szabályok betartása mellett eladattak. A közvágóhídon levágatott összesen 22.379 állat, ezek között 7618 nagy szarvasmarha és 8390 borjú, 6371 birka, bárány, kecske. Kény­szervágatás 1 esetben történt. A tiszti főorvosi hivatalba beérkezett 1391 s elintéztetett 1456 hivatalos ügydarab. Felemlítendőnek tartja a t. főorvos még a következőket: F. é. 14.145. sz. a. a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszer úrhoz leendő felterjesztés végett bemutatta a polgármester úr ő nagyságának a vendégforgalmi statisztikai kimutatás mellékle­tével azon fürdőkre vonatkozó évi szövegezett jelentéseket, melyek nem állanak egész éven át a közönség számára nyitva. HIVATALOS RÉSZ. A közrendészeti bizottmány 1896. évi deczember 28-án d. u. 4 órakor Haberhauer János alpolgármester elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen az előadó Földváry Antal tanács­jegyző mindenekelőtt a budapesti társaskocsi részvénytársaságnak a forgalom beszüntetését czélzó beadványát ismertette. Tudvalevőleg a társaskocsi részvénytársaság deczember 14-én tartott közgyűlésén a liquidatiót elhatározta, mert nagy defic­ittel dolgozott. A­­budapesti társaskocsi részvénytársaság felszámolás alatt« jegyzéssel egy beadvány érkezett a fővároshoz, melyben el van mondva, hogy a mai öt út­vonal üzemben tartása napi 1300 frtot igényel s ezzel szemben csak 650—700 frtot tesz ki a bevétel, vagyis 600—650 frt a napi veszteség. A felszámolást keresztülvivőknek első köteles­sége lévén a társaság érdekeit mennél inkább megvédni, alternatív kérelmet terjesztettek elő, nevezetesen, hogy vagy az összes forgalmat beszüntethessék január 1-jével, vagy pedig hajlandók volnának a budai vonalakat fentar­tani, ha a főváros elvállalná a kötelezettséget, hogy az összes napi kiadás és bevétel között mutatkozó különbséget e budai vonalak után a társaságnak megtéríti, a­mi egy hónapban maximum 6000 frtot tenne ki, de maga a tár­saság kijelenti, miszerint nem hiszi, hogy ez az összeg havonként csak egyszer is eléressék. Ily módon a budai vonalakat, melyek a kö­zönség vitális érdekei, hajlandó a társaság még egy ideig üzemben tartani. Dr. Kis biz.­tag azon kérdésére, hogy miként szól a szerződés az esetre, ha a társa­ság az üzemet beszünteti, előadó felolvassa a a szerződés megfelelő passzusát, mely szerint a társaság a biztosítéka keretén belül bírsá­golható s jogosítva van a főváros közönsége a felszerelést birtokba venni s a vállalatot vállal­kozó kárára és veszélyére továbbra üzemben tartani. Kölber Fülöp nem engedné meg, hogy az üzemet január 1-jével a vállalat beszüntethesse. Hogy nincs pénze, a­melylyel az üzemet fen­tar­tsa, azt a társulat már előbb is tudta. Ha a főváros mással szemben szerződés esetén egy havi vagy legalább 15 napi felmondást köt ki, akkor azt sem lehet tűrni, hogy ez a társaság pár nappal az üzem beszüntetése előtt jelentse be, hogy nem tarthatja fen az üzemet. Rudnay főkapitány úgy hiszi, hogy vagy ragaszkodnia kell a fővárosnak a szerződéshez, vagy határozni valamely irányban a beadvány felett. Vagy méltányolni kell a bizottságnak a társaság helyzetét, vagy nem s ez esetben ra­gaszkodni kell mindenhez, a­mit a szerződés biztosít. Komoróczy Sándor azt véli, hogy a nagy közönséget, mely az omnibusz közlekedést már megszokta, felültetni nem szabad; az üzemet általános felháborodás nélkül beszüntetni nem lehet. A nagy közönség érdeke tehát abból áll, hogy a főváros ragaszkodjék a szerződéshez és az üzem folytatását követelje. A liquidális tár­saság tehet lépéseket esetleg egy új vállalattal, de a főváros a társaságot kötelezettsége alól fel nem mentheti. Elnök azt hiszi, hogy a kérdés helyes megvilágítása szempontjából is üdvös lesz, ha a társaság jelenlevő igazgatósági tagja Molnár úr lesz szíves felvilágosításokat adni a társaság jelenlegi állásáról. Molnár igazgató erre kijelentette, hogy a társaság tárgyal több vállalattal, a­melyekkel azonban még nem sikerült oly megegyezésre jutni, hogy a mai szerződés mellett az üzemet átvegyék. E hét folyamán vár ezektől végleges választ. Maga az omnibusztársaság az üzemet tovább folytatni nem bírja, erre képtelen. Viola tanácsnok úr a társaság kérelmét a méltányosság alapján véli megítélendőnek. Mikor a társaság megalakult, mindenki tudta jól, hogy nem lesz lucrativ vállalat, a­kik elvállalták nagy risikóval mentek az üzletbe. Új kocsikat szereztek be kényelemmel s a követelmények­nek mindenkor mindenben megfeleltek, a köz­lekedési rendet is a lehető legjobban megtar­tották, így érdemes a társaság arra, hogy ké­relmével az ember foglalkozzék. Kérelme pedig a társaságnak az, hogy a Csepel rakpart—Város­liget és Kálvin tér­-Császárfürdő közötti jára­tokat első­sorban megszüntethesse. Ezeknek a vonalaknak fentartása nem is igen szükséges, mert alig veszi a publikum igénybe, az egész útvonal el van látva más közlekedési eszkö­zökkel. A budai vonalak beszüntetésével azon­ban a budai közönség közlekedése is teljesen beszüntettetnék, mert ezeknek nincs más köz­lekedési eszközük. Most mit érünk el azzal, ha a szerződést alkalmazzuk a társasággal szemben? A biztosítékát, 10.000 frtot el fogja a társaság veszteni. Talán jobb lenne úgy el­intézni a dolgot, hogyha a társaság, további, három hónapig fentartja a három budai vona­lakon az üzemet, akkor részére a 10.000 frt biztosíték kiadatik, de a társaság, természetes, más subventióban nem részesül. Másrészről ki kell, hogy jelentse a társaság miszerint nem tesz kifogást az ellen, hogy a főváros mással tárgyalhat, vagyis kizárólagossági jogát fel kell adnia, mert erre a szerződés értelmében joga van s csak hozzájárulásával bocsájtkozhatik a főváros mással alkuira. Rudnay főkapitány abbeli aggályának ad kifejezést, hogy az esetre, ha a főváros egyez­kedik a mostani társasággal, ezzel az utódját nyomja, annak mintegy praejudikál s a mennyi­vel igyekszünk a jelen társaságot életre ébresz­teni, ugyanannyival nyomnánk a létesülő új társaságot életképességében. Elnök kér erre szót, hogy saját nézeteit is kifejthesse ez ügyben. A szerződés megfelelő §-a értelmében a társaság akár részben, akár egészben szünteti meg az üzemet, a fővárosnak jogában áll őt bírságolni és biztosítékát is igénybe venni, a társaság terhére és kárára pedig az üzemet fentartani. Ez oly elvitazha­tatlan joga a fővárosnak a társasággal szemben, melylyel bármikor élhetne. Ezzel szemben a társaság azt kéri, hogy a pesti 2 vonalát be­szüntethesse, a budai 3 vonalat három hónapig folytatja az esetre, ha a bevétel és kiadás kö­zötti különbséget neki a főváros megtéríti. Ezen subventió maximuma 6000 forint havonta, há­rom hóra tehát 18.000 frt lenne. No hát erről a subventió kérdéséről szó sem lehet, mert a fővárosnak ebből maradandó haszna nem lenne, mert hiszen csak három hónapig ma­radna meg az üzem, azután meg a főváros nem szubventionálhat egy közlekedési vállalatot akkor, mikor a többiektől ellenkezőleg azt kí­vánja, hogy neki fizessenek. De a nagyközön­séget is meg kell óvni s úgy hiszi, legczélsze­rűbben ez az által történik, hogyha mindent elkövetünk, hogy a forgalom bizonyos ideig, míg a végleges döntés ez ügyben meglesz, fentartassék. De mert fontos vonalak csakis a budaiak volnának, a pestiektől eltekinthetnénk, a pestiek úgy is el vannak látva kellően köz­lekedési eszközökkel. A budai forgalom fentar­tását okvetlen szükségesnek tartja s ha ez irányban megállapodásra jutunk a társasággal, akkor a közönségnek is szolgálatot tettünk. A főkapitány úr aggálya tekintetében csak az a megjegyzése, hogy csak a szóban van kö­zöttük differencia, nem egyezkedik a főváros semmikép a társasággal, hanem a bizottmány javaslata, melyet hajlandó lenne a törvényható­sági bizottságnak megtenni, az, hogy egy ilyen modus vivendit adjunk a társaságnak. Bele­mennénk abba, hogy ejtessék el a pesti­két a ker. elöljáróságok megkeresésére 8 esetben, a Rókus-kórház •» 4 » a Szt.­János kórház » 25 » a rendőrség » 11 » magánfelek » 3 » összesen 51 esetben.

Next